Lapraszerelt vagy saját készítésű

Szerszámos kamrák

2013-07-31 14:03:17 | Módosítva: 2013-07-31 14:06:35

Az ilyen melléképületeket régebben fészernek, a kisebbeket sufninak nevezték. A funkciójuk szinte változatlan, csupán a küllemük és bennük tárolt eszközök, szerszámok lettek igényesebbek. E melléképületeknél általában irányelv, hogy megjelenésükben méltó kiegészítői legyenek a lakóépületeknek és a kerteknek. Ezért is választják sokan az ún. előre gyártott, lapra szerelt, és a helyszínen gyorsan felállítható kis faépítményeket. Mások viszont egyéni elképzelésük szerinti változat megépítése mellett döntenek.

A telepítési szándék esetén azonnal felmerül a kérdés, engedély köteles-e egy ilyen építmény? Nos elvileg 10 m2-t nem meghaladó, tárolókhoz nem szükséges építési engedély, azonban erről a helyi önkormányzat építési osztályán célszerű előzőleg tájékozódni. E tekintetben ugyanis egyéb kötöttségeket is figyelembe kell venni, pl. a telek beépítettségének mértékét, a kamra elhelyezését stb. A tároló kamráknak alkalmas kis építményeket faipari vállalkozások vagy a barkácsáruházak kínálatából célszerű kiválasztani. Ezek mindegyikéhez teljes műszaki leírás és építési útmutató is tartozik. A szállítás ritkán külön tétel. Vannak gyártók, akik akár egy nap alatt a helyszínre szállítják a kamra anyagát vagy az épület lapra szerelt elemeit, és a szereléshez szükséges tartozékait.


Az oldalfalak vastagsága, azaz a csaphornyos fenyődeszkák vastagsága 14, 16 vagy 18 mm, az ennél vastagabb, 28 mm-es oldalburkoló anyagot már inkább kisebb kerti faházakhoz használnak a gyártók. Az oldalburkolati deszkák a hosszanti élükön csaphornyos kialakításuk miatt jól záró és stabil felületű panelekké szerelhetők össze. A sarokkötések egymásba eresztettek, illetve más gyártmányoknál a vázkeretre erősített deszkázott paneleket kell egymáshoz kapcsolni. A készre gyártott szerszámos kamrák anyaga nem felületkezelt, így a faanyagok védelméről a vevőnek kell gondoskodnia. Az alapra vonatkozólag is mindenkor a gyártó ajánlásait kell betartani. Vannak öntött betonalapra állítható, padlónélküli típusok, és betontuskókra állítható, padlót magában foglaló változatok is. Ezeknél a padlódeszkákat erős, alsó vázkeretre erősítik fel.


Egyes gyártók az épületek felállítását is elvállalják, ami külön költséget jelent, de a sajátkezű összeállításuk sem túl bonyolult feladat. Léteznek ún. előre elkészített oldalpaneles típusok, míg másokat oldalanként külön csomagolt, hornyoltan egymásba illeszthető, a sarkon pedig egymásba üthető illesztékes deszkákból lehet felépíteni. Ezeket utólag ajánlott a belső sarkokba erősített 50x50 mm-es staflikkal megerősíteni.
Az ajtók is többnyire utólagos szerkezeti megerősítést igényelnek, mert idővel megereszkedhetnek. A tető a jobbakon általában bitumenes zsindely, amelyet szelemenekre erősített deszkázatra lehet felerősíteni. Az olcsóbb kis házakon azonban esetenként csak gyenge bitumenes lemezfedés véd a beázás ellen. Ezt jobb mielőbb bitumenes zsindellyel lefedni.

Érdemes saját kezűleg készíteni?

Az ilyen készre gyártott szerszámos kamrák az építési leírás alapján egy nap alatt felépíthetők, az áruk pedig mérettől, anyagvastagságtól és kialakításuktól függően 60 000-280 000 Ft közötti. Ez viszonylag megfizethető megoldás a kerti és egyéb házkörüli munkákhoz szükséges szerszámok tárolására. Az ilyen tárolók azonban saját kezűleg is elkészíthetők. Az anyagi megtakarítás ugyan nem minden esetben mondható jelentősnek, hiszen a minőségi faanyagok elég drágák. Az ilyen kamra elkészítése jelentős munkával is jár, ám ez esetben tetszés és igény szerinti méretben, kialakításban állíthatók össze. Ez a munka némi jártasságot igényel a faszerkezetek kialakításában, és kellő szerszámozottság is szükséges hozzá. 


Szerencsés esetben viszont nagyon stabil és időálló tároló készülhet a kitartó munka eredményeként. Ehhez először részletes rajz kell, ami már a szükséges anyagok mennyiségének a meghatározásához is alapvetően fontos. A faanyagok viszonylag könnyen beszerezhetők a fakereskedésekben, ám az olcsóbb fűrészelt faáruk helyett célszerű a drágább gyalultakat választani. A fűrészáruk utólagos felületi megmunkálása ugyanis elég hosszadalmas, és többnyire gépi munkát igényel. Nem árt gondolni a méretre szabások után megmaradó hulladékok hasznosítására is, mert így jelentős anyagmegtakarítás érhető el. A tartógerendák és keretanyagok maradéka pl. polc konzolokhoz, szerszámkalodákhoz vagy fatárolók lábához használható fel.


Az alap lehet betonozott felület is, ami szükségtelenné teszi a padlót. Ha viszont betontuskókra kerül a tároló, akkor alája 15-20 cm vastagon felterített sóderrel oldható meg a csapadék elvezetése. A kavicsrétegre helyezett nagyobb méretű beton járólapokkal pedig jelentősen megszilárdítható a járófelület. Az oldalfalakhoz megfelelnek a 18-20 mm vastag deszkák, amelyeket legalább 50x50 mm-es staflikból összeállított keretekre, élt az élhez illesztve célszerű felerősíteni. A vázkeretek darabjait egymásba eresztett kötésekkel ajánlatos összekapcsolni. A vázelemek egymástól 60-80 cm-re legyenek, és a függőlegesen vagy vízszintesen szorosan egymás mellé erősített deszkaborításhoz igazodva – ezekre merőlegesen – legyenek a közbülső staflik. Ha a tároló a lakóépülethez illeszthető, akkor a hátoldalát ki lehet „spórolni”. Az oldalak borításához használható 10-19 mm vastag OSB lap is, ám ez az anyag nem elég igényes burkoló anyagként. A tetőfedés alá viszont jól használható alapként. Az elemek kötéséhez szegek helyett galvanizált facsavarok az előnyösebbek, behajtásukhoz pedig akkus csavarbehajtót célszerű használni.


A tetők kialakításakor a tároló mérete is meghatározó lehet. A kis alapterületű építményhez célszerűbb a fél- vagy a ferde tető, ami viszonylag könnyen elkészíthető; legalább 15 fokos legyen a lejtése, mégpedig a hátoldal felé. Így a csapadék nem áztatja fel az ajtó előtti talajt. Ha az épület mellé kerül a tároló, akkor a ferde tető lehetőleg a fő épület tetőlejtését kövesse. A laposabb tetőfelület falhoz csatalakozásánál vízvető lemezek felerősítésével ajánlott megoldani, oldalt pedig ereszlécekkel terelhető az esővíz az ereszcsatorna felé.  A sátortetős tárolók tetszetősebbek, ám kialakításukhoz egyszerű, nyitott tetőszék szükséges. Ez néhány szelemen párból, gerincelemből és egy-egy oldalsó fogófából áll. Nem szükséges a 40 fokos tetőhajlást követni, ennél kevesebb is lehet. A héjalás alá jó az OSB lap is, amire a bitumenes tetőfedő anyagot könnyű felerősíteni. A gerincre azonban külön fedőlemez elem szükséges a beázás elkerülése miatt. 


A csapadék elvezetését ajánlatos ereszcsatornával megoldani, amelynek kivezetését locsolásra használható esővíztároló hordóba célszerű összegyűjteni. Az ilyen szerszámtárolók ajtaja sajnos könnyen feltörhető, így az itt tárolt eszközök eltulajdoníthatók. A biztonság az ajtó és a keret masszívabb kialakításával, továbbá az ajtón átlósan, szemes csavarokhoz erősített méretes lapos acél hevederrel növelhető, amely egy erős lakattal zárható le. Ez csak némileg nehezíti meg a betörők dolgát, de a sima ajtózárnál, vagy mezei lakatpántnál hatásosabb. Ha pedig a tárolóban értékes kerti gép, vagy eszköz parkol, akkor érdemesebb kiegészítő biztosítást kötni ezekre az ingóságokra, mert csak ezzel ellensúlyozható az eltulajdonításukból keletkező anyagi kár.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Babos János


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Szerszámtárolók a kertben

A kerti szerszámok tárolását sokan nem a garázsban, vagy a ház egyéb részeiben oldják meg, hiszen ezek között nem egyszerű olyan mértékű tisztaságot tartani, mint az a házban elvárható lenne. Erre...


Az idei év okker aranyban tündököl

Immár 13 éve hívja össze a dizájniparból ismert szakértőit a Dulux gyártója, hogy közösen megtervezzék a legújabb színpalettákat, trendeket és az év színét. Idén a „mindkét irányba tekintés”...