Növényvédelmi tippek

A mai fajták ismeretében azt nehéz kijelenteni, hogy vegyszerek használatának mellőzésével jó terméseredmények érhetők el. Mai zöldség és gyümölcsfajtáink a nemesítési eredményeknek köszönhetően nagyon gazdag termés lehetőségét adják meg, ám cserébe sokkal érzékenyebbek a betegségekre, mint az évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt ültetett tájfajták, melyek kevesebb termést hoztak ugyan, de a betegségekkel szemben ellenállóbbak voltak. A helyes munkafolyamati sorrend és időpont megválasztása azonban nagyban csökkenti a kártételi kockázatot, annak mértékét, így csökkenthető a vegyszerfelhasználás mennyisége, ami mind anyagilag, mind a termés vegyszerterhelésének csökkentése miatt egészségi szempontból is előnyös. A kertben minden, mindennel összefügg. Lássuk, mit tehetünk meg vegyszerek nélkül is növényeink védelme, jó kondíciójának megőrzés érdekében.

Fajtaválasztás

Zöldségnövényeink általában egy-, ritkábban két évig, évelő fűszernövényeink néhány évig, míg gyümölcsfáink akár évtizedekig is kertünkben, ugyanazon a helyen élik életüket, így a fajtaválasztás ebben a sorrendben egyben fontossági sorrend is. Ha egy zöldségnövényt olyan helyre ültetünk, ahol nem érzi jól magát, betegeskedik, de nincs túl nagy gond, következő évben majd ideálisabb helyet keresünk számára. Egy gyümölcsfánál már nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen sokszor mire rájövünk, hogy rosszul megy sora, nem terem rendesen, már akkorára nőtt, hogy az átültetés kockázatos. A fűszernövényeket pedig érdemes külön kiemelni, hiszen ezeket vegyszerezni egyáltalán nem szokás a levelük későbbi felhasználási módja miatt.
A növényvédelem tehát már a fajtaválasztásnál elkezdődik. A zöldség, és gyümölcsfajtákról is fellelhetők fajtaismertetők, melyek gyakorlatilag használati utasításként szolgálnak. Ebből megtudatjuk, hogy az adott faja milyen betegségekre érzékeny, és melyekkel szemben ellenálló. Rózsákból is vásárolhatunk már lisztharmatra kevésbé érzékeny változatokat, de szőlőből ugyanígy vannak lisztharmatra vagy peronoszpórára kevésbé fogékony fajták. A paradicsomok között találunk már olyan változatokat, melyek a klasszikus paradicsombetegségek közül többel szemben is rezisztensek. Érdemes tehát nem csak a növényt, magát nézni vásárláskor, hanem azt is, hogy a fajtaleírás alapján mennyire érzékeny a betegségekre.
Meghatározó a növény környezet iránti, főleg a talajjal szembeni igény, és a fagytűrés. Ha egy növény talajigénye például erősebben savas, és mi nem ilyen körülmények közé ültetjük, akkor a növény kondíciója nem lesz megfelelő, ami miatt fogékonyabb lesz a megbetegedésekre. Ugyanez érvényes a fagytűrő képességre is. Ha egy gyümölcsfa évről-évre visszafagy, az visszaveti fejlődését, ami károsan hat ellenálló képességére is. Tehát ha helyes fajtaválasztással ellenállóbb növényeket veszünk, és a konkrét igényeiknek megfelelő helyre ültetjük ezeket, már nagy lépést tettünk előre a csökkentett vegyszerfelhasználás érdekében.

Lényeges a munkaszervezés: mindent a megfelelő időben

Számos apróságnak tűnő, ám lényeges dolog akad, aminek növényvédelmi szempontból nagy jelentősége van. A letört, viharkárt szenvedett ágak törésfelületét vágjuk egyenesre, és lehetőleg kezeljük valamilyen sebkezelő pasztával. A roncsolt ágcsonknak - ami a törés után marad - sokkal nagyobb a szabad felülete, mint a sima metszlapnak, így sokkal nagyobb az esélye a kórokozók bejutásának a növénybe.
Az öntözés időpontja is nagyon lényeges, hiszen mind a bakteriális, mind a gombás fertőzéseknek a terjedéséhez egyaránt nedvesség szükséges. Elvileg a legjobb a napközbeni öntözés lenne, hiszen ekkor szárad le a leghamarabb a nedvesség a növényről, de az erős fény okozta perzselődés veszélye miatt ez nem alkalmazható. Marad tehát lehetőségként az este és a reggel. A vízhasznosulás szempontjából az esti öntözés a jobb, hiszen éjszaka a talaj kipárolgása nem jelentős az alacsonyabb hőmérséklet miatt, ám a lombra került nedvesség is tovább megmarad.
A reggeli öntözés ilyen szempontból jobb, mert amint felmelegszik a levegő, a leveleken levő vízcseppek is rövid idő alatt felszáradnak, így a kórokozóknak kevesebb idejük marad a fertőzésre. Ám a felmelegedés miatt a talajnedvesség kipárolgása is hamarabb megkezdődik, ami az öntözés hatékonyságát csökkenti. Minden érvet és ellenérvet összevetve tehát elmondható, hogy a legjobb megoldás az esti öntözés, amennyiben meg tudjuk oldani, hogy a növények lombozatára lehetőleg ne kerüljön víz. Így az öntözés hatékonysága is jó lesz, és a nedves leveleket is kiküszöböljük, csökkentve a fertőzésveszélyt.

A beteg részek eltávolítása

Amennyiben módunk van a növényeinken tapasztalható változásokat rendszeresen figyelni, a rendellenességeket könnyen felfedezhetjük. A beteg fák, cserjék esetén a kártevőkkel fertőzött részek időbeni eltávolításával is jelentős növényvédelmi költségeket takaríthatunk meg. Így június táján már megjelennek például a levéltetvek, melyek általában először a zsenge hajtások végén, csoportokban láthatók, majd miután elszaporodnak, akkor már az idősebb levelek fonákán is megtalálhatók lesznek. Ha még az első kártevők megjelenésekor ezeket eltávolítjuk a fertőzött hajtások lemetszésével és megsemmisítésével, akkor megelőzhetjük a jelentősebb inváziót.
Ha ezzel már elkéstünk, a baj észlelése után minél előbb érdemes megkezdeni a vegyszeres védekezést, hiszen eleinte még elegendő lehet kontakt szerekkel, csak a fertőzött részeket lepermetezni, ám miután már elszaporodtak a kártevők, akkor sokkal nagyobb szeradaggal és felszívódó szerekkel az egész növény kezelése elkerülhetetlenné válik.
Ez a gyomirtásra ugyanúgy igaz. Egy 1000 négyzetméteres terület egyszeri teljes gyomirtásának a szerköltsége 1800-2000 forint között van, míg ha a rendszerességre helyezzük a hangsúlyt, és a kezelést már akkor elvégezzük, amikor csak foltokban vannak jelen a gyomok, akkor akár 50-70 százalékot is spórolhatunk a szerköltségen. Az időben elvégzett munkák tehát jelentősen csökkenthetik a növényvédelmi költségeket.