Növények takarása

2019-01-17 09:18:15 | Módosítva: 2019-01-17 09:22:39

A növények ideiglenes takarására sokféle megoldás létezik, és ezek használatának okai is igen szerteágazóak lehetnek. A takarás szükségessége nem kötődik évszakhoz, hiszen télen a fagyvédelem, nyáron a napégés elleni védelem, ősszel a termésvédelem, tavasszal a gyomok elleni küzdelemben használhatunk más-más takarási megoldásokat.

Miért takarunk? Számos ok lehet erre. Leggyakoribb a fagyvédelmi takarás, amikor a növényeket a lehűléstől akarjuk megóvni. De szükséges lehet a takarás páramegőrzési célból, napégés ellen, vagy madarak, darazsak ellen érő gyümölcsök esetén. A takarás célja lehet még a beszennyezés meggátlása, vagy a gyomosodást is stb. Vegyük sorra ezeket.

Fagyvédelem

A növényeink hidegtűrése változó. Függ egyrészt az adott fajtól, hogy honnan származik. A trópusi eredetűek, már 10 fok alatt károsodhatnak, a mediterránok -8-10 fokot is elviselnek egy ideig, a kontinentális éghajlathoz szokottaknak a -20 sem okoz gondot. Ez a növények genetikai adottságától függő hidegtűrés. Függ azonban a hideg elleni ellenálló képességük a kondíciójuktól is.

Ha veszünk példának egy teljesen fagyálló díszcserjét, az is vissza tud fagyni akkor, ha nem értek be a vesszők az ősz során, nem készült fel a növény a hideg évszakra. Ezért általános szabály az, hogy augusztusban már ne adjunk tápanyagot e növényeknek, mert azzal növekedésben tartjuk őket, és a nyár végi hajtásoknak nem lesz idejük befásodni, zölden pedig elfagynak télen. Ettől a növény nem pusztul el, csak visszafagy a fás részekig, és tavasszal alvó rügyekből hajt újra. Kevesebb lesz a virágzás, és feleslegesen pazarol energiát a növény az őszi növekedésre, amit visszafagyva tavasszal újra kezdhet.

Fagy ellen többféle takarást használhatunk. A rózsákat például földdel felkupacoljuk, amely takarást tavasszal a fagyok elmúltával lebontunk. Ha ezt nem tennénk, akkor oltványok esetén megeshet, hogy az alanyból vadhajtások törnek elő. Nagyobb, növényeket körberakhatunk lehulló lombbal, vagy zsákba, geotextilbe tekerhetjük, vagy azzal takarhatjuk őket. Ez akár 4-6 fok különbséget is eredményezhet a kinti hőmérséklethez képest. Fóliát ne használjunk, mert az alatt berohadhat a növény, és a túl nagy hőingadozás is káros a nedvkeringés idő előtti megindítása miatt. A geotextil is azért jó, mert levegő és vízáteresztő.

A cserepes, dézsás növények számára ajánlott fagyvédő szigetelőzsákokat ősszel vagy kora tavasszal használhatjuk, kisebb fagyok, éjszakai lehűlések ellen. Jó szigetelő, vízáteresztő, légáteresztő, a zsák szája a növény illetve cserép/dézsa méreteihez igazodva behúzható. Könnyű súlya miatt növénybarát, nem okoz sérülést a növényeknek. Húzózsinórja segítségével hatékony fagyvédelmet biztosít, mert a nyílásnál jól zár, anyaga pedig hatékonyan szigetel. Mind tavaszi, mid őszi-téli fagyvédelemre alkalmas, -10  C-ig nyújt védelmet. A vegetációs szezonban madarak, és kártevők (rovarok, csigák), jégeső, napégés ellen is használható, mert kb. 50%-ban fényáteresztő, de ekkor hátránya, hogy a növény díszítő funkciója nem érvényesül – mivel takarásban van.

Páramegőrzés

A vetést takarhatjuk üveglappal, fóliával, a dugványokra tehetünk PET palackból készül harangot. Itt a cél a víz megtartása, hiszen a magok az első sziklevelek megjelenéséig nem száradhatnak ki a megduzzadásuk után, különben a mag befullad, elpusztul. A nyári zölddugványoknak szintén fontos a páradús környezet, lévén gyökerük, azaz vízfelvevő szervük nincs, levelük meg van, ami párologtat, tehát könnyen kiszáradnak. Az első gyökerek megjelenésével a helyzet már változik, mivel ekkortól a növény önálló vízfelvételre képessé válik. Magoncoknál is hasonló a helyzet, amint lesz gyökere és levele, azzal már képes vizet felvenni, táplálkozni, és a párologtatását szabályozni.

Napégés

Tavasszal a növényeket hozzá kell szoktatni – kiültetés vagy szabadba kirakás előtt – a nagyobb fényhez. Eleinte zöld hálót érdemes föléjük takarásnak húzni, hogy előbb szokják a szűrt fényt, majd az egyre erősebb megvilágítást. A nyári dugványozással szaporított növények szintén igényelnek árnyékoló takarást, aminek célja, hogy a levelek minél kevésbé melegedjenek fel, így csökkent párolgással töltsék az időt a gyökeresedésig.

Károsítók

Itt főként a madarakra, darazsakra gondoljunk, melyek a gyümölcsöket, szőlőt előszeretettel dézsmálják az érés idején. Madarak ellen védekezhetünk úgy, hogy a szőlősor két oldalát behúzzuk kertészeti hálóval, így e takarás magakadályozza a madarak nem kívánt tevékenységét. Darazsak ellen takarással nem tudunk védekezni, de csapdázással igen. A cukorvizes csapdába előszeretettel bemennek.

Szennyeződés, gyomosodás elleni takarás

Szamóca és földhöz közel termő növények esetén szokás a talajt szalmával takarni. Így az eső nem csapja fel a sarat a növényre és a termésre. A sárga szalma jól visszaveri a fényt, így alulról is jobban érik az termés, mondjuk az eper. Gátolja a gyomosodást is valamelyest, és lebomlása során tápanyagokkal is dúsítja a talajt. Fenyőkéreggel és mulccsal is takarhatjuk a talajt, vagy a dísznövények körül. A cserepeseknél a földre szórva kőzúzalék is jó gyomosodás ellen, valamint ez a párolgás miatti vízveszteséget is pótolja.

Az örökzöldek télen sem pihennek

Az örökzöldek, tuják, fenyők nagy odafigyelést igényelnek télen. Ha a talaj a fagyok beálltakor vízzel átitatott, a talaj átfagyása kisebb mértékű lesz, és a növények képesek lesznek a víz felvételére. Az örökzöldeknek télen is kell víz, hiszen van lombjuk, ami párologtat, még ha kis mértékben is. Ha egy tuját cserépben tartunk, és abban a föld hetekig át van fagyva, elpusztul a növény. De nem a hideg miatt, hanem mert kiszárad, hiszen a jég formájában, azaz szilárd állapotban levő vízből nem tud felvenni nedvességet.

A fagyok ellen a tövek takarásával is védekezhetünk. Takarhatunk lombbal, fakéreggel, szalmával. Úgy is védekezhetünk, hogy télen, fagymentes helyen tároljuk a cserepes örökzöldeket – néha öntözve! – őket, vagy az edényeket besüllyesztjük a talajba. Ha egyikre sincs mód, akkor tekerjük be az edényeket jutaszövettel, légpárnás fóliával. Másik probléma, amikor a hó ráhullik az örökzöldek lombjára. Ez alapból jó, mert a hó is hőszigetel, de ha megolvad kicsit, majd újra fagy, és ekkor verjük le a havat, akkor rengeteg tűlevél sérül, majd ezeken a mikro sérüléseken vizet veszít a növény, és kiszárad. Megint nem a hideg, hanem a sérüléseken keresztüli vízvesztés okozza a pusztulását.


Geotextillel borított „fólia”alagút


Vasbeton hálóval készült fóliaváz


Egyedi, zárható fagyvédelmi hengerek


Mobil, kis légterű fóliasátor


Fagyvédelemre alkalmas védőzsákok


Szalmás talajtakarás


Fenyőkéreggel történő talajtakarás


Madárhálók


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Készüljünk a télre

A mi éghajlatunkon, az itt honos növényeknek a fagy csak akkor kezd veszélyt jelenteni, ha a hőmérséklet tartósan -20 °C alá csökken. Ilyenkor már csak bízhatunk a túlélésükben, de egy-két...


Fagykár a kertben

A növényekkel kapcsolatos fagykár esetén elsősorban a téli hideg okozta problémákra gondolunk. Ám ekkor a hideg a télálló növényeknek általában nem okoz gondot. Sokkal veszélyesebbek az olyan...