Ajtómegoldások
A bútorajtók egyes esetekben zárt helyzetükben a korpusz közé záródóak, tehát az oldal- illetve a fedő- és válasz-, vagy fenéklapok közé illeszkednek. Ez tagoltabbá teszi a frontfelületet, különösen ha meghatározott korpuszelemeknek a homlok éle az ajtók síkjából kiáll. A másik gyakori megoldás a félig, vagy teljesen korpusz élekre csukódó, szakkifejezéssel ráütő ajtó. Újabban a szögben vágott oldalélekre illeszkedő ajtók - pl. sarokszekrényeknél - alkalmazása sem megoldhatatlan (1), a lapszabászatok a ferde élek vágását is elvégzik. Így még osztott szögben megtört felületű ajtókat is kialakíthatunk (2), sőt a különleges helyzetek is könynyen kivitelezhetők, ha a megfelelő kivetőpánttal szereljük fel (3). Az ajtózáródási módok tehát nagyon lényegesek, és minden megoldáshoz van megfelelő kivetőpánt is.
Nyitásszögek, beépítési méretek
Az ún. standard azaz szokványos ajtókhoz a legtöbb esetben elégségesek a normál, merőlegesnél alig jobban kinyitható kivetőpántok. A pántok szögértéke természetesen arra utal, hogy a zárt állapothoz képest a pánt - és vele együtt az ajtó - hány fokra nyitható ki. Ez az érték 95-165 fok között változik, mégpedig a pántfajtáktól függően. Bizonyos fokig a tervezéshez fontos lehet még a pántok edény és a szerelőtalp mérete is. A kereszt alakú szerelőtalp pl. a sarokéltől számítva magasabban helyezhető el, mint az egyenes szerelőtalp, ám a pánt helyét mindenkor úgy célszerű megválasztani, hogy a szerelőtalpakat a teljes edényméret középfelezőjének vonalába kell felszerelni, így még a keresztpántot is kényelmesen a szekrénykorpuszra tudjuk csavarozni. Az ún. edényméretek - a pánt csuklórészét magába foglaló fémcsésze átmérője és a magassága - ugyancsak fontos, ugyanis ehhez igazodva kell az edényt befogadó fészket mérethelyesen kimarni, mégpedig adott mélységűre.
Az edénytávolság is lényeges, mert ettől függ, hogy az ajtóráütés mértéke mekkora lesz, azaz az ajtó mellett milyen széles lesz a fuga (4). Az ajtók széle és az edényfészek között azonban legalább 3 mm vastag anyagnak kell maradnia, a maximum azonban legfeljebb 8 mm lehet. Ez az érték és az edényátmérő gyártmánytól és azon belül a pántfajtától is függ. Lényeges még az ajtó mérete és a súlya is, mert ezek alapján célszerű megválasztani a hozzájuk szükséges pántok számát. Általánosnak mondható szabály, hogy 1 m magas és 4-5 kg súlyú ajtókhoz 2; 1,5 m magas, 6-9 kg közöttiekhez már 3; 2 m magas és 13-15 kg súlyú ajtókhoz 4; a 2,5 m magasokhoz és 18-22 kg közötti ajtókhoz pedig 5 darab, egyenlő távolságban felszerelt kivetőpánt szükséges (5).
A kivetőpántok választéka a gyártmányok alapján különféle minőséget is képvisel. A kapható olasz és német kivetőpántok működése nagyon hasonló, méreteik azonban különbözők. Ha igazán igényes minőségi pántokra van szükségünk, akkor a Lama, Felice és még inkább a kiváló Blum pántokat válasszuk, mert e termékek nemcsak tartósak, de bőséges a választékuk, esztétikusak és praktikusak is. Ez utóbbi termékeket főként szakkereskedésekben lehet megvásárolni, ahol a megfelelő kivetőpánt kiválasztásában is segíteni tudnak az eladók. Az árukat tekintve nincs jelentős eltérés közöttük, viszont tartósságuk és komfortosabb szerelhetőségük miatt érdemesebb a minőségi pántokat alkalmaznunk.
Fészekmarás nélkül nem megy!
Mármint a pántok beszerelése. A pántedények besüllyesztéséhez szükséges fészkek kimarását vállalják ugyan minden jobb lapszabászatban, ám ez természetesen többletkiadásokkal jár. Érthető hát, hogy sokan úgy vélik, több ajtó esetében kifizetődőbb egy speciális fészekmarót venni, mint ennek a többszörösét kifizetni a lapszabászatban. A saját munkának azonban vannak előfeltételei is. Kell hozzá egy jó fúrógép és a megfelelő méretű pántfészekmaró szerszám, no meg egy fúrógép állvány is. E nélkül ugyanis nem lehet pontosan a megadott helyre merőleges és kellő mélységű edényfészkeket marni. A bejelöléshez célszerű vezetőléccel ellátott, faforgácslapból leszabott sablont készíteni, amit a fúróállvány tárgyasztalára alulról kell felcsavarozni.
A vezetőlécre jelöljük fel a fúrógépbe fogott marószerszám középvonalát, és ellenőrizzük a középpontjának az éltől számított távolságát. Ha lehet, akkor a marás mélységét is határoljuk be az állványon. Egyéb esetben a marószerszám szárára erősített szigetelőszalag gyűrűvel jelöljük meg a bemarás maximumát, és ezt a vezetéklécre erősített kis mérőlemez segítségével használjuk mérceként. A munkadarabot minden fészek kimarásához csavaros szorítóval fogassuk a marósablonra, hogy ne mozdulhasson el a művelet közben. Az ajtósarkokhoz közeli fészkek kimarásához az ajtó sarkának a helyét jobbról-balról is jelöljük fel a vezetéklécre. Így e szélső fészkek egyforma távolságra kerülnek az ajtókhoz. A közbenső fészkek helyét azonos távolságra elosztva kell az ajtólapra feljelölnünk. Mielőtt azonban az ajtólapok marásába fognánk, végezzünk egy kis falapon próbamarást, próbáljuk beleilleszteni a kivetőpántot, majd beleszerelve, a pántszárra erősített szerelőtalp segítségével ellenőrizzük az ajtó fugahézagát a szekrénykorpusz élén, továbbá az esetleges ráütés mértékét is. Ha kell a beállításokat korrigáljuk, ám ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a legtöbb kivetőpánt biztosít néhány mm-nyi állítási lehetőséget.
Ha a beállításokkal végeztünk, elvégezhetjük az összes edényfészek kimarását. A szerelőtalpak felszereléséhez vagy a pántfészkek középvonalát jelöljük át a korpuszoldalra, vagy helyüket a pántszárakra csavarozott talpak alapján jelöljük át. Megjegyezzük, hogy nagyobb munkákhoz célszerűbb a gyári jelölősablonokat használni (pl. a Hettich (7), vagy Blum pántok esetén), mert ezekkel pontosabbá és gyorsabbá tehetjük a munkánkat.
Korszerű pántfajták
A Forest által forgalmazott kivetőpántok mindegyike önzáró, rugós kivitelű, acéllemezből préselt, galvánbevonatú lemezidomokból összeállított szerkezetek (8). A standard pántok választéka szinte minden funkciót kielégítő, és többnyire a pántszárak csavarral rögzíthetők a szerelőtalpakra. Ezeken kívül a gyorsszerelő pántalátétek a pántszárak egy mozdulattal történő leemelését is lehetővé teszik néhány típusnál. Ez jelentősen megkönnyíti az ajtók fel- és leszerelését. Ezt a pántszár speciális kialakítása és a talpra szerelt rögzítő szerkezet teszi lehetővé (9). A pántszár csapfészkeinek a talpra illesztése után az ott található rugós rögzítő pecek automatikusan a szár hátsó fészkébe illeszkedve rögzíti a pántszárat, oldáshoz pedig csak ezt a pecket kell lenyomni (10).
Az ún. ráütődő-, és kávaközé záródó pántok nyitásszöge 95-170 fokos és a sarokszekrényekhez való 30, illetve 45 fokos szögben záródó pántok mellett 26 mm edényátmérőjű minipántok (11), speciális pillérpántok teszik sokoldalúvá a választékukat. Állítási lehetőségeik a legtöbb pántjuknál oldalirányban 4 mm, függőlegesen - az alkalmazott pánttalptól függően 2 mm, mélységben pedig esetenként 4 mm. Robosztus kivitelű, strapabíró a pántok szerkezete. A normál pántok fészekátmérője 35 mm, mélysége 12 mm, a minipántok azonban csak 26 mm-es fészket igényelnek. A sarokszekrény-pánt a 170 fokos kivetőpánttal együtt használandó (12).
A Blum pántok két alapvető termékcsoportba sorolhatók, és mindegyik gyors szerelést tesz lehetővé. Az Inserta/Clip rendszerű kivetőpántok kimondottan a gyors fel- és leszereléshez kialakított ajtópántok. A pántedény felpattintható fedelének lenyomásával rögzíthetjük az ajtókba mart fészkükbe, illetve a helyező furataikba (13, 14). A kiemelésükhöz pedig csavarhúzóval kell a pántedény fedelét felemelni (15), és a pántedény a pántszárral együtt roncsolás nélkül kiemelhető a helyéről. Ezt a pántedény oldala melletti szorítópofák (16) szétfeszítése, illetve lazítása biztosítja. A helyező hüvelyek csak a pontos beállítást szolgálják. Ebből adódóan e vakfuratoknak pontosan a pántfészek középvonalától 10 mm-rel beljebb kell lenniük.
A pántszár Clip rendszerű, ami annyit jelent, hogy ez a talpra illesztése után lenyomva rögzíthető (17), és egy ujjmozdulattal oldható a szerelőtalphoz való kapcsolódása (18). A rögzítőpecket a Clip pántoknál felfelé kell elmozdítani. E kivetőpántok különféle változatainak nyitásszöge 95-170 fok közötti, és megfelelő szerelőtalppal felszerelve az ajtókat 3 irányban, fel-le, és oldalirányban, valamint előre-hátra kb. 2-3 mm-nyi tartományban állíthatjuk be pontosan. Az edényátmérőjük 35 mm, mélységük 10,5-12 mm közötti, az edénytávolság pedig az éltől 3-7 mm, fajtától függően. Profilajtókra, korpuszpillérekre szerelhető változataik a szokatlan megoldásokhoz igazodó kialakításúak, míg a mini kivetőpántok a keskeny keretű, pl. üvegezett ajtók felerősítésénél (19) előnyösek. Ez utóbbi pántok edénymérete csupán 26 mm, a fészek mélysége változatlanul 12 mm. Külön említésre méltóak a sarokszekrényekhez való kivetőpántok, amelyek 60 fokos nyitásszögűek, de 170 fokos kivetőpántokkal együtt használhatók. A sarokajtó- és a 170 fokos pántok edényeit ilyen esetekben a korpuszhoz kapcsolt ajtólapra kell szerelni.
Az Expando/Modul rendszerű pántok is sokoldalúan felhasználhatók, ám ezeket a megszokott módon, egyszerű csavarozással rögzíthetjük az ajtókra és a szekrénykorpuszra (20, 21). A Modul pántszárat a szerelőtalpra egy felcsúsztatható csavarkötéssel erősíthetjük, s alulról az állítócsavar hornya a talp nyílásába csúszva rögzíti is (22). Nyitásszögük 95, 107 és 170 fok.
Edényméretük 35 mm, a fészek mélysége 12 mm, az edénytávolság pedig 3-7 mm közötti. A Modul pillér kivetőpánt 95°-os nyitásszögű, míg a 45 fokos, sarokszekrény ajtókhoz való kivetőpánt nyitásszöge 110 fokos. A Blum kivetőpántok választékában még a kimondottan extrém helyzetű ajtókhoz is megtalálhatjuk a megfelelő pántot (23), amely nemcsak működését, hanem tartósságát tekintve is kiváló minőségű.