Álcázott radiátorok

Az otthonok nagy részében ma már radiátorok szolgáltatják télvíz idején a meleget. Ezek azonban nem mindig a legkorszerűbbek, s cseréjükre legfeljebb akkor gondolunk, ha ezt alapos műszaki ok teszik indokolttá. Érthető, hiszen a korszerű radiátorok egyáltalán nem olcsók, s amíg a régi fűtőtestek ellátják feladatukat, tegyék csak a dolgukat. Ha pedig ormótlanságukkal, durván megmunkált felületükkel nem tudunk megbékélni, még mindig olcsóbb, ha cseréjük helyett különféle álcázó paravánok, burkolatok mögé rejtjük őket. Most néhány ilyen megoldást mutatunk be olvasóinknak, amelyek segítenek e probléma megoldásában.

Azt azonban előre kell bocsátanuk, hogy a különféle megoldású burkolatok más és más fokon ugyan, de némileg csökkentik a fűtőtestek hőleadását. Ezt megpróbálhatjuk ún. hőtükörrel kompenzálni, ami nem más, mint a fűtőtest mögé a falra ragasztott fényes alufólia. Hatásosabb azonban, ha 5 mm vastag hőszigetelő, habosított hátoldalú lemezt használunk e célra, amelyet minden nagyobb barkácsáruházban "kimérve" árusítanak. Ha a radiátort az ablak alatti mélyedésbe szerelték, s a könyöklődeszka fölé nyúlik, akkor célszerű a fóliás szigetelőanyagot felül a könyöklő széléig ferdén megtörve kivezetni. Ehhez a könyöklő alatti sarokba ferdén felerősített, 3-5 mm vastag farostlemez lappal teremthetjük meg a biztos alapot, amire a habszigetelésű, illetve a sima hőtükröt is könnyen felragaszthatjuk.
A legegyszerűbb, radiátort rejtő burkolatot perforált lemezből készíthetjük el. A könyöklő nélküli ablak alá szerelt fűtőtestnél a burkolatot az ablaknyílás aljával célszerű egy szintbe hozni, homlokfelülete pedig a padlóig érjen (1). Lerögzítéséhez elég néhány falba, illetve a padlóba hajtott csavar is. A perforált lemez kiválasztásakor azonban lehetőleg nagyobb lyukúakat válasszunk, amely kevésbé gátolja a levegő áramlását. A lemez hajlítását egy nagyobb konyhaasztal élére, vagy két egyenes élű deszka közé szorítva, majd egy másik deszkával teljes hosszában megnyomva végezhetjük el (2). A hajlítás vonala mindig egy lyuksor közepére essen, különben a műveletet sokkal nehezebb elvégezni. Ha festett vagy vegyileg színezett felületű perforált lemezzel dolgozunk, nagyon vigyázzunk arra, hogy hajlítás közben ne sértsük fel a felületet, s a hajlítás sugara se legyen túl kicsi. A nyers lemezeket hajlítás után zsírtalanítsuk, majd alapozó- és hőálló festékkel hengereljük le többször. A festéshez ajánlatos fújható radiátorfestéket használni, amely nemcsak jól tűri a meleget, hanem a festést is megkönnyíti.

Nagyon attraktív lehet, ha a régi öntöttvas radiátort egy falécekből összeállított paraván mögé rejtjük el (3). Ez egyáltalán nem akadályozza a radiátor hőleadását, hiszen a lécek egymástól 100-130 mm-re vannak, viszont elég sok anyag szükséges egy-egy ilyen lécparaván elkészítéséhez. A precízen végzett munka eredménye viszont olyan, mint egy bútordarab. Összeállításához 30x30 mm-es lécek szükségesek, amelyeket egymásba eresztetten kell összecsapoznunk. A szükséges aljazásokat sablon segítségével, körfűrésszel érdemes behatárolni, majd vésővel vagy felsőmaróval már könnyű a felesleges anyag eltávolítása. A lécekből gyorsan összeállíthatjuk a paraván áttört felületű felső-, elülső- és két oldalsó darabjait, amelyeket sötétre pácolás után lakkozhatunk, vagy beeresztésüket követően sötét színűre mázolhatunk.

Ugyancsak bútorszerű hatású az a radiátor álca, amely az ablak könyöklőjét egy hosszú, kb. 300 mm szélességű polccal egészíti ki faltól-falig (4). Ez alatt egy 10 mm-es faforgácslapból kiszabott, alul-felül léckeretes nyílással ellátott takarólap van, amelyet két oldalról léckeretes rács zár le. A falon és a burkolat belső oldalán felragasztott hőtükör van. A nyílások kellő légáramlást biztosítanak a fűtőtestnek. A nyers faforgácslapot tapaszolással célszerű elsimítani, majd színesre festeni. A 25x25 mm-es anyagból készített lécrácsokat (5) hagyhatjuk festetlenül is, de feltétlenül vonjuk be többrétegű színtelen lakkal.

A lapradiátorok sokkal kevesebb helyet igényelnek, mint öntöttvas elődeik, de néha előnyösebb, ha még ezt a korszerűnek mondható fűtőpanelt is rács mögé zárjuk (6). Ezt adott esetben 10x25-30 mm-es, egymásra erősített lécekből kialakított rácsozattal is megoldhatjuk, amelyet azután egy erősebb léckeretbe illesztve már csak a radiátor elé kell fogatnunk. Célszerű fölé laminált faforgácslapból kialakított polclapot erősíteni, így a farács színesre fújva vagy natúr anyagában hagyva jól eltakarja a radiátort. Különösen előnyös ez a megoldás, ha a radiátor elé fekvőhelyet akarunk tenni.
Végül még egy érdekes megoldás, amely a különösen fázósaknak előnyös. A fűtőtest fölé ugyanis elhelyezhetünk egy asztalként is használható hosszú, széles és vaskos polcot, amin remekül lehet dolgozni, tanulni, s jórészt eltakarja a radiátort is (7). A felfelé áramló meleg levegőnek az asztallapba vágott nyílás biztosítja az útját, amit egy fémráccsal vagy perforált lemezből kiszabott takarólappal ajánlatos lefedni. Így mindig kellemes melegben dolgozhatunk, s a csúf radiátor sincs túlságosan szem előtt.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: radiátor

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Elrejtett radiátorok

A lakások különféle funkciójú helyiségeinek eltérő enteriőrjének megteremtése során gyakran felmerül a kérdés, hogy az éppen meglevő fűtőtestek, gázkonvektorok mennyire rontják a berendezés...


Panelfűtés korszerűsítése

A hazánkban található panellakások 40-45%-át egycsöves, átfolyós rendszerű fűtési rendszerrel szerelték, ami kizárja a hőmérsékletszabályozás lehetőségét. Viszonylag kis befektetéssel ez a rendszer...