Álcázott radiátorok

Az otthonok nagy részében ma már radiátorok szolgáltatják télvíz idején a meleget. Ezek azonban nem mindig a legkorszerűbbek, s cseréjükre legfeljebb akkor gondolunk, ha ezt alapos műszaki ok teszik indokolttá. Érthető, hiszen a korszerű radiátorok egyáltalán nem olcsók, s amíg a régi fűtőtestek ellátják feladatukat, tegyék csak a dolgukat. Ha pedig ormótlanságukkal, durván megmunkált felületükkel nem tudunk megbékélni, még mindig olcsóbb, ha cseréjük helyett különféle álcázó paravánok, burkolatok mögé rejtjük őket. Most néhány ilyen megoldást mutatunk be olvasóinknak, amelyek segítenek e probléma megoldásában.

Azt azonban előre kell bocsátanuk, hogy a különféle megoldású burkolatok más és más fokon ugyan, de némileg csökkentik a fűtőtestek hőleadását. Ezt megpróbálhatjuk ún. hőtükörrel kompenzálni, ami nem más, mint a fűtőtest mögé a falra ragasztott fényes alufólia. Hatásosabb azonban, ha 5 mm vastag hőszigetelő, habosított hátoldalú lemezt használunk e célra, amelyet minden nagyobb barkácsáruházban "kimérve" árusítanak. Ha a radiátort az ablak alatti mélyedésbe szerelték, s a könyöklődeszka fölé nyúlik, akkor célszerű a fóliás szigetelőanyagot felül a könyöklő széléig ferdén megtörve kivezetni. Ehhez a könyöklő alatti sarokba ferdén felerősített, 3-5 mm vastag farostlemez lappal teremthetjük meg a biztos alapot, amire a habszigetelésű, illetve a sima hőtükröt is könnyen felragaszthatjuk.
A legegyszerűbb, radiátort rejtő burkolatot perforált lemezből készíthetjük el. A könyöklő nélküli ablak alá szerelt fűtőtestnél a burkolatot az ablaknyílás aljával célszerű egy szintbe hozni, homlokfelülete pedig a padlóig érjen (1). Lerögzítéséhez elég néhány falba, illetve a padlóba hajtott csavar is. A perforált lemez kiválasztásakor azonban lehetőleg nagyobb lyukúakat válasszunk, amely kevésbé gátolja a levegő áramlását. A lemez hajlítását egy nagyobb konyhaasztal élére, vagy két egyenes élű deszka közé szorítva, majd egy másik deszkával teljes hosszában megnyomva végezhetjük el (2). A hajlítás vonala mindig egy lyuksor közepére essen, különben a műveletet sokkal nehezebb elvégezni. Ha festett vagy vegyileg színezett felületű perforált lemezzel dolgozunk, nagyon vigyázzunk arra, hogy hajlítás közben ne sértsük fel a felületet, s a hajlítás sugara se legyen túl kicsi. A nyers lemezeket hajlítás után zsírtalanítsuk, majd alapozó- és hőálló festékkel hengereljük le többször. A festéshez ajánlatos fújható radiátorfestéket használni, amely nemcsak jól tűri a meleget, hanem a festést is megkönnyíti.

Nagyon attraktív lehet, ha a régi öntöttvas radiátort egy falécekből összeállított paraván mögé rejtjük el (3). Ez egyáltalán nem akadályozza a radiátor hőleadását, hiszen a lécek egymástól 100-130 mm-re vannak, viszont elég sok anyag szükséges egy-egy ilyen lécparaván elkészítéséhez. A precízen végzett munka eredménye viszont olyan, mint egy bútordarab. Összeállításához 30x30 mm-es lécek szükségesek, amelyeket egymásba eresztetten kell összecsapoznunk. A szükséges aljazásokat sablon segítségével, körfűrésszel érdemes behatárolni, majd vésővel vagy felsőmaróval már könnyű a felesleges anyag eltávolítása. A lécekből gyorsan összeállíthatjuk a paraván áttört felületű felső-, elülső- és két oldalsó darabjait, amelyeket sötétre pácolás után lakkozhatunk, vagy beeresztésüket követően sötét színűre mázolhatunk.

Ugyancsak bútorszerű hatású az a radiátor álca, amely az ablak könyöklőjét egy hosszú, kb. 300 mm szélességű polccal egészíti ki faltól-falig (4). Ez alatt egy 10 mm-es faforgácslapból kiszabott, alul-felül léckeretes nyílással ellátott takarólap van, amelyet két oldalról léckeretes rács zár le. A falon és a burkolat belső oldalán felragasztott hőtükör van. A nyílások kellő légáramlást biztosítanak a fűtőtestnek. A nyers faforgácslapot tapaszolással célszerű elsimítani, majd színesre festeni. A 25x25 mm-es anyagból készített lécrácsokat (5) hagyhatjuk festetlenül is, de feltétlenül vonjuk be többrétegű színtelen lakkal.

A lapradiátorok sokkal kevesebb helyet igényelnek, mint öntöttvas elődeik, de néha előnyösebb, ha még ezt a korszerűnek mondható fűtőpanelt is rács mögé zárjuk (6). Ezt adott esetben 10x25-30 mm-es, egymásra erősített lécekből kialakított rácsozattal is megoldhatjuk, amelyet azután egy erősebb léckeretbe illesztve már csak a radiátor elé kell fogatnunk. Célszerű fölé laminált faforgácslapból kialakított polclapot erősíteni, így a farács színesre fújva vagy natúr anyagában hagyva jól eltakarja a radiátort. Különösen előnyös ez a megoldás, ha a radiátor elé fekvőhelyet akarunk tenni.
Végül még egy érdekes megoldás, amely a különösen fázósaknak előnyös. A fűtőtest fölé ugyanis elhelyezhetünk egy asztalként is használható hosszú, széles és vaskos polcot, amin remekül lehet dolgozni, tanulni, s jórészt eltakarja a radiátort is (7). A felfelé áramló meleg levegőnek az asztallapba vágott nyílás biztosítja az útját, amit egy fémráccsal vagy perforált lemezből kiszabott takarólappal ajánlatos lefedni. Így mindig kellemes melegben dolgozhatunk, s a csúf radiátor sincs túlságosan szem előtt.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: radiátor

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Séta a fűtés körül

Napjainkban, a sokasodó energiaszámlák világában egyre gyakrabban hallunk jobbnál jobb alternatív ötleteket, energiatudatosabb gondolkodásra ösztönözve ezáltal bennünket, "számlafizetőket"....


Átmeneti fűtések

Az elektromos fűtésekről korábban elterjedt nézet volt, hogy drága az üzemeltetésük. Ez igaz volt, ám azóta sok minden változott: a többi fűtési mód is drága lett. Felment a gáz ára, a fatüzelés...