A mai kor embere a sok kedvezőtlen külső hatás miatt az ivóvíz tekintetében is a természetes állapotú, vagy ahhoz hasonlóvá tett, vizet kívánja fogyasztani. Természetes állapotú vizek mára mondhatni csak a mesében léteznek, kivéve néhány forrásból illetve kútból származó kezelés nélkül fogyasztható vizet. Tehát nincs más megoldás, mint a rendelkezésre álló vizet megfelelő módszerekkel tisztítatni illetve kezelni, úgy hogy annak minősége minél inkább megközelítse a természetes víz minőségét.
Az ivásra, főzésre szolgáló víz minőségét, az íz, a tisztaság és az alapvető oldott anyagok tekintetében az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet írja elő. Ha az ebben leírt alapösszetevőknek megfelel a fogyasztandó vizünk, akkor sok dolgunk nincs vele, nyugodtan ihatjuk, főzhetünk vele.
A gyakorlatban azonban a hálózati víz sem mindig felel meg ezeknek a követelményeknek, a saját kútból, forrásból származó vizet pedig többnyire eleve kezelnünk szükséges, mert a hazai vizek egy-két jellemző paraméterében (keménység, vas, mangán, esetleg nitrát tartalom) jelentősen eltérnek a szabványtól.
A vizünk kezelésére mára rendelkezésre állnak a legkorszerűbb, lakossági méretű víztechnológiai berendezések. Felhasználni közülük azonban - a fogyasztandó víz alapos analízise alapján - a szakember által javasoltakat érdemes.
Ezek a vízkezelő berendezések szolgálhatnak egy-egy rossz összetevő fizikai kiszűrésére, kémiai semlegesítésére, a víz csírátlanítására és utólagosan egy kívánt ásványi összetételű víz előállítására. A kezelendő víz rendelkezésre állása alapján azonban két fő csoportra tudjuk a vízkezelési technológiát választani, hálózati vízre és kút- vagy forrásvízre.
A hálózati víz elvileg megfelelő lenne, de a hazai szabvány ún. maradvány klór tartalmat ír elő a vízellátó hálózatra. Ennek a maradvány klórnak a feladata, hogy a hálózatban levő, és ott újra kialakuló biológiai szennyeződésektől mentesítse (csírátlanítsa) az ivóvizet. Nos ez a mentesítés néha túl jól sikerül, és a klór hatására kellemetlen tulajdonságú (szag, íz stb.) új vegyületek állnak össze a hálózatban. Az újabb csírátlanító módszerek, UV és ózonkezelés, a hosszú vezetékhálózatban a felhasználóhoz csak lassan eljutó vízre kevésbé hatásosak. Azaz a hozzánk érkező vizet utókezelni szükséges.
Ez az utókezelés többnyire a szűrés, lágyítás, fertőtlenítés, vastalanítás stb. elvégzéséből áll. Az egyes - nem megfelelő - összetevőket külön-külön is kezelhetjük, de a háztartási vezetékes vízhálózathoz rendelkezésre állnak olyan ajánlott teljes víztisztító és vízkezelő rendszerek, melyek megoldást nyújtanak az egész háztartás vízellátásának kezelésére.
Amennyiben csak a hálózatból származó víz szűrése a cél, akkor a cserélhető, illetve mosható betétű szűrőházakat kell csak a vezetékbe építenünk. Ezek a berendezések a hálózatból lebegő üledékek (homok, iszap) kiszűrésén kívül - a betéttől függően - bizonyos oldott anyagok kiszűrésére is alkalmasak. Ezzel a vízelosztó hálózatunk szerelvényeit, berendezéseit is megóvhatjuk. A nagyobb méretű szűrőkkel szinte víznyomás csökkenés nélkül tudjuk használni a szűrt vizet.
A hálózati vizeket - amennyiben szükséges - vas-mangántalanítják a vízműnél. De ha nem elég hatásos ez a tisztítás, illetve ha a víz agresszív, a hálózatból újra tud vasat kioldani, szükségünk lehet a beérkező víz újbóli vas-mangántalanítására is. Ezt az alacsony vas-mangántartalmú vizet szintén ki lehet szűrni mosható betétű vas, mangán szűrővel.
Amennyiben már oldatban levő anyagokat szeretnénk eltávolítani a vízből, ez többnyire a víz keménységét okozó kalcium, magnézium eltávolítását jelenti, akkor alkalmazzuk a különböző vízlágyító berendezéseket. A vízlágyítására a kevésbé hatékony elektromos, vagy a vizet adagolt lágyítószerekkel kezelő módszerek helyett, mára csak az ioncserélős ivóvízlágyító berendezéseket alkalmazzák. Ezek a konyhasó felhasználásával működő, a hálózatba könnyen beköthető berendezések tökéletesen, üledék és vegyi maradékanyag keletkezése nélkül végzik el a víz lágyítását.
A lakóházban felhasznált víz utócsírátlanítására egyre nagyobb igény jelentkezik. Ezt legegyszerűbben egy elektromos UV sugárzónak a hálózatba kötésével oldhatjuk meg. Az UV csírátlanítás hatékony eljárás a vízben található élősködő mikroorganizmusok elpusztítására. Működése nagyon hatékony és megbízható, nem igényel karbantartást, és ami a legfontosabb, klór- és egyéb vegyszerek hozzáadása nélkül csírátlanítja a vizet. A megsemmisített szervezeteket nagy szűrőképességű 5-10 ľm szűrőbetéttel távolíthatjuk el a vízből. A mosógép, a zuhany illetve a konyhai felhasználásra szánt vizet különféle speciális betéttel ellátott szűrőházakkal tudjuk tovább kezelve tökéletesen felhasználhatóvá tenni.
Olyan háztartások vízhálózatára ajánlott teljes víztisztító és vízkezelő rendszerek, melyek vízforrása kútvíz. A berendezések megoldják az ivásra, főzésre, mosogatásra és mosásra, fürdésre és locsolásra használt víz kezelését.
A legmagasabb vízminőségi igényeknek megfelelő vizet a fordított ozmózisos elven működő komplett víztisztító berendezésekkel biztosíthatjuk. A fordított ozmózist elsősorban az ivóvízkezelés során alkalmazzák, ahol zárt technológiai rendszerben, nyomás alatt egy féligáteresztő rétegen (membránon) préselik át a már több lépcsőben előszűrt vizet. A fordított ozmózis során használt membrán vízáteresztő mérete 0,0001 mikron nagyságú, amely így kiszűri a tisztításra szánt vízben lévő szinte összes fizikai és kémiai szennyezőanyagot, valamint a biológiailag aktív szervezeteket is.
Ezek a berendezések a mosogató pultba szerelhetőek. A berendezés 5 fokozatú szűrőrendszerrel - 20 mikronos előszűrő; aktívszén előszűrő; 5 mikronos előszűrő; ozmózis membrán; visszasózó patron; aktívszén utószűrő - ellátott háztartási víztisztító berendezés, kis létszámú családok részére, ahol a víznyomás minimum 3 bar, maximum 7 bar. Teljesítménye 2-7 liter/ óra nyomástól és szennyezettségtől függően. Ezt a relatíve kis mennyiségű vizet már csak ivó, vagy főző vízként célszerű felhasználnunk.
A vízkezelési technológia szinte összes elemét tartalmazzák a legújabban elterjedt vízadagolós komplett vízkezelő rendszerek. Például az Aquafilter cég AFDL-RO4 75 vízadagoló automata berendezése egy fordított ozmózis szűrővel ellátott, három fokozatú vízadagoló automata, hűtött-, forró- és szobahőmérsékletű- tisztított ivóvíz-adagoló funkcióval. Biztonsági forróvíz kapcsolót és gyors újraforralási lehetőséget is tartalmaz. Működési feltétel: minimum 3, maximum 6 bar víznyomás, 230 V hálózati áram. Teljesítménye 7-10 liter/ óra nyomástól és vízszennyezettségtől függően. Természetesen egy ilyen korszerű berendezés 150-200 eFt áron biztosítja a fenti vízmennyiséget.
A saját vízellátó rendszerek a vizüket kutakból és forrásokból nyerhetik. Nálunk a legtöbb külterületi lakóingatlant kútról látják el vízzel. A kutak nagyrészt fúrt csőkutak, kis számban ásott kutak. A nagyon kevés forrásfoglaláshoz hasonló a hegyvidékeken alkalmazott galériás vízbeszerzés.
A saját vízbeszerző berendezésekből nyert vizet házi vízellátó berendezéssel juttatjuk el a fogyasztási helyekre. A házi vízellátó rendszer a vízbeszerző helyről (kút, forrás, galéria) kitermelt vizet egy földalatti tartályban gyűjti össze, ebből a tartályból táplálkozik többnyire az épületben, esetleg földalatti aknában elhelyezett hidroforos vagy légüstös szivattyúval működő vízellátó rendszer. A víz kezelését a vízellátó berendezés közelébe célszerű telepíteni.
A hazai kutak vízminőségére az Alföldön a magas vas, mangán tartalom, a mészkőhegységekben a magas keménység a jellemző. Jó minőségű vizet adnak a folyók teraszain telepített kutak. Az ásott kutak vízminőségét a nitrát befolyásolhatja.
Legelőször is, ha saját vízellátó berendezést szeretnénk felhasználni, szakemberrel vizsgáltassuk meg a lehetőségét, terveztessük meg a vízbeszerző létesítményeket, és szerezzük be a hatósági engedélyeket. A meglévő vízbeszerző berendezésből vegyünk vízmintát, azt részletesen vizsgáltassuk meg, a vízanalízis alapján szakemberrel, terveztessük meg a víztermelő rendszerünket és határoztassuk meg a szükséges víztechnológiai berendezéseket. A saját vízellátás felhasználását az épület használatbavételi eljárásához hasonlóan az illetékes hatósággal engedélyeztetni kell!
A saját vízellátó rendszerekből nyert víz kezelését valószínűleg egy speciális öblíthető betétes vas-mangántalanító berendezés alkalmazásával kell kezdenünk. A kemény vizeket a háztartási készüléknél nagyobb 0,5-3 m3/óra átfolyó teljesítményű közepes készülékkel tudjuk kezelni. A kissé gázos, agresszív vizeket a gyűjtőtartálynál történő levegőztetéssel (pl. zuhanyrózsán, szökőkúton keresztüli vízbevetéssel) kezelhetjük.
Amennyiben a víz részletes analízise magas szennyezőanyag tartalmat (nitrát, ammónia stb.) tartalmaz akkor célszerű ivásra és főzésre palackozott vizet felhasználva kettéválasztani a vízfogyasztásunkat. A termelt víz többi része öntözésre, mosásra, WC öblítésre nyugodtan felhasználható.
A vas-mangántalanított esetleg lágyított vizünket ezután csírátlanítani szükséges. Erre legalkalmasabbak az UV csírátlanító készülékek. A felhasználandó vizet innen az előzőekben ismertetett módon és berendezésekkel kezelhetjük tovább a szükséges mértékűre.
Háztartásban felhasználható vízkezelő berendezéseket nagyon sok gyártó forgalmaz.