Kerti tavak víztisztítása

Gyakorló kerti tavasként mondhatom, hasonló indíttatást éreztem magam is. El is készül végre a tó. Kezdetben gyönyörű kristálytiszta a vize, minden tökéletes. De egy kerti tó biológiailag is életre kel a vízzel való feltöltés után. A betelepített növények talajával, a halakkal és a környezetből azonnal érkező kisebb nagyobb élőlényekkel kialakul tavunk mikrovilága, önálló biotópja. A biológiai élet pedig nálunk téli-nyári ciklikusságú; télen lappang, nyáron burjánzik. A tavakban az algák főleg! A gyönyörű kristálytiszta víz átlátszatlanná, zöldesbarna színűvé és kellemetlen illatúvá válik. Nincs mese, a tó gazdájának lépnie kell...

A tavak vízének tisztaságát a természetben a biológiai egyensúly biztosítja. Biológiailag egyensúlyban azonban csak a 2-3 m mély, több ezer köbméteres tavak tudnak kerülni. A kerti tavaink ennél lényegesen kisebbek, ezért a biológiai egyensúlyúk fenntartását mesterséges eszközökkel tudjuk csak biztosítani.
A legfontosabb lépést a tavunk építésekor a víztérfogathoz arányló növényzet és haltelepítéssel tudjuk megtenni. Ezt azonban elég nehéz elsőre megtenni, többnyire nem is sikerül. A kísérletezés helyett a tó vizének szűrésével, a folyamatos karbantartás elvégzésével tudjuk a vízminőséget biztosítani. A folyamatos karbantartás elsősorban a tó környékének, a víz felületének a levelektől, idegen tárgyaktól való megtisztításából, a vízszint szabályozásából, a halak megfelelő táplálásából tevődik össze. A víz tisztántartását azonban a folyamatosan, automatikusan működtetett szűrőrendszerekkel tudjuk csak biztosítani.

A szűrőrendszerek közös elven működnek. A tóban lévő kisebb nagyobb tárgyak (10 cm-0,1 mm átmérők között) mechanikus kiszűréséből, az ennél kisebb mikroszkopikus méretű algák biológiai kiszűréséből, a víznek oxigénnel való dúsítással történő visszaforgatásából áll a tevékenységük. Ezt kiegészíthetjük biológiai és kémiai szerek adagolásával, az iszap eltávolításával és esetleges UV sugaras csírátlanítással. Vásárláskor a gyártók neve és a berendezések kapacitása alapján tudunk csak különbséget tenni közöttük. Persze az áruk sem azonos.
Nem szükséges azonban feltétlenül kész berendezést vennünk, öntevékeny olvasóink könnyen összeállíthatják saját tószűrő rendszerüket is. Nézzünk egy ilyen összerakható rendszert.
Minden tóvíz tisztító rendszer működtetésének alapja egy szivattyú, ugyanis tavunk vizét a szűrőrendszeren keresztül kell áramoltatnunk.
A tóvizet vagy a parton, száraz helyen lévő centrifugál-szivattyúval, (manapság divatos szóval kerti szivattyúnak nevezik), vagy a víz alatt elhelyezett merülő szivattyúval tudjuk a szűrőn átnyomni. Legtöbb berendezés a merülő típusokat használja fel. A tómederben lévő szivattyúk egyszerűbb esetben a vizet a velük egy egységben levő szűrőn keresztül szívják be majd szökőkúton, vízesésen át juttatják vissza a tóba. A nagyobb tavaknál a merülő szivattyú célszerűen 20-30 mm átmérőjű tárgyakat is képes felszívni, majd a vizet a szűrőkre nyomni.
A szűrők a nagyobb berendezéseknél három szakaszosak. Először egy mechanikai előszűrő, majd egy finom mechanikai szűrő és végül egy biológiai szűrő van egymás után kötve ezeknél a berendezéseknél. A megszűrt vizet a tóba minél nagyobb levegőbekeverés (csobogók, vízesések, szökőkutak alkalmazásával) vezetik vissza. Ilyen elven működő berendezések a párszáz literes kis medencéktől a 10-20 m3-es tavakig kaphatók, számtalan formában és kapacitásban.
Esetünkben ezt a rendszert elemenként állítottuk össze. A 60-70 m3 térfogatú fóliázott tóban szegélynövénysor, úszó növények és tavirózsák találhatók, a tavat hazai aranyszínű kárászok (Carassius auratus auratus) lakják. Mivel a közelben sok természetes vizes terület található a környék összes állatfaja "használja" a tavat.
Természetesen már április végén megjelenik a zöld algásodás, és ekkor indul be a tóvíz tisztító rendszer. Az alapegysége egy ALKO SPE 400 szennyvízszivattyú. A zagyszivattyú elven működő készülék egy műanyag papírkosárban áll a tófenéken. A papírkosár résein a halak már nem férnek be, ezért azokat nem szívja be a szivattyú! A kosár felső részét műanyag szúnyoghálóval zártuk le, és azt a szivattyú 1"-os KPE nyomócsövéhez rögzítettük. A szivattyú nyomócsöve a parton növényekkel eltakartan álló zárható fedelű 120 literes műanyag hordó tetején kialakított csatlakozócsonkon át juttatja a vizet a szűrőre.
A szűrők a hordóban találhatók. A hordó alsó harmadáig 3-5 cm átmérőjű mosott szűrőkavics (a sóskúti kavicsbánya terméke) került, ennek tetején elhelyezett műanyagrács választja el a középső harmadban lévő durva nyitott cellás habszivacs rétegtől. A habszivacsot szintén műanyagrács fedi le, e fölött ún. Rachel háló (a krumpliszsák is ebből készül) gombolyag van. A hordó tetejéig érő, kb. 10 cm vastag rész szabadon marad.
A szivattyúból érkező víz ezeken a szűrőfelületeken átnyomódva a hordó oldalán, az aljától 5 cm re kialakított 1"-os csonkon át távozik. A csonk a hordón belül 1"-os perforált csővel folytatódik a kavicsrétegben. Kívülről a csonkra szabványos gyorskötő idommal 1"-os KPE csövet csatlakoztatunk. Ez a csőszakasz vezet át a biológiai szűrőbe.
A biológiai szűrő háza egy ALKO T 150 merevfalú kerti tómedence. A tó vízszintje fölött kb. 80 cm-re levő medence aljára 5 cm vastag 3-5 cm átmérőjű durvakavics vázréteg lett elterítve. Ennek a tetejére 5 cm vastag osztályozatlan (betonozó) homokos kavics réteg, majd e fölé 0,5-2,0 mm-es homokréteg került, 15 cm vastagságban. A medence felső 10 cm vastag sávja szabadon marad, ezt a mechanikai szűrőből érkező szűrt víz tölti fel. A víz a saját súlya hatására átnyomódik a biológiai szűrő rétegen. A nagy aktív szűrőfelületen kialakuló ún. biológiai hártya szűri ki a vízből a mikroszkopikus szervezeteket, főleg az algákat. A medence alján kialakított 11/2"-os csonkhoz csatlakoztatott 11/2"-os KPE csövön keresztül jut a tisztított víz vissza a tóba, egy csobogón keresztül, levegővel feldúsulva.

Ezzel kész is a rendszer. Az üzemeltetni a legmelegebb nappali órákban célszerű, ezzel is segítjük a tó levegőztetését. Esetünkben a szivattyú 40-50 liter vizet nyom át a szűrőn percenként. Ha naponként 5-5 órát működik, akkor naponta 12 m3 tóvizet tisztít meg, a tó kb. 1 hét alatt, kerül teljesen átszivattyúzásra. A rendszer üzemelését naponta kell ellenőrizni. Legcélszerűbb akkor működtetni, ha mi is a tónál tartózkodunk, így folyamatosan felügyelhetjük.
A szűrők közül a mechanikai szűrőket a hordóból kivéve, erős vízsugárral átmosva, a hálót folyóvízbe kézzel átgyúrva és átöblítve tisztíthatjuk ki. A szűrőkavicsot erős vízsugárral akár a hordóban is átmoshatjuk, ezt hetente célszerű elvégezni. Tisztításkor a biológiai szűrő tetejéről 5 cm vastagon kis lapáttal le kell a kanalazni a homokot, majd azt átmosni vagy cserélni hasonló homokkal. Ezt is 7-10 naponként célszerű elvégezni. A lemosott anyag és a mosóvíz a tóba semmiképpen ne kerüljön vissza, azt a fák, a veteményes locsolására használhatjuk fel. A nagyobb darabos hulladékot elégethetjük, vagy komposztálhatjuk. A tél előtt a szűrőrendszert víztelenítsük, száraz fedett helyen tároljuk, a szivattyút szintén vegyük ki télire a tóból.
A szivattyú elektromos vezetékét semmilyen körülmények között ne toldjuk, lehetőleg védett helyen, akár védőcsőben vezessük az áramvételezési helytől a tóba. A szivattyú üzemelését külön hőkioldós biztosítékon keresztül biztosítsuk.
A szűrőrendszer közbeiktatásával a tó tisztább vizűvé válik. Kellemesebb látványt nyújtva egyúttal kedvezőbb életfeltételeket biztosít a tó lakói számára.