Magastetők csapadékszigetelése

Jelentősen különbözik a magastetők és a lapostetők vízelvezetési technológiája. Az előbbiek esetében a héjazat, azaz a tetőfedő anyagból készült felület vezeti el a vizet. Alatta, vagyis a héjazat és az esetleges hőszigetelés között másodlagos vízszigetelő réteg (alátétszigetelés, porhó ellen védő fólia) elhelyezése szükséges, aminek egyúttal a tető páratechnikai működésében is szerep jut.
Ezenkívül fontos a héjazathoz tartozó kiegészítő elemek jó minősége, valamint pontos beépítése. A tetők peremén vezetett, lejtésbe rakott esővíz-elvezető ereszcsatornák és annak legalacsonyabb pontjain levezetett lefolyók esetében elengedhetetlen a rendszeres karbantartás, valamint az eltömődéseket megelőző lombszűrők elhelyezése. Az eldugult, megrepedt ereszek és lefolyók az érintett épületszerkezetek vizesedését, súlyos állagromlását eredményezhetik.

Alátéthéjazatok típusai

A magastetők fedésének elsődleges feladata, hogy a lehető leggyorsabban levezesse a csapadékvizet, mert a héjazat elemei csak ún. kiselemes fedést biztosítanak. Ez azt jelenti, hogy a fedési anyag az elemek vízszintes és függőleges rátakarásaival biztosítja a vízzárást. Mivel a fedés nem résmentes, a szél hatására az elemek közé juthat a csapadékvíz vagy télen a porhó. Korábban az üres padlásterek esetén ez nem okozott gondot, mert a gazda télen a porhavat lelapátolta, és az egyéb csapadék bejutását a födémeken elhelyezett vastag agyagréteg könnyedén tárolta és elpárologtatta.
Az 1980-as évek közepén lett népszerű a tetőterek hasznosítása, beépítésükkel ugyanis több lakóterülethez lehetett jutni. A beépített tetőterekben azonban már nem lehet a porhavat egyszerűen lelapátolni, és a bejutó csapadékvíz is gondot jelent. A beépített szerkezeti elemek megvédésére fejlesztették ki és vezették be az alátéthéjazatokat. A kifejezés gyűjtőfogalom, éppúgy, mint a "bádog" a tetők egyéb anyagai között. Az alátéthájazat egy másodlagos vízelvezető réteg, amelynek minden esetben folytonosnak kell lennie. Kivitelezési megoldásuk szerint lehet szabadon belógatott, szélzáró, vízzáró, illetve vízhatlan. Hogy mikor melyiket érdemes használni, azt a tető funkciója, formája, a klimatikus viszonyok és a helyi rendeletek határozzák meg.

Tetőfóliák kiválasztása

A tetőfóliáknak két csoportja létezik: a hagyományos, párazáró, általában polietilén vagy polipropilén anyagból készülő, hálóerősítéses vagy anyagában szövött tetőfóliák, valamint az új generációs, páraáteresztő tetőfóliák. A fólia kiválasztásakor első kérdés az, hogy akarunk-e tetőtér beépítést? Ha csak padlásunk lesz, amit később sem tervezünk beépíteni, akkor maradhatunk a hagyományos tetőfóliáknál. Persze a fólia és a cserép közötti szellőzésről, és a nyári túlmelegedés megakadályozásához a padlástér folyamatos áthűtéséről gondoskodnunk kell.
Beépített tetőtereknél viszont a korszerű, páraáteresztő fóliák alkalmazása javasolt. A szarufák között hőszigetelés elhelyezésekor ezek alatt nem kell légrést hagyni, hiszen a pára szinte akadálytalanul áthatol rajtuk. A teljes szaruvastagság kitölthető, így az új előírások 0,25 W/m2K-es "U" értékéhez szükséges 20-22 centiméteres hőszigetelés nagyobb része helytakarékos módon a szarufák között elhelyezhető. Nem a belmagasságból vesszük el az értékes centimétereket. Nincs szükség a mesterséges távtartóként használt huzalháló elkészítésére sem, és nem kell félni amiatt, hogy a lágy filces hőszigetelés vajon kirugózva vagy az ereszhez lecsúszva eltömi-e a szellőzőrések bejáratát. Ha a fólia alatt nincs légrés, nincs huzat sem, ami a hőszigetelésként (sajnos leggyakrabban) használt lágy filcek felső részét hűtené, a hőszigetelő képességét jelentősen lerontva ezáltal.
Ezek a fóliák a korszerű sportruházatok elvét követve négyzetméterenként akár 1000-1500 gramm vízgőzt is átengednek óránként, és páradiffúzióval szembeni ellenállási (sd) értékük az előírás szerinti maximális 0,3 méter helyett 0,05 méter körül van. Bonyolult tetőknél további előnyük, hogy a vápák és tetőgerincek lefedése egyszerűbb, mint a hagyományos társaiknál, hiszen a csomópontokon a fólia simán áthajtva fektethető.

Másik kérdés a fólia típusának kiválasztásakor a tető hajlásszögével és bonyolultságával függ össze. Minél alacsonyabb a tető hajlása, vagy minél több vápa, tetősík ablak, széles felépítmény ékesíti a tetőt, annál lassabb a víz lefolyása, és annál nagyobb a szél visszatorlasztó hatása a fedés rései között.
A gyártói alkalmazástechnikákat és a szakmát összefogó ÉMSZ irányelveit követve a tetőfóliák fektetését a szokványos szarufákon végigfuttatott és enyhén belógatott módból a hajlásszög csökkenésével előbb aljzatra (pl. deszkázatra), majd aljzatra fektetve + szélzáró módon összeragasztva lehet elvégezni. Az aljzatra fektetéskor a fóliát végigtaposhatja az ács, ezért ide csak kellően vastag és masszív felsőréteggel ellátott termék használható. A választás harmadik szempontja a tetőfedés anyagától és színétől függ. Nyáron egy megfelelően átszellőztetett, sötét színű, fémlemezfedés alatt 65-70 °C-os hőmérséklet is előfordulhat.
Minden tetőfólia hőállóságát annak anyaga határozza meg. A polietilének kevésbé, a polipropilének már tartósabban ellenállnak a hőnek, míg a poliészterből készült, speciális fóliák magas hőállósággal rendelkeznek. Sima betoncserépnél a normál hőterhelésre tervezett 70 °C-os hőállóságú, míg fémfedéseknél csak a magas hőállóságú (90 °C feletti) tetőfóliák használhatók. Mindezeket mérlegelve a választott fólia vastagsága és szakítószilárdsága mellett tehát az sd értékét, a javasolt fektetési módját és a fólia hőállóságát is kérdezzük meg, ha tetőfóliát vásárolunk.

Az alátéthéjazatoknál leggyakrabban előforduló hibák:

• Nem megfelelő minőségű és műszaki paraméterű alátéthéjazat kiválasztása
• Az eresznél nincs meg a beszellőző keresztmetszet
• Az eresznél nem helyezték el a csöppentő szegélyt
• Vápában nincs elkészítve a vápacsatorna, mely a bejutó csapadékot gondtalanul kivezeti a tetőfedés alól
• Az oromélnél hiányzik az ellenléc
• Az alátéthéjazatok nem folytonosak a függőleges csatlakozásoknál
• Az alátéthéjazat áttörésénél nem helyezik el a fóliacsatornát (a fóliacsatorna hivatott arra, hogy az áttöréseket megvédje a beázástól)