Sérült betonfelületek kezelése

Sérülések megelőzése

Abban az esetben, ha gyenge minőségű betonkeveréket használunk, nem tartjuk be a technológiai utasításokat, vagy nem vesszük figyelembe az időjárási körülmények lehetséges hatásait, nagy valószínűséggel számolhatunk kedvezőtlen következményekkel. Ezek a problémák jelentkezhetnek a beton kötése, szilárdulása alatt, és azután is.
Nagyméretű szerkezetek kivitelezésekor célszerű és egyben biztonságos transzportbeton használata, amit különböző recepturákból az igényeknek megfelelően, szigorú ellenőrzés mellett állítanak elő. A betonüzemben kevert beton minősége jobb és egyenletesebb, mint a házilag készített betonkeveréké. Az otthon kevert betonnál általában nem ideális a cement-víz arány, ennek hatására csökken a beton szilárdsága, romlik a fagyállósága, és nő az utókezelésre való érzékenysége.

Amennyiben mégis házibeton készítésére adnánk a fejünket, úgy fokozottan ügyeljünk az arányok betartására. A feleslegesen - a bedolgozhatóság javítása érdekében - adagolt víz rövidtávú hatásainál sokkal fontosabbak a beton tartósságára gyakorolt hatások. A túl sok víz a betonban szilárdság-csökkenéshez vezet, repedéseket okozhat!
A friss betonkeveréket a keverés után a lehető legrövidebb időn belül a zsaluzatba kell juttatni, és késedelem nélkül el kell kezdeni az előírt szakszerű tömörítést (vibrálást). A legfontosabb az elkészült betonszerkezet szabadon álló felületeinek nedvesen tartása - így elkerülhetők a korai száradási, zsugorodási repedések. Ez történhet permetezéssel, nedvesített vászonnal (terfil, juta) történő takarással, vagy párazáró szer felhordásával. A betonfelületet közvetlenül vízsugárral locsolni nem szabad, mert a víz romboló hatása miatt a felület károsodhat és esztétikailag is kifogásolható lesz.
Talajjal érintkező szerkezetek esetében nagyon fontos, hogy a beton alapjául szolgáló réteg megfelelően szilárd és kellően tömörített legyen. Erre a célra kiválóan alkalmas a kavicságyazat, ami megakadályozza a víz feljutását a megszilárdult betonhoz, ugyanis a porózus talajokra jellemző kapillárishatás megszűnik. A kavicságyra kerülő fóliaréteg pedig útját állja a betonból a talaj felé igyekvő víznek, gátolva a beton korai kiszáradását.

Kezelés, javítás

A betonfelületen keletkező repedéseknek számos oka lehet, néhány közülük:

• Dilatációs hézag hiánya miatt keletkező repedés
• Mechanikai sérülésből származó repedés
• Zsugorodási repedés
• Korrózió (beton karbonátosodása) okozta repedések

Dilatációs hézag hiánya miatt keletkező repedés

Dilatáción a mai műszaki gyakorlat az anyagi folytonosság tudatos és tervezett megszakítását érti. Ez az úgynevezett tágulási, mozgási hézag. Abban az esetben, ha egy szerkezet folytonossága akaratunk ellenére megszakad, öndilatációról beszélünk - ez általában szabálytalan. A dilatáció irányított kialakításának célja, hogy a szerkezetet feleslegesen terhelő erőhatásokat megelőzzük.
A dilatációk típusai:

• Függőleges elmozdulási hézag
• Vízszintes elmozdulási hézag
• Funkcionális okok miatt tervezett hézag

A leggyakrabban a vízszintes elmozdulást lehetővé tevő dilatációs hézagokkal találkozhatunk. A dilatáció készülhet a betonozással egy időben, vagy utólagos kivágással.

A dilatációs repedések javítása

Ez a repedés akkor keletkezik, ha a betonszerkezetet nem, vagy nem megfelelő helyen szakították meg. A repedés csak a betonburkolat utólagos dilatálásával javítható.
A szabálytalanul keletkezett repedéstől 10-20 cm távolságra egyenes vonalú vágást kell készíteni a betonfelületen. Amennyiben csak dilatációs hézagról van szó, úgy elég a bevágást a burkolat vastagságának a 2/3-áig elkészíteni. Ha a dilatáció egyben tágulási hézag is, akkor a betonburkolatot teljes mértékben át kell vágni.
A szabálytalan repedést ki kell tágítani, mélyíteni, erre legalkalmasabb a száraz gyémántkoronggal felszerelt gyorsvágógép. A megfelelően mélyített, kitágított repedést porszívózással és mosással portalanítani kell. A kitisztított vájatba műgyantaalapú anyagot kell juttatni, ami viszonylag gyorsan megszilárdul. A magyar piacon számos műgyantás javítóanyag található.

Mechanikai sérülésből származó repedés

Ez a típusú repedés akkor alakul ki, ha a betont mechanikai sérülés éri. Ez lehet az ágyazat tömörítetlenségéből adódó süllyedés, a beton teherbírását meghaladó statikus vagy dinamikus terhelés vagy egyéb mechanikai behatások.
A szabálytalan repedéseket az előző pontban részletezetteknek megfelelően ki kell tágítani, mélyíteni, majd tisztítani. A kitisztított vájatba gyorsan kötő műgyantabázisú javító anyagot kell tenni.

Zsugorodási repedések kijavítása:

Ez az ún. pókhálószerű repedés akkor alakul ki, ha a beton utókezelése nem volt megfelelő, illetve erős napsütésben, és/vagy szélben készítették a szerkezetet, aminek a felülete ennek következtében hirtelen kiszáradt.
A repedésekből a szennyeződést el kell távolítani porszívózással és mosással. A vékony repedésekbe műgyantát kell befolyatni mindaddig, amíg az ki nem tölti teljesen a hajszálrepedéseket. Régebben ezeket a repedéseket cement lével javították, ma már sokkal korszerűbb anyagok vannak, melyeknek a rugalmassága messze nagyobb, mint a cementkötésű anyagoké.

Karbonátosodás okozta betonacél-korrózióból származó sérülések

A karbonátosodás hatására a beton kémiai tulajdonságai megváltoznak, így nem, vagy csak kevésbé védi az acélbetétet a külső hatásoktól. A karbonátosodás mértéke (a felszíntől való távolsága) nagymértékben függ a szerkezet korától, a beton minőségétől és a környezeti hatásoktól. Nem elégséges betonfedés, vagy gyenge betonminőség esetén a karbonátosodás könnyen elérheti a betonacélt. Oxigén, és nedvesség jelenlétében megindul a betonacél korróziója, és az így keletkező rozsda - mivel térfogata nagyobb az acélénál - megrepesztheti a betont, aminek következtében a szerkezet állapota tovább romlik.
A karbonátosodást és közvetve a betonacél korrózióját többek között az alábbiak okozhatják:

• savas füstgázok,
• levegő széndioxid tartalma,
• túl vékony betonfedés,
• gyenge betonminőség,
• hó- és jégolvasztó sók hatásai,
• mechanikai terhek.

A betonacél-korrózió miatt kialakuló sérülések javítása
A sérült beton felületéről a lemálló, károsodott részt mechanikusan el kell távolítani. A betonacélt megtisztítjuk (csillogó fémfelületig), korrózióvédő bevonattal látjuk el, majd tapadóhidat hordunk fel a beton felületére. Ezután az alkalmazott terméktől függően elvégezzük a hiányzó betonrész pótlását.
Ezek a sérülések tartósan javíthatók készre kevert, zsákos polimer-, vagy cementkötésű javítóhabarcsokkal.

Végezetül néhány jó tanács:

• A tartószerkezeteket, statikailag fontos épületrészeket lehetőség szerint transzportbetonból készítsük.
• A körültekintően megtervezett munka, a technológiai fegyelem betartása kifizetődik.
• Soha ne betonozzunk a meglévő repedt, töredezett betonfelületre.
• A teherhordó szerkezetek betonjának minősége legalább C16, de inkább C20 legyen, ezt a betonüzemek egyenletes minőségben elő tudják állítani.
• A kellő ideig tartó utókezelés elengedhetetlen!
• Vasbetonszerkezetekben a betontakarást úgy válasszuk meg, hogy megfeleljen a statikai követelményeknek és vegyük figyelembe a környezet károsító hatásait is.
  

Litter Péter Várszegi Levente
alkalmazási tanácsadó
Holcim Hungária Zrt.