A szép pázsit fenntartásának előfeltétele a rendszeres nyírás, ekkor azonban a kaszálékot összegyűjtve eltávolítjuk a területről. A kaszálék elhordásának hátránya azonban, hogy így e növényi tömeg nem tud helyben lebomlani, és tápanyagok formájában újra részt venni a biológiai körfolyamatban, tehát a levágott fű eltávolításakor is tápanyagokat vonunk el a területről. Emiatt van szükség a gyepek rendszeres tápanyagellátására.
LEGFONTOSABB MŰVELETEK A KISZÓRÁS ELŐTT
Így tavasszal a hó nyomása és a téli jelentős vízmennyiség miatt a talaj tömörödött,
levegőtlen. Árnyékos szélvédett részeken, ahol sokkal nyirkosabb mikroklíma
alakul ki, megjelennek a füvek között a mohafoltok, amelyek szintén a talaj
rossz szellőzöttségére utalnak.
Ahol mohásodik a gyep, ott előbb-utóbb ritkul, majd kipusztul a fű. Emiatt sokan
gondolják, hogy a mohák káros hatással vannak a gyepre, pedig ez nem egészen
így van. Nem a moha okozza a fű ritkulását, hanem a körülmények: levegőtlen,
állandóan nyirkos, tömörödött talaj, és az árnyék. A mohafajoknak ezek a körülmények
kedveznek, a fűféléknek nem, tehát a mohák megjelenése csupán figyelmeztet a
problémára.
Mindezt elkerülendő tavasszal érdemes gyepszellőztetővel végigmenni a kertünk
füvesített részén.
Gyepszellőztető híján az is használ valamennyit, ha kis fogú gereblyével jó
erősen végighúzzuk a területet. Bár ez nem tud belevágni a talajba, ám a földhöz
tapadt növényi maradványokat összegyűjti, így azok a továbbiakban nem akadályozzák
a felesleges nedvesség kipárolgását a talajból.
A gyep levegőztetésének szükségességére a gyepnemez vastagságából is következtethetünk.
A gyepnemez a talaj felső szintjén, a tövek körül kialakult barna réteg, amely
a fűfélék elhalt gyökér-, szár-, és levélmaradványaiból áll. Ha gyepnemez nincs,
vagy vastagsága elenyésző, akkor az a gyep jó állapotban van. Egy centiméter
körüli nemez esetén tavasszal és ősszel van szükség a gyepszellőztetésre. Ennél
vastagabb gyepnemez esetén már drasztikusabb beavatkozásra van szükség. A gyepszellőztetés
után kezdődhet a tavaszi tápanyag-utánpótlás.
MIVEL TRÁGYÁZZUNK?
Régebben szervestrágyázással
biztosították a megfelelő tápanyagok utánpótlását, aminek előnye volt, hogy
a jó szerves trágyában minden szükséges tápanyag megtalálható, hátránya pedig
a körülményes kezelhetőség. A szerves trágyát vékony rétegben szétterítették
a gyepen, majd jól a fű közé gereblyézték. Néhány öntözést követően a felesleget
ismét gereblyézéssel összegyűjtötték, és eltávolították. Egy-egy ilyen tápanyag
visszapótlást követően nem túl kellemes a gyep használata, de idővel természetesen
ez a kellemetlenség megszűnik, és újra rendesen használható lesz a terület.
E hátrányok miatt a gyep tápanyagpótlását felváltották a műtrágyák, majd újabban
ezeknek is a modernebb változatai: a szabályozott hatású, és lassú feltáródású
típusok.
A klasszikus gyeptrágya az ammónium-nitrát volt, amely annyiban megfelelt a
célnak, hogy a fű nagy zöldtömeg-növekedéséhez a vegetációs időszakban főként
nitrogéntartalmú trágyára volt szüksége. Ez a típus azonban könnyen kimosódik
a talajból, így egy intenzíven öntözött gyep esetén akár hetente is lehetett
adagolni. Környezetvédelmi szempontból is aggályos, hiszen előbb-utóbb a vegyszer
eléri a talajvizet. Amikor tehát gyepműtrágyát választunk, a fantázianéven kívül
nézzük meg, hogy annak tartalma ne kizárólag ammónium-nitrát legyen.
A jó gyeptrágya többféle tápanyagot tartalmaz, tehát komplex műtrágya. Ez azért
jó, mert nem egyoldalúan táplálja a növényeket. A növények táplálkozására egyébként
is jellemző, hogy a talajban a számukra szükséges legkisebb mennyiségben jelenlévő
tápanyag arányában veszik fel a többi is, tehát hiába adunk mondjuk nitrogén-tartalmú
trágyából sokat, ha más elemekből kevés van, akkor ezt sem veszi fel, és nem
hasznosítja megfelelően a növény.
A szabályozott hatású műtrágyák általában sárgás színű, gömb alakú, könnyen
összeroppantható készítmények. Ez a külső gyantaburok a hőmérséklet függvényében
engedi ki a tápanyagokat, így ezek kijutása pont akkor fokozódik, amikor a növényeknek
arra szükségük van. E golyócskák további előnye, hogy pár milliméteres nagyságukból
és ellenálló burkolatukból adódóan nem mosódnak mélyen a talajba, hanem mindig
a talajfelszín közelében maradnak. Ami tápanyag kioldódik belőlük az sem indul
el a talaj mély rétegei a vízzel, hiszen a növények rögvest felhasználják.
A szabályozott tápanyag leadású készítményeken kívül vannak még lassú feltáródású
műtrágyák is. Ezek a tartós hatást a tápanyag-kombinációk meghatározott arányú
keverékével érik el.
IGÉNYEKHEZ IGAZODÓ ÖSSZETÉTEL
A növényeknek
életszakaszonként más és más arányban van szüksége az egyes tápanyagokra. Itt
egy-egy fejlődési szakasz kora tavasztól késő őszig tart, tehát ehhez kell igazítani
táplálásukat is. Ez nem bonyolult dolog, csupán a műtrágyáknak ne a fantázianevét
nézzük, hanem összetételük alapján hasonlítsuk össze őket. Minden készítményen
rajta vannak a legfőbb, nagy mennyiségben szükséges tápelemek jelölései, és
ezek százalékos aránya.
Gyeptelepítéskor a foszforban gazdagabb (P) készítmények közül válasszunk, illetve
a tavaszi induláshoz is ebből a tápelemből van szükség többre. Az őszi időszakban
pedig a sikeres telelés jó előkészítésére a káliumban gazdag (K) készítmények
javasolhatók. Nitrogéntartalmú (N) szerekre mindig, de legfőképpen a növekedés,
zöldtömeg-képzéskor van szüksége a fűféléknek. A Magnézium (Mg) ugyancsak folyamatosan,
a táplálkozásukhoz szükséges klorofillhoz kell. A komplex műtrágyákban ezeken
kívül jelen vannak még a gyepalkotóknak elengedhetetlen mikroelemek is. Egy
jó kondícióban lévő gyep levélanalízisekor a fent leírt tápelemek aránya N:P:K:Mg
= 3:2:3:1. Ez az összetételi arány jellemzi a gyepműtrágyák többségét is.
A műtrágyák kijuttathatók különféle szórókocsikkal, de kis gyakorlás után a
kézi szórás is egyenletesen végezhető. Amennyiben a kézzel szórt műtrágya nagyon
apró szemű, nehéz megsaccolni, hogy a szükséges mennyiséget sikerült-e kiszórnunk.
Ilyenkor valamilyen, a műtrágya szemcseméretével és tömegével azonos lebomló,
vagy semleges anyaggal keverjük össze a készítményt. Ez lehet homok, fűrészpor,
szóval bármi, ami nem okoz problémát a gyepnek, vagy rövid idő alatt lebomlik.
Az így felhígított műtrágya már kézzel szórva is könnyebben juttatható ki a
kívánt mennyiségben.