A pázsitok műtrágyázása

A szép pázsit fenntartásának előfeltétele a rendszeres nyírás, ekkor azonban a kaszálékot összegyűjtve eltávolítjuk a területről. A kaszálék elhordásának hátránya azonban, hogy így e növényi tömeg nem tud helyben lebomlani, és tápanyagok formájában újra részt venni a biológiai körfolyamatban, tehát a levágott fű eltávolításakor is tápanyagokat vonunk el a területről. Emiatt van szükség a gyepek rendszeres tápanyagellátására.

LEGFONTOSABB MŰVELETEK A KISZÓRÁS ELŐTT
Így tavasszal a hó nyomása és a téli jelentős vízmennyiség miatt a talaj tömörödött, levegőtlen. Árnyékos szélvédett részeken, ahol sokkal nyirkosabb mikroklíma alakul ki, megjelennek a füvek között a mohafoltok, amelyek szintén a talaj rossz szellőzöttségére utalnak.
Ahol mohásodik a gyep, ott előbb-utóbb ritkul, majd kipusztul a fű. Emiatt sokan gondolják, hogy a mohák káros hatással vannak a gyepre, pedig ez nem egészen így van. Nem a moha okozza a fű ritkulását, hanem a körülmények: levegőtlen, állandóan nyirkos, tömörödött talaj, és az árnyék. A mohafajoknak ezek a körülmények kedveznek, a fűféléknek nem, tehát a mohák megjelenése csupán figyelmeztet a problémára.
Mindezt elkerülendő tavasszal érdemes gyepszellőztetővel végigmenni a kertünk füvesített részén.
Gyepszellőztető híján az is használ valamennyit, ha kis fogú gereblyével jó erősen végighúzzuk a területet. Bár ez nem tud belevágni a talajba, ám a földhöz tapadt növényi maradványokat összegyűjti, így azok a továbbiakban nem akadályozzák a felesleges nedvesség kipárolgását a talajból.
A gyep levegőztetésének szükségességére a gyepnemez vastagságából is következtethetünk. A gyepnemez a talaj felső szintjén, a tövek körül kialakult barna réteg, amely a fűfélék elhalt gyökér-, szár-, és levélmaradványaiból áll. Ha gyepnemez nincs, vagy vastagsága elenyésző, akkor az a gyep jó állapotban van. Egy centiméter körüli nemez esetén tavasszal és ősszel van szükség a gyepszellőztetésre. Ennél vastagabb gyepnemez esetén már drasztikusabb beavatkozásra van szükség. A gyepszellőztetés után kezdődhet a tavaszi tápanyag-utánpótlás.

MIVEL TRÁGYÁZZUNK?
Régebben szervestrágyázással biztosították a megfelelő tápanyagok utánpótlását, aminek előnye volt, hogy a jó szerves trágyában minden szükséges tápanyag megtalálható, hátránya pedig a körülményes kezelhetőség. A szerves trágyát vékony rétegben szétterítették a gyepen, majd jól a fű közé gereblyézték. Néhány öntözést követően a felesleget ismét gereblyézéssel összegyűjtötték, és eltávolították. Egy-egy ilyen tápanyag visszapótlást követően nem túl kellemes a gyep használata, de idővel természetesen ez a kellemetlenség megszűnik, és újra rendesen használható lesz a terület.
E hátrányok miatt a gyep tápanyagpótlását felváltották a műtrágyák, majd újabban ezeknek is a modernebb változatai: a szabályozott hatású, és lassú feltáródású típusok.
A klasszikus gyeptrágya az ammónium-nitrát volt, amely annyiban megfelelt a célnak, hogy a fű nagy zöldtömeg-növekedéséhez a vegetációs időszakban főként nitrogéntartalmú trágyára volt szüksége. Ez a típus azonban könnyen kimosódik a talajból, így egy intenzíven öntözött gyep esetén akár hetente is lehetett adagolni. Környezetvédelmi szempontból is aggályos, hiszen előbb-utóbb a vegyszer eléri a talajvizet. Amikor tehát gyepműtrágyát választunk, a fantázianéven kívül nézzük meg, hogy annak tartalma ne kizárólag ammónium-nitrát legyen.
A jó gyeptrágya többféle tápanyagot tartalmaz, tehát komplex műtrágya. Ez azért jó, mert nem egyoldalúan táplálja a növényeket. A növények táplálkozására egyébként is jellemző, hogy a talajban a számukra szükséges legkisebb mennyiségben jelenlévő tápanyag arányában veszik fel a többi is, tehát hiába adunk mondjuk nitrogén-tartalmú trágyából sokat, ha más elemekből kevés van, akkor ezt sem veszi fel, és nem hasznosítja megfelelően a növény.
A szabályozott hatású műtrágyák általában sárgás színű, gömb alakú, könnyen összeroppantható készítmények. Ez a külső gyantaburok a hőmérséklet függvényében engedi ki a tápanyagokat, így ezek kijutása pont akkor fokozódik, amikor a növényeknek arra szükségük van. E golyócskák további előnye, hogy pár milliméteres nagyságukból és ellenálló burkolatukból adódóan nem mosódnak mélyen a talajba, hanem mindig a talajfelszín közelében maradnak. Ami tápanyag kioldódik belőlük az sem indul el a talaj mély rétegei a vízzel, hiszen a növények rögvest felhasználják.
A szabályozott tápanyag leadású készítményeken kívül vannak még lassú feltáródású műtrágyák is. Ezek a tartós hatást a tápanyag-kombinációk meghatározott arányú keverékével érik el.

IGÉNYEKHEZ IGAZODÓ ÖSSZETÉTEL
A növényeknek életszakaszonként más és más arányban van szüksége az egyes tápanyagokra. Itt egy-egy fejlődési szakasz kora tavasztól késő őszig tart, tehát ehhez kell igazítani táplálásukat is. Ez nem bonyolult dolog, csupán a műtrágyáknak ne a fantázianevét nézzük, hanem összetételük alapján hasonlítsuk össze őket. Minden készítményen rajta vannak a legfőbb, nagy mennyiségben szükséges tápelemek jelölései, és ezek százalékos aránya.
Gyeptelepítéskor a foszforban gazdagabb (P) készítmények közül válasszunk, illetve a tavaszi induláshoz is ebből a tápelemből van szükség többre. Az őszi időszakban pedig a sikeres telelés jó előkészítésére a káliumban gazdag (K) készítmények javasolhatók. Nitrogéntartalmú (N) szerekre mindig, de legfőképpen a növekedés, zöldtömeg-képzéskor van szüksége a fűféléknek. A Magnézium (Mg) ugyancsak folyamatosan, a táplálkozásukhoz szükséges klorofillhoz kell. A komplex műtrágyákban ezeken kívül jelen vannak még a gyepalkotóknak elengedhetetlen mikroelemek is. Egy jó kondícióban lévő gyep levélanalízisekor a fent leírt tápelemek aránya N:P:K:Mg = 3:2:3:1. Ez az összetételi arány jellemzi a gyepműtrágyák többségét is.
A műtrágyák kijuttathatók különféle szórókocsikkal, de kis gyakorlás után a kézi szórás is egyenletesen végezhető. Amennyiben a kézzel szórt műtrágya nagyon apró szemű, nehéz megsaccolni, hogy a szükséges mennyiséget sikerült-e kiszórnunk. Ilyenkor valamilyen, a műtrágya szemcseméretével és tömegével azonos lebomló, vagy semleges anyaggal keverjük össze a készítményt. Ez lehet homok, fűrészpor, szóval bármi, ami nem okoz problémát a gyepnek, vagy rövid idő alatt lebomlik. Az így felhígított műtrágya már kézzel szórva is könnyebben juttatható ki a kívánt mennyiségben.