Ellenőrzött lakásszellőztetés

Korszerű lakásszellőztetésre több cég is kínál kész megoldásokat, amelyek azon túl, hogy folyamatosan biztosítják a jó közérzethez szükséges friss levegőt, a beépített hőcserélő segítségével az elhasznált levegő hőjének akár 90%-át is át tudják adni a friss levegőnek, így minimális marad az energiaveszteség. Egyes rendszerek a fűtési vagy a használati melegvizet is képesek melegíteni. A szellőztetés szükségességének megértéséhez érdemes áttekinteni, hogy melyek is azok a láthatatlan körülmények, amelyek mindannyiunkat körülvesznek otthonunkban.
A hőmérséklet-páratartalom mikroklíma az épületek egészséges életterének legfontosabb tényezője. Az egészségügyileg ajánlott 50-70 %-os relatív páratartalom, amely megakadályozza a légutak kiszáradását, egyben penészképződéshez is vezet, főként a hűvös, nem szellőztetett helyiségek sarkaiban, küszöbök közelében és a mennyezeten. Mindennek következménye az emberek megemelkedett fogékonysága a betegségekre, a gyakori rosszullétek, az allergia, a légcsőgyulladás.
A túl jól megoldott ablakrés-tömítések következtében a fent említett probléma napjainkban soha nem tapasztalt méreteket öltött. A magasabb relatív páratartalom következtében (60% felett) jelentősen megnövekszik a mikroorganizmusok száma, amelyek nem pusztulnak el (pl. Staphylococus, Streptococus), míg az alacsonyabb páratartalomnál (30-40%) a túlélő mikroorganizmusok száma jelentősen lecsökken. Csökkenő páratartalom esetében jelentősen kisebb az atkák előfordulása a textíliákban, és ennek következtében az asztmás megbetegedések száma is kevesebb. A páratartalom elsődleges forrásai: az emberi metabolizmus (50-250 g vízpára/ó/fő, a kifejtett tevékenységtől függően), fürdőszoba (700-2600 g vízpára/ó), konyha (600-1500 g vízpára/ó) és a ruhaszárítás (200-500 g vízpára/ó/5 kg).
A fejlett országokban a fent említett okokból kifolyólag a megfelelő páratartalom (35-45%) biztosítása érdekében előírják az állandó, szabályozott gépi szellőztetést. A mikrobiális mikroklímát a mikroorganizmusok, baktériumok, vírusok, penészgombák, gombaspórák és pollenek alakítják ki, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki.

AZ AEROSZOLOS MIKROKLÍMA
Az aeroszolok apró szilárd (por) vagy folyékony részecskék (köd) tömege finom permet formájában. A házipor – különösen az 1 mikronnál kisebb méretű szemcsék – szintén okozói lehetnek az asztma kialakulásának.

ILLATMIKROKLÍMA
A hagyományos szagforrásokon kívül (dohányzás, főzés) megjelennek eddig nem ismert források is: sztirének, formaldehidek, festékek kipárolgása stb. Értékelési szempontként és mérhető mennyiségként általában a levegő 0,1% CO tartalmát adják meg. A lakások illatmikroklímáját elegendő mennyiségű friss levegő bevezetésével lehet biztosítani. A szellőztetés mértékének általánosan elfogadott értéke 25 m3/h egy személyre vetítve, közömbösítendő az emberi kipárolgást.

TOXIKUS MIKROKLÍMA
A toxikus mikroklíma kialakulása kedvezőtlen élettani hatású gázok jelenlétével magyarázható. Az épületek belterében a legveszélyesebb a CO. Rossz keringtetéssel szellőztetett konyhák esetében a gáztűzhelyek NO termelése következtében a rákkeltő hatású gáz koncentrációja elérheti az 50 mikrogramm/m3-t is.

MI A MEGOLDÁS?
A mérések szerint egy korszerűen megépített családi ház összes hőveszteségének 49%-a a szellőztetések során keletkezik. 23%-kal második ok az ablakok rossz hőszigetelése, és mindössze 15% vész el a falakon keresztül. A 80-as évek közepén a falakon keresztül távozó hő 25, míg a nyílászáróknál tapasztalható veszteség 28%-os volt. A szigorodó építési előírásoknak megfelelően a falak hőszigetelése sokat javult, a nyílászárók minél tökéletesebb tömítésére is sok gondot fordítunk, miközben a drágán felfűtött lakás hőjének jelentős része a szellőztetés során távozik a környezetbe.
A megfelelő szellőztetés a ház alagsorában vagy picéjében elhelyezhető szellőztető berendezéssel oldható meg. Ezek a berendezések az egyes helyiségekben található szívó és fújó nyílásokon keresztül folyamatos, szabályozható légcserét biztosítanak észrevétlenül. A készülék az elhasznált levegő hőjének nagy részét egy kereszt/ellenáramú hőcserélővel átadja a beáramló levegőnek, így minimálisra csökken az energiaveszteség. A szellőztető berendezések bonyolultságuktól függően összekapcsolhatóak a fűtési rendszerrel, a használati melegvíz hálózattal illetve az egyre terjedő szolár és hőszivattyús rendszerekkel is. A központi szellőztető rendszerek mellett kaphatók kis méretű, helyi berendezések is.

A SZELLŐZTETŐRENDSZEREK POZITÍV HATÁSAI
A hatékony szellőztetés azon túl, hogy rengeteg energiát spórol meg használójának, számtalan más előnnyel is bír. Egyrészt a levegőcsere folyamatos, így kellemes munka és pihenőkörülményeket teremt a lakáson belül. A CO2 tartalom megfelelően alacsony szinten tartásával csökkenthetők a koncentrációzavarok, a fejfájás és a rossz közérzet. Az allergiások nagy örömére a szellőztetőrendszerek pollen és porszűrői visszatartják az allergiát kiváltó anyagok nagy részét. Mivel nincs szükség a nyílászárók nyitvatartására, csökken a zajterhelés, amely forgalmas területeken jelent nagy előnyt. A lakás páratartalma csökken, így a penészgombák nem tudnak megtelepedni a hideg, nyirkos helyeken. Jelentősen csökken az atkák száma is, mert ezek az állatok a rossz minőségű levegőben érzik igazán jól magukat.

MENNYIBE KERÜL?
A kérdés feltevésénél érdemes végiggondolni, hogy a fent felsorolt előnyök mennyit érnek meg nekünk és családunknak, valamint, hogy mennyi energiát és pénzt spórolhatunk meg vele. Ha a puszta anyagi oldalát tekintjük a dolognak, akkor a legegyszerűbb központi szellőztető berendezés, mely képes a hővisszanyerésre, bruttó 350 000 Ft körül kezdődik.

Köszönjük Stiebel Józsefnek a cikk elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségét!