Korszerű lakásszellőztetésre több cég is kínál kész megoldásokat,
amelyek azon túl, hogy folyamatosan biztosítják a jó közérzethez szükséges friss
levegőt, a beépített hőcserélő segítségével az elhasznált levegő hőjének akár
90%-át is át tudják adni a friss levegőnek, így minimális marad az energiaveszteség.
Egyes rendszerek a fűtési vagy a használati melegvizet is képesek melegíteni.
A szellőztetés szükségességének megértéséhez érdemes áttekinteni, hogy melyek
is azok a láthatatlan körülmények, amelyek mindannyiunkat körülvesznek otthonunkban.
A hőmérséklet-páratartalom mikroklíma az épületek egészséges életterének legfontosabb
tényezője. Az egészségügyileg ajánlott 50-70 %-os relatív páratartalom, amely
megakadályozza a légutak kiszáradását, egyben penészképződéshez is vezet, főként
a hűvös, nem szellőztetett helyiségek sarkaiban, küszöbök közelében és a mennyezeten.
Mindennek következménye az emberek megemelkedett fogékonysága a betegségekre,
a gyakori rosszullétek, az allergia, a légcsőgyulladás.
A
túl jól megoldott ablakrés-tömítések következtében a fent említett probléma
napjainkban soha nem tapasztalt méreteket öltött. A magasabb relatív páratartalom
következtében (60% felett) jelentősen megnövekszik a mikroorganizmusok száma,
amelyek nem pusztulnak el (pl. Staphylococus, Streptococus), míg az alacsonyabb
páratartalomnál (30-40%) a túlélő mikroorganizmusok száma jelentősen lecsökken.
Csökkenő páratartalom esetében jelentősen kisebb az atkák előfordulása a textíliákban,
és ennek következtében az asztmás megbetegedések száma is kevesebb. A páratartalom
elsődleges forrásai: az emberi metabolizmus (50-250 g vízpára/ó/fő, a kifejtett
tevékenységtől függően), fürdőszoba (700-2600 g vízpára/ó), konyha (600-1500
g vízpára/ó) és a ruhaszárítás (200-500 g vízpára/ó/5 kg).
A fejlett országokban a fent említett okokból kifolyólag a megfelelő páratartalom
(35-45%) biztosítása érdekében előírják az állandó, szabályozott gépi szellőztetést.
A mikrobiális mikroklímát a mikroorganizmusok, baktériumok, vírusok, penészgombák,
gombaspórák és pollenek alakítják ki, amelyek allergiás reakciókat válthatnak
ki.
AZ AEROSZOLOS MIKROKLÍMA
Az aeroszolok apró szilárd (por) vagy folyékony részecskék (köd) tömege
finom permet formájában. A házipor különösen az 1 mikronnál kisebb méretű
szemcsék szintén okozói lehetnek az asztma kialakulásának.
ILLATMIKROKLÍMA
A hagyományos szagforrásokon kívül (dohányzás, főzés) megjelennek eddig nem
ismert források is: sztirének, formaldehidek, festékek kipárolgása stb. Értékelési
szempontként és mérhető mennyiségként általában a levegő 0,1% CO tartalmát adják
meg. A lakások illatmikroklímáját elegendő mennyiségű friss levegő bevezetésével
lehet biztosítani. A szellőztetés mértékének általánosan elfogadott értéke 25
m3/h egy személyre vetítve, közömbösítendő az emberi kipárolgást.
TOXIKUS MIKROKLÍMA
A toxikus mikroklíma kialakulása kedvezőtlen élettani hatású gázok jelenlétével
magyarázható. Az épületek belterében a legveszélyesebb a CO. Rossz keringtetéssel
szellőztetett konyhák esetében a gáztűzhelyek NO termelése következtében a rákkeltő
hatású gáz koncentrációja elérheti az 50 mikrogramm/m3-t is.
MI A MEGOLDÁS?
A mérések szerint egy korszerűen megépített családi ház összes hőveszteségének
49%-a a szellőztetések során keletkezik. 23%-kal második ok az ablakok rossz
hőszigetelése, és mindössze 15% vész el a falakon keresztül. A 80-as évek közepén
a falakon keresztül távozó hő 25, míg a nyílászáróknál tapasztalható veszteség
28%-os volt. A szigorodó építési előírásoknak megfelelően a falak hőszigetelése
sokat javult, a nyílászárók minél tökéletesebb tömítésére is sok gondot fordítunk,
miközben a drágán felfűtött lakás hőjének jelentős része a szellőztetés során
távozik a környezetbe.
A
megfelelő szellőztetés a ház alagsorában vagy picéjében elhelyezhető szellőztető
berendezéssel oldható meg. Ezek a berendezések az egyes helyiségekben található
szívó és fújó nyílásokon keresztül folyamatos, szabályozható légcserét biztosítanak
észrevétlenül. A készülék az elhasznált levegő hőjének nagy részét egy kereszt/ellenáramú
hőcserélővel átadja a beáramló levegőnek, így minimálisra csökken az energiaveszteség.
A szellőztető berendezések bonyolultságuktól függően összekapcsolhatóak a fűtési
rendszerrel, a használati melegvíz hálózattal illetve az egyre terjedő szolár
és hőszivattyús rendszerekkel is. A központi szellőztető rendszerek mellett
kaphatók kis méretű, helyi berendezések is.
A SZELLŐZTETŐRENDSZEREK POZITÍV HATÁSAI
A hatékony szellőztetés azon túl, hogy rengeteg energiát spórol meg használójának,
számtalan más előnnyel is bír. Egyrészt a levegőcsere folyamatos, így kellemes
munka és pihenőkörülményeket teremt a lakáson belül. A CO2 tartalom megfelelően
alacsony szinten tartásával csökkenthetők a koncentrációzavarok, a fejfájás
és a rossz közérzet. Az allergiások nagy örömére a
szellőztetőrendszerek
pollen és porszűrői visszatartják az allergiát kiváltó anyagok nagy részét.
Mivel nincs szükség a nyílászárók nyitvatartására, csökken a zajterhelés, amely
forgalmas területeken jelent nagy előnyt. A lakás páratartalma csökken, így
a penészgombák nem tudnak megtelepedni a hideg, nyirkos helyeken. Jelentősen
csökken az atkák száma is, mert ezek az állatok a rossz minőségű levegőben érzik
igazán jól magukat.
MENNYIBE KERÜL?
A kérdés feltevésénél érdemes végiggondolni, hogy a fent felsorolt előnyök mennyit
érnek meg nekünk és családunknak, valamint, hogy mennyi energiát és pénzt spórolhatunk
meg vele. Ha a puszta anyagi oldalát tekintjük a dolognak, akkor a legegyszerűbb
központi szellőztető berendezés, mely képes a hővisszanyerésre, bruttó 350 000
Ft körül kezdődik.
Köszönjük Stiebel Józsefnek a cikk elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségét!







.jpg)
Hazánkban
még nem igazán elterjedt, ezzel szemben egyes országokban már egyenesen előírás
az újonnan épített lakások, házak ellenőrzött szellőztetésének biztosítása.
Miért érdemes új ház építése esetén ilyen rendszerben gondolkozni a hagyományos
szellőztetés helyett? A következőkben erre a kérdésre szeretnénk választ adni.
Cikk elejére
