A mai kárpitos bútorok formája hosszú fejlődés után a polgárság igényei alapján alakult ki (lásd. Az ülőbútorok története - Ezermester 2005/7-8.). A XXI. század igényei összetettek. A forma és funkció bauhauszos elve érvényes, de az ipari formatervezők fokozottan figyelnek ennek a teljes fogalomkörnek minden egyes apró összetevő részletére.
Tervezői alapfeladatuk alapvetően a termékre irányul, vagyis iparesztétikával, közízlésformálással, a formaalkotó elemek kutatásával kapcsolatosak. A termékfejlesztés az igények kielégítését szolgálja, miközben a tervezett tárgyat speciális funkciókkal ruházzák föl. Az igényeket az egészség, az anyagi viszonyok, a komfortérzés optimalizálása, a divat és a közízlés is motiválják, és a harmónia megvalósulását fejezik ki.
Egy bútor megpillantásakor esztétikai élményt nyújt. Az esztétikai minőség emberek, csoportok, kultúrák számára más és más, mégis viszonylag egyszerűen tisztázható fogalom. A termék által hordozott speciális esztétikum jelentéssel bír, ha nem is mindenki számára azonos tartalommal. Az esztétikum minőség is egyben.
Ezt a kategóriát egyenrangúnak kell tekinteni az ergonómiai funkcióval, de az ülőbútorok esetében az ergonómia akár fölül is írhatja a látványt, hiszen egészségünket befolyásolja a rossz tervezés vagy a nem személyre szabott rossz választás. Az ergonómia a teljes spektrumban modellezi és biztosítja kényelmünket, biztonságunkat, egészségünk megőrzését. Megfelel antropometriai szempontoknak, kielégíti fiziológiai és pszichológiai igényünket. Alkalmazza az emberi test statikus méreteit, az emberi alkat típusait. Mindezekre számítások, táblázatok készülnek. Külön vizsgálat tárgya az emberi mozdulatok sorozata az előzőek tükrében.
A hatékony pihenés és a fáradtság feloldása érdekében célszerű mozgássorokat is értelmezni. A mozgást végző testrész útvonala és ritmusa a bútor használata közben feleljen meg az optimálisnak, és azok az izomcsoportok végezzék az izommozgásokat, amelyek arra a legalkalmasabbak. Minden megtervezett bútor a funkcióján túl persze kapcsolat rendszerben is értelmezhető.
Tehát egy bútor jó megtervezése nem csak szín és anyagválasztás az aktuális divatirányzatnak megfelelően, hanem tudomány is. Így megvilágítva talán érthetőbb, hogy egy-egy kiváló darab miért is kerül sokba. A kifogástalan anyagminőségen és kivitelezésen túl szellemi értéket is képviselnek. A legjobb design műhelyek a kutatásba is hatalmas energiákat fektetnek. Az ipari formatervezők itthoni képzése is magas színvonalú. Hazai tervezőink képesek a legmagasabb szintű bútortervezésre, de sajnos a fizetőképes kereslet és a megfelelő gyártói háttér nem áll rendelkezésükre.
Ránézésre minden bútor szubjektíven tetszetős formájával és a színével hat ránk. Sok ember számára az adott, éppen bemutatott színtől való elvonatkoztatás is gondot okoz. Ilyenkor a szakemberek látványtervekkel segítik a könnyebb választást.
Az ülőbútor lehet állványszerkezetes vagy átkárpitozott. Az állványszerkezetes daraboknál a statikai elemek láthatóak, formájuk, anyaguk meghatározó. Ezek a fa vagy fém tartóelemekre épített ülőfelületről, támláról és karfáról ismerhetők fel. Ilyenkor a szerkezet színét, anyagát is figyelembe kell venni. Az átkárpitozott darabokról nem derül ki első ránézésre, hogy mikén épül föl a bútor, mert teljes felületét látványkárpit borítja. Egyik típus sem jobb vagy rosszabb a másiknál. Az egyéni ízlés határozza meg a választást.
A támla magassága is egyéni megítélés alá esik. Ami lényeges, hogy megfelelően alátámassza a hát derékrészét. A támla soha ne legyen függőleges, az enyhe szögű dőlés itt alapkövetelmény. Magas támla és fejtámasz esetén a test méretéhez való viszony a lényeges. A kartámlánál figyelembe kell venni, hogy milyen mozgásokat végzünk pihenés közben, és hogy akadályoz-e a magassága ebben.
Az ülő- és hátpárnák lehetnek rögzítettek és szabadon mozgathatók. Ennél a típuslehetőségnél fontosabb az anyaga, vagyis a rugalmasság és a puhaság. A nagyon puha párnázat is lehet egészséges, ha a párnabelső rugalmas anyagból, például latexből készül, és csak közvetlenül a kárpit alá kerül műszál vagy tollréteg.
Minden fotel, pamlag, kanapé kisebb ülésmagasságú, mint egy szék. Ez teszi lehetővé a kevésbé fegyelmezett ülést és ellazulást. Az ülőfelület támla felé lejtése is ezt a célt szolgálja. A magasság és a beülési mélység között szoros összefüggés van. Minél alacsonyabb a bútor, annál mélyebb lehet, de mindenképp el kell érnünk padlóra tett lábbal a háttámlát
Az ideális bútor megtalálása körültekintést igényel. Kiválasztásánál legfontosabb a próba. Legalább ötperces üldögélés, ellazulás után már eldönthető, hogy testünk számára ideális-e a választás. Kipróbálni a stílusában méretében megfelelőt ajánlott, nehogy egy, a lakásba nem illő darabba szeressünk bele. Külön ügyeljünk a lábtámaszok, karfák tesztelésére. Ezek magassága, dőlésszöge, dönthetősége meghatározó lehet. Válaszunk körültekintően, és ha nem boldogulunk, kérjünk szakembertől segítséget!