Az innovatív geotermikus és biomassza bázisú fűtőmű létesítésének mintegy egymilliárdos költségének 85 százalékát a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok alapjából nyert összeg biztosította, a fennmaradó 15 százalékot az MTA fedezte.
Báldi András elmondta, hogy a csaknem három évig tartó munkálatoknak köszönhetően mostantól termálvízzel fűtik a botanikus kertben több ezer négyzetméteren elhelyezkedő üvegházakat, de a vácrátóti óvoda, iskola, sportcsarnok és polgármesteri hivatal is erre a biztonságos, környezetkímélő és hosszú távon is olcsó fűtési technológiára tért át.
Optimista becslések szerint a geotermikus energia alkalmazásával akár felére csökkenthetők a korábbi fűtési költségek - magyarázta Báldi András, aki kitért arra is, hogy a projekt részeként üzembe helyeztek egy faaprítékkal üzemelő biomassza kazánt is. A később tovább fejleszthető kazán szükség esetén "rásegít" az üvegházak hőellátására. Mivel a vácrátóti létesítmény területén korábban a hőt szolgáltató gázkazán is megmaradt, a három fűtési rendszert összehangolták - tette hozzá a főigazgató.
Közlése szerint a fejlesztés kapcsán elkészült egy új - kiállítást, illetve látogatótermet magába foglaló – passzív ház- jellegű látogatóközpont is. A tetőre szerelt napelemeknek köszönhetően a központ télen "önfűtő" - emelte ki Báldi András.
A csaknem 200 éves, műemléki és természeti védelem alatt álló vácrátóti botanikus kert Magyarország leggazdagabb élőnövény - gyűjteménye; 23 hektáron több mint 12 ezer faj és fajta található meg itt. Az üvegházi kollekcióban körülbelül 3000 féle növény kapott helyet, emellett számos puhatestű, rovar, hal és madár is él az évi 50-70 ezer látogatót fogadó népszerű létesítményben.