Korszerű lakásszellőztetés télen is

2020-02-10 10:06:40 | Módosítva: 2020-02-10 10:11:52

Amikor kint kellemes a hőmérséklet, akkor a szellőzetés is kisebb gondot jelent, hiszen akár egész nap nyitva- vagy megbuktatva lehet az ablak, mégsem pazarolunk energiát. Télen már más a helyzet, pedig a friss levegőre ilyenkor is szükségünk van.


A korszerű építőanyagok miatt a természetes légcsere koránt sem alakul ki olyan mértékben, mint korábban. Termoablakok, hővisszanyerő fóliák, különböző párazáró rétegek, felületi és aljzatszigetelések, végül minél kisebb U-értékű építőanyagok alkalmazásával szinte légtömör épületekben élünk, a zárt ablakok közelében meg sem rezdül a levegő.

Közérzetünket és egészségünket pedig akkor is befolyásolja az elhasznált levegő, ha azt nem érzékeljük közvetlenül. Egy ember megfelelő komfortérzetének kialakításához sok tényezőt kell figyelembe vennie a modern lakások megtervezőinek. Szükség van a légzés, illetve minden emberi tevékenységet kísérő gázcsere során keletkező CO2–szint mérésére, páratartalom-mérésre, a lakásban láthatatlanul kipárolgó illékony szerves vegyületek és káros anyagok jelenlétének mérésére. Éppígy a konyhai és vizes mellékhelységekben keletkező kellemetlen szagok kezelésére, elszívására is gondolni kell. Mindehhez szükség van a szabályozott légcserére, mégpedig úgy, hogy az a lehető legkisebb energia-veszteséget jelentse.

Az egyéni érdekek mellett ma már országos- és Európai Uniós rendeletek is előtérbe helyezik az új építésű, közel nulla energiaigényű házak építése esetén lakásszellőztető rendszer telepítését. Az új építési szabályok szerint 2021-től az épületek energiaigényét 25%-ban megújuló forrásból kell előállítani. Ehhez az Európai Bizottság azt is megköveteli, hogy erre az időre az 1990-s szinthez képest 25%-s CO2-kibocsátás csökkentést tudjon teljesíteni egy új épület.

A jó minőségű belső levegő CO2 határértéke 1000 ppm („part per million” = az egész milliomod része). A légzésünkkel távozó széndioxid a tényleges széndioxod koncentrációt egy nem megfelelően szellőző helyiségben a határérték többszörösére is emelheti. A nyugalmi állapotban lévő embernek 0,3 m3/h, míg a nehéz fizikai munkát végzőknek 0,75 m3/h a CO2-kibocsátása. A feldúsult széndioxid az éjszakai pihenést megzavarva kialvatlansághoz, ezáltal nappal fáradékonysághoz, kritikus értékeket meghaladva fejfájáshoz, közérzetromláshoz vezethet. Az ablaknyitással történő szellőztetés biztosítása pedig egyébként is nehezen megoldott alvás közben.


Egy áltagos, négytagú család lakásában a mindennapok során közel 12 liter nedvesség termelődik. A mosás, főzés, ruhák szárítása és a vizes helységek használata, végül pedig az ember hőleadásaként keletkező izzadság mind-mind a befolyásolják egy helység páratartalmát. A komfortos érzéshez megállapított 40-60%-os relatív páratartalomnál alacsonyabb érték szárazzá teszi a levegőt, hőérzetünk 22 °C belső hőmérséklet esetén 18-19 °C lesz, mindemellett a légúti és légzőszervi betegségek is könnyebben kialakulnak lakásunkban. A meghatározott érték feletti páratartalom 22 °C belső hőmérséklet mellett 25-26 °C hőérzetként jelentkezik, utat engedve a penész, illetve az ezt megelőző, akár 80%-s páratartalomnál jelentkező kapilláris kondenzáció kialakulásához. Ilyenkor nem a határoló felületeken, hanem azok pórusaiban telepednek meg a kicsapódott nedvességgel találkozó szinte láthatatlan kártevők és biológiai szennyeződések.


A modern, korszerű lakásoknál az energetikai és egészségügyi követelményeket egyszerre csak az automatizált, mesterséges szellőztető rendszerekkel lehet teljesíteni. Az ilyen rendszerek nem csak az előbbi követelményeket teljesítik, hanem eleve tisztábbá teszik a beltéri levegőt, magas minőségű szűrőrendszereik segítségével megvédenek a külső szennyeződésektől. Belső tereink frissességét éppen akkora energia-ráfordítással őrzik meg, amekkora feltétlenül szükséges.

Kapilláris kondenzáció: a kapilláris kondenzáció az anyagnak az a nedvességtartalma, ahol a nedvesség már nemcsak a pórusok felületét borítja, hanem a kapilláris járatok teljes keresztmetszetét kitölti. Szokványos építőanyagok esetén általában 75%-os nedvességtartalomnál alakul ki. A kapilláris kondenzáció megléte a penészképződés egyik feltétele.

A páratartalom hatása a szervezetre

A páratartalom esetében is létezik ideális mérték, amely mellett a leginkább jól tudjuk érezni magunkat a bőrünkben. A túl alacsony és a túl magas páratartalom nem egészséges. A légutak a száraz levegőben kiszáradnak, köhögünk, komfortérzetünk csökken. A szem és a nyálkahártyák is kiszáradhatnak, egyben növekszik a fertőzésveszély, valamint akár száraz köhögés és orrvérzés is jelezheti a számunkra kényelmetlen állapotokat. Mindez főként télen okoz gyakori problémát, de a nyári hőség ellen alkalmazott klímaberendezések is hasonló gondokat idézhetnek elő. A tartósan száraz levegő nemcsak egészségünknek, hanem fabútorainknak, ruházatunknak, növényeinknek sem tesz jót.

Az egészséges ember számára a legmegfelelőbb a 40-60%-os relatív páratartalmú levegő. Az ennél magasabb páratartalom torzítja hőérzetünket oly módon, hogy módosítja az izzadásnak, testünk egyik alapvető hűtő folyamatának hatékonyságát.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Helios EasyControls

Megállíthatatlan trend, hogy az embert körülvevő eszközei, tárgyai részt vegyenek a globális információáramlásban, azaz működéséről információt szolgáltasson, kapcsolatban legyenek. Ez a...


Gomba és penész ellen

Mi ez a furcsa szag a szobában? Bizony, penészedik a fal – fedezik fel egyre többen a tél közeledtével. A penész pedig több puszta kellemetlenségnél: egy sor betegségért tehető felelőssé, és...