Levegő hőszivattyú

Ha hőszivattyúról beszélünk, általában a talajkollektoros vagy talajszondás típusok kerülnek előtérbe, amelyek telepítési költségét a földmunka borsos ára is növeli. A levegő hőszivattyú elpárologtatója ezzel szemben a szabadban található, a hőt a levegőből nyeri.

Az energiafelhasználásnál az egyik legnagyobb tételt a háztartások esetében a fűtés, a hűtés és a használati melegvíz előállítása jelenti, melyek összesen kb. 77%-ot tesznek ki. A legnagyobb energia-megtakarítást az energiatermelés és energiafelhasználás ésszerűsítésével, az építmények hőveszteségének csökkentésével, valamint a fűtőberendezések optimális, európai értékrend alapján történő kiválasztásával és üzemeltetésével érhetjük el. Érdemes tehát figyelmet fordítanunk fűtési berendezésünkre, annak energia forrására, hogy kellően hatékony és takarékos legyen.
Az energia megtakarításnak és a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének leghatékonyabb műszaki eszköze napjainkban a hőszivattyú. A hőszivattyúk megbízhatóak, kényelmesek és környezetkímélők, mivel velük a környezetünkben lévő megújuló energiahordozók (a nap, a szél és a víz) gazdaságosan hasznosíthatók.

Általánosságban a hőszivattyúkról

A hőszivattyús rendszerek célja, hogy egy lakás fűtését vagy melegvízellátását úgy biztosítsák, hogy a környezetben található hőt a lakásba "szivattyúzzák". Ennek az az előnye az elektromos vízmelegítéssel, fűtéssel szemben, hogy egy egységnyi elektromos energia felhasználásával akár négy egységnyi hőenergiát is képesek előállítani. Mind a beszivattyúzandó hőenergia, mind a befektetett elektromos energia származhat megújuló energiaforrásokból.
Mindenütt van alkalmas környezeti hőforrás, amelyet csak hőszivattyúval lehet energetikailag kedvezően hasznosítani, és a hőhordozóját sem kell megvásárolni! A hőszivattyú működési elvét a következőképpen lehet egyszerűen megfogalmazni: valamilyen hőforrás (kőzet, föld, víz vagy levegő) energiáját a hőszivattyúhoz el kell juttatni, és egy munkaközeg segítségével a hő leadását és felvételét biztosítani kell.

SWR-rendszerű (levegő) hőszivattyú

Az SWR, vagyis a Solar-Wind-Rain rendszerek a megújuló energiaforrások több fajtáját is hasznosítják. Az SWR-rendszerű hőszivattyúk esetén a szélsőséges időjárási viszonyok - szél, pára, eső, napsütés - segítik a hőelvonást, ezáltal javítják a rendszer hatásfokát. Felhasználva az angol rövidítéseket (S-solar-nap, W-wind-szél, R-rain-eső), ezért is nevezik ezt a fajta hőszivattyút kombinált környezeti, vagy más néven "SWR-hőszivattyúnak". Használata olyan környezetben javasolt, ahol nincs tó, folyó, a geotermikus energia kinyeréséhez a fúrás költséges, illetve a terület már parkosított.
Az SWR rendszerű hőszivattyú alumínium elpárologtatóval rendelkezik, amely hatékonyan veszi fel a környezet hőjét. Speciális kialakítású felületének köszönhetően nincs szükség földben elhelyezett csőrendszer kiépítésére, vagy talajszonda fúrásokra, melyek jelentősen növelik a telepítési költségeket. A csővezetékek olyan gázközeget keringetnek, aminek igen alacsony a forráspontja (-45°C). A keringetett gázközeg egy természetes, szervetlen gáz. Színtelen és szagtalan, környezetbarát, nem pusztítja az ózon réteget és nem üvegház-hatású.
A hőszivattyú vezérlési rendszere kifejezetten egyszerű és hatékony, valamint lehetővé teszi a programozható vezérlést (különböző időszakokban, kihasználva pl. az olcsóbb éjszakai áramot). A rendszer vezérli a központi fűtést, a melegvíz termelést és esetlegesen a kiegészítő fűtőberendezést. Kiegészítő fűtőberendezés lehet például egy sík kollektoros vagy vákuumcsöves kollektoros rendszer, ami egy puffertartályt fűt.

A levegős hőszivattyú előnyei:
- nincs szükség fúrásra
- alacsony beépítési költség
- gyors telepíthetőség
- egyszerű, automatikus kezelés és üzemeltetés
- könnyen rákapcsolható a már meglévő fűtési rendszerekre
- injektoros kompresszorral radiátoros fűtéshez is alkalmazható
- nincs szükség specifikus energiaforrásra
- ez a típusú hőszivattyú a rendelkezésre álló környezeti energiaforrást használja

Telepítés

Az SWR hőszivattyút célszerű a fűtendő épülettől kb. egy méter távolságban, egy gondosan elkészített betontalapzatra, vagy az épület tetejére telepíteni. A hőszivattyú által keringetett közeg, ugyanis robbanékony, ezért zárt térben való elhelyezése nem javasolt. Természetesen, ha nincs más mód az elhelyezésre megfelelő szellőztetés mellett az épületen belülre is telepíthető a készülék, azonban ekkor a helységnek meg kell felelnie a szigorú biztonsági előírásoknak.
A hőszivattyús fűtési rendszerhez a legnagyobb hatékonyság elérése érdekében célszerű fal-, mennyezet-, vagy padlófűtéses rendszert kiépíteni. Az elpárologtató elhelyezésére számtalan lehetőség kínálkozik: akár kerítés elemként is felhasználható. Telepítéskor elsősorban műszaki szempontokat, valamint a helyi környezeti adottságokat kell figyelembe venni, de természetesen az esztétikai szempontokat sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Ár, megtérülés, finanszírozás

Mint minden beruházásnál, a levegő hőszivattyúnál is felmerül az ár és a megtérülés kérdése. Hazánkban jelenleg az ECON foglalkozik ezzel a fajta hőszivattyúval és telepítésével, így az ő kalkulációjukat vettük alapul. Alapterülettől és hőigénytől függően egy családi ház esetén a hagyományos talajkollektoros vagy talajszondás hőszivattyú ára kétmillió és hatmillió forint között mozog. Erre jön a fúrás és a csővezetékek ára, ami szintén hasonló összeget emészt fel. A készülék telepítésének ára pedig további egy-másfél millió forint. Hangsúlyozottan mindez függ a lakás alapterületétől, az alkalmazott fűtéstől, a melegvíz rendszertől és a hőigénytől. Összefoglalva tehát a teljes költség öt és tizenöt millió forint között van.
Az ECON hőszivattyúi egymillió-kétszázezer és négymillió hétszázezer forint között kaphatók. A beépítési költség relatív alacsony, százezer forintos nagyságrendű, így a végösszeg kb. másfél és ötmillió forint között várható. Míg a hagyományos föld ill. talajvíz hőszivattyúknál a megtérülés 9-12 év, addig a levegő hőszivattyúnál ez az idő 5 és 8 év közé tehető a jelenlegi energiaárak mellett.
Finanszírozás tekintetében jelenleg két lehetőség áll rendelkezésre: az egyik a Svájci Frank Megújuló Energiaforrás Hitel, megújuló energiaforrással működő rendszerek kialakítására. Itt az igényelhető hitelösszeg 500 000 - 15 000 000 Ft-nak megfelelő svájci frank, a futamidő pedig maximum 30 év.
A másik lehetőség a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energiatakarékossági pályázata (NEP-2007). A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházási költség legfeljebb 15%-a, de lakásonként legfeljebb 265 000 Ft. A pályázat alapján a pályázó jogosulttá válik a "Sikeres Magyarországért" Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram keretében történő hiteligénylésre. Hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházásoknál a természetes személy vagy a lakóközösség az állami támogatás mellett a költségek további részét hitelből fedezheti. A hitel mértéke 0-tól 85 %-ig terjedhet, összege lakásonként legfeljebb 3 735 000.-Ft lehet.
Egy másik esetben a beruházó a költségek 100 %-át hitelből fedezi. A hitel mértéke 0-tól 100 %-ig terjedhet, összege lakásonként legfeljebb 4 000 000Ft lehet. A pályázat keretében elnyert, vissza nem térítendő támogatás és hitel együttes összege nem lehet nagyobb, mint az elfogadott beruházási költség.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs

Címkék: hőszivattyú, levegő

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Napkollektoros épület homlokzat

A német Fraunhofer ISE kutatóintézet olyan napkollektoros homlokzati paneleket fejlesztett ki, amelyek hőszivattyúként működnek – számol be aPV Magazine.A megoldás olyan ultra nagy...


Párásítsunk

Ha a hőmérséklet kint fagypont alá csökken, sok lakásban apáratartalom 20% alá esik. A páratartalom szempontjából aszellőztetés mellett meghatározó a rossz szigetelés hatása: ha valahol...