Mi mehet a csatornába?

A gyakorlatban azonban hajlamosak vagyunk a szennyvízcsatornát az összese felesleges hulladék eltüntetőjének tekinteni. Ebből keletkeznek a szennyvízgyűjtő rendszer eldugulásai, amik miatt azután a lakásokból nem folyik le, vagy akár visszatorlódik a szennyvíz. Ilyenkor többnyire már csak az utólagos takarításra, kárelhárításra marad lehetőségünk. Pedig a szennyvízrendszer használata során ezeket a helyzeteket előre kiküszöbölhetjük. Cikkünkben ezért szeretnénk Olvasóinknak néhány jó tanácsot, figyelmeztetést adni a szennyvízcsatorna biztonságos használatához.
A szennyvízcsatornába a 37/1999. ( II. 26. ) Kormány rendelet és a 4/1984. (II. 07. ) OVH rendelet, valamint ezek módosításai szerint csak olyan összetételű szennyvíz bocsátható, ami a közműben dolgozók testi épségét nem veszélyezteti, a szennyvízelvezető és tisztító mű állagát nem károsítja, és berendezéseinek rendeltetésszerű működését nem akadályozza.
A lakóépületekből a csatornába csak a háztartási kommunális (WC, fürdőszoba-mosdó, mosogatóhasználat során keletkező) szennyvíz vezethető. Tilos a szennyvízcsatornába csapadékvizet, talajvizet, szippantott szennyvizet, hígtrágyát, állattartásból, feldolgozásból származó anyagokat, tollat, tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, olajat és olajszármazékokat, kenőanyagokat, festéket, mérgeket, permetszereket, gáz- és gőzfejlesztést okozó anyagokat, dugulást előidéző tárgyakat, rongyot, egyéb szálas anyagokat, építési törmeléket bejuttatni! Az előírásokat be nem tartó fogyasztó anyagi felelősséggel tartozik, (azaz a szolgáltató a kárelhárítás összegét a fogyasztóra terhelheti a büntetéssel együtt).

Ezek az előírások a hagyományosan gravitációsan (lefolyócsövön) keresztül a szennyvízhálózatba vezetett szennyvíz mellett az egyedi szennyvízátemelőkön, vagy vákuum aknákon keresztül hálózatba kötött fogyasztókra is érvényesek. Az egyedi szennyvízátemelőkben a lakóépületből összegyülekező szennyvizet a fogyasztó ingatlanán elhelyezett gyűjtőaknába telepített szivattyú nyomja be a szennyvízcsatornába. A vákuumos rendszerekben az ingatlanon egy vákuumaknát telepítenek, és abból a szennyvízcsatornában kialakított vákuum egy szelep által szabályozott időpontokban kiszippantja a szennyvizet. Ezekben, bonyolultabb rendszerekben a saját és egyúttal a közüzem biztonságos üzemeltetése miatt még inkább betartandóak a rendelet előírásai.
A közelmúltba megjelenő darálós WC-k hasznosak a szennyvízkezelés szempontjából, hiszen egy folyékony masszává darálják, azaz homogenizálják a szennyvizet, így azt a rendszer dugulásmentesen fogadni, tudja. A konyhamalac nevű konyhai darálógép az ételmaradékokat összedarálja, azonban ez a közcsatornába minden következmény nélkül nem bocsátható.
Az élelmiszer-hulladékok csatornahálózatba darálásának számos bizonyítottan káros hatása van a csatornahálózatra és a környezetre egyaránt. A hulladékok zsír-olaj tartalma a csatornahálózat belső falán lerakodva a keresztmetszet szűkülését, a szállítókapacitás csökkenését eredményezi, ami szennyvízelöntéseket okoz.
A szennyvízbe kerülő ülepedő anyagok a kis lejtésű hálózatokban dugulásokkal járnak, gyakoribb tisztítást tesznek szükségessé, és növelik a csatornahálózatok üzemeltetőinek hulladékkezelési költségeit is. A képződő kénhidrogén, a kellemetlen szag mellett, a betoncsatornákban belső korróziót okoz. A tápanyagellátás fokozódása kedvezőbb feltételeket biztosít rovarok és rágcsálók szaporodásához.

Fentiek alapján a szennyvízelvezető és tisztító rendszerek szempontjából az lenne a legkedvezőbb megoldás, ha a konyhai hulladékot a csatornahálózattól távol tartanák, elhelyezését más módon oldanák meg. Alternatív megoldásként a konyhai hulladékból csak a szűrt, híg fázis juttatjuk a szennyvízcsatornába, megfelelő előtisztítás (zsír- és homokfogó) után. Ma már nemcsak éttermi méretű zsír- és homokfogó berendezések léteznek, hanem a konyhabútorba telepíthető családi berendezések is.
Ilyen például a SOTRALENZ JPR-SYSTEM JPR-501 mini konyhai zsírfogó, ami alkalmas az edénymosásból származó zsírok kifogására. A zsírleválasztó speciális kialakítása lehetővé teszi, hogy azt a konyhai mosogató alá, vagy a mosogató gép alá helyezzük el. Kis mennyiségű víz és nagy zsírkoncentráció esetén is megbízhatóan működik.
Feltétlenül kerülni kell a nagyobb méretű, a vízben nem oldódó anyagoknak, hulladékoknak a szennyvízcsatornába juttatását, ezek ugyanis - már a saját rendszerünkben dugulást okozva - a lakás szennyvízelöntését okozhatják.
A lakóingatlanunkon keletkező szennyvíz keletkezésénél is figyelembe veendő a szelektív hulladékgyűjtés. Ugyanis ha a szennyvízbe nem kerülhető anyagokat eleve a szelektív tartályokban gyűjtjük össze, nem terheljük feleslegesen a szennyvízrendszert.

A veszélyes hulladéknak számító, sem a szennyvízhálózatba, sem a hulladékgyűjtőkbe el nem helyezhető anyagokat javasoljuk az azokra vonatkozó előírásoknak megfelelően kezelni.
Ezzel a divatos szóval környezettudatos viselkedéssel Olvasóink nemcsak a szennyvízrendszerünket, de a környezetünket is kímélve működtethetik a szennyvízhálózatot.