Tavaszi tetőkarbantartás

Ami már a talajszintről, a földön állva is ellenőrizhető, hogy a csatornák szabályosan futnak-e, nincsenek-e szétcsúszva, nem hajlott-e le a csatornarögzítő vasak. Ha ezzel kapcsolatban problémát látunk, akkor máris szükséges elővenni a létrát, és a hibát elhárítani, mert az érintett csatornarészeknél csurogni fog a víz a ház falára, átnedvesítve, eláztatva azt. A csatornából kifolyó vizet akkor is tapasztalhatjuk, ha kívülről nem látunk okot erre, de attól még el lehet tömődve a vályú falevelekkel, ágdarabokkal, amik nem engedi elfolyni a vizet a lefolyó szakaszhoz. Talán ez a legegyszerűbben elhárítható hiba, csak ki kell tisztítani a csatornavályút.

Ha nincs hibára utaló jel, tavasszal akkor is ajánlott ellenőrizni az ereszcsatorna-rendszert. Az ereszcsatornába betekintve a látható szennyeződéstől és annak mennyiségétől függ, hogy milyen eszközöket használunk a tisztításhoz. A nagyobb gallyakat „kesztyűs kézzel” távolítsuk el, a faleveleket szintén eltávolíthatjuk kézzel, az ázott leveleket, leülepedett szennyeződéseket pedig az erre a célra alkalmas kis kézi lapáttal. A nehezen elérhető részekhez teleszkópos nyelű tisztítókefe is használható. Fontos, hogy csak olyan eszközöket használjunk, amelyekkel nem sértjük meg az ereszcsatorna felületi bevonatát. A nagyobb szennyeződések eltávolítása után mossuk át a csatornarendszert, így a csatorna egyes részein lerakódott iszapos szennyeződéseket is eltávolítjuk. Az átmosást könnyen elvégezhetjük a kerti csapra csatlakoztatott locsolótömlő segítségével vagy magas nyomású kézi mosóval.

Az átmosással egyúttal a lefolyócsöveket is ellenőrizhetjük. Dugulás egyik egyértelmű jele, ha nagy mennyiségű víz beöntése esetén az az ereszcsatornáig visszatorlódik, és csak lassan folyik le. Az esetleges dugulás általában nagy nyomású vízzel megszüntethető, de szélsőséges esetben a lefolyócső bontására is szükség lehet. A lefolyónyílásba helyezett lombfogó ráccsal a dugulás megelőzhető. A mosás után ellenőrizzük az ereszcsatorna lejtését. Ha a csatornába lassan folyatott víz valahol megáll, akkor az ereszcsatorna-tartó vasak függőleges irányú állításával tudjuk korrigálni a lejtést. A korrigálás után újra ellenőrizzük a lejtést!

Ha már fent vagyunk a tetőn, ellenőrizzük a héjazaton lévő szellőzőnyílásokat is. Ezek tisztasága a tetőfedés alatti szellőző levegő áramlásának feltétele. Hőszigetelés és egyéb építőanyag-maradványok, darázsfészkek, kisebb madárfészkek, elhullott rovarok, bogarak zárhatják el a levegő útját. A tető külső felületének túlnyomó részét a héjazat alkotja. Évente egyszer, illetve nagyobb viharok után érdemes a teljes tetőfelületet átnézni. Kisebb felületi sérülések, elmozdulások, elvétve akár cseréptörés is előfordulhat egy nagyobb vihar után. A sérült cserepeket minél előbb cserélni kell - eredetivel egyező formájú és színű cseréppel.

A tetőfedés fontos része a bádogos-munka. Ezek a fém elemek nagy hőingadozásnak vannak kitéve, ezért deformálódhatnak, torzulhatnak, elválhatnak a tető egyéb elemeitől. A hibás részeken pedig hamar beázás keletkezik. A bádogos elemek javítása otthoni körülmények között nem oldható meg, ez szakmunka. Nem is érdemes kísérletezni barkácsolással, mert csak újabb hibákat hozunk létre. Ehhez hívjunk szakembert.

A tetőszerkezet kívülről látható, szabadon álló fa részeit, homlokdeszkákat a hideg, a hó, a fagy és a napsütés egyaránt támadja, öregíti. Ezeket a részeket rendszeresen kell kezelni favédő anyagokkal, lazúrokkal, színező bevonatokkal. Ezt a munkát sajnos egy-két évenként el kell végezni, különben hamar korhadnak a fa részek, és akkor már ápolással nem tudunk segíteni rajtuk, csak cserével. Az meg nem olcsó! A rendszeresen megújított védőbevonat az esztétikus megjelenés mellett biztosítja a faszerkezet védelmét a káros hatásokkal szemben (gombák, napsugárzás, rovarok stb.)

Nem csak esztétikai, hanem tartóssági kérdés is a tetőhéjazat tavaszi lemosása. A hidegben, a kevés fény mellett nem csak szennyeződések, hanem mohák, gombák is megtelepednek a tetőburkolaton, ami csökkenti a szerkezet élettartamát, akadályozza a csapadék akadálytalan lefutását, és persze csúnya is. A tisztításhoz a legjobb eszköz a magasnyomású mosó, ami borotvaszerűen letisztítja a bevonatot, visszaadván annak az eredeti szépségét is.