Panelházak épületgépészeti problémái

2010-03-21 23:20:28 | Módosítva: 2010-03-21 23:23:13

A lakótelepi lakások komfortját, használhatóságát jelentősen befolyásolja azok épületgépészete. Mivel állandó, vagy időszakos használatuk során intenzív terhelésnek vannak kitéve, ezért cseréjük vagy korszerűsítésük mára már időszerűvé vált.

A panelrehabilitáció műszaki, gazdasági feladat, de egyben szociális kérdés is. Magyarországon ezekben a lakásokban körülbelül 2 100 000 ember él, ezért a Nemzeti Lakásprogramnak nagyon fontos eleme a Panelprogram és az ÖKO program.

Hulladékkezelés

Az épületekben lévő szemétledobók rendszeres takarítás mellett is folyamatos szennyezést jelentenek az épületen belül, ezért célszerű az épületen kívülre helyezni a szeméttárolást. Így a folyamatos bűz- és házirovar utánpótlás ebből a forrásból megszüntethető. A szemétledobó (ami az OTÉK szerint kötelező) helyiség térelhatároló szerkezetei - az ajtó kivételével- csak nem éghető anyagból készülhetnek. Ugyanez vonatkozik a szemétledobó cső anyagára is.
A használat során zsír- és olajtartalmú szennyeződések tapadnak meg a szemétledobó cső falán, melyek hozzájárulnak egy esetleges tűz vertikális terjedéséhez. Jellemző tűzkeletkezési mód, hogy a háztartási hulladékkal együtt nem megfelelően eloltott cigarettacsikk kerül a szemétledobóba, és ez a földszinti szemétgyűjtő helyiségbe jutva az ott lévő, zömmel éghető hulladékot meggyújtja. A függőleges tűz- és füstterjedés a szemétledobóban igen gyors, mivel a lakók a szemétledobók beöntő nyílásait gyakran nyitva hagyják, és a kürtőhatás ezzel kialakul.

Gépi szellőzés

A gépi szellőzés sok helyen még működik, de helyenként a lakók saját ventillátorral pótolják a meghibásodott elszívót, a tetőventillátorok pedig cserére szorulnak. A takarékosság érdekében sok helyen időkapcsolót szereltek fel, így a működés időszakos. Ez a fűtés nélküli átmeneti időszakokban jelenthet veszélyt a lakáshasználat során, mert a pára nincs elvezetve, a falakon csapódik le. Az eltérő használói szokások miatt nem csak egy előre beállított (reggeli és esti), hanem ettől eltérő időpontokban is működő szellőzés (lenne) szükséges.
A szellőzőrendszerekben lerakódott anyagok a tűz terjedését jelentős mértékben elősegítik, mivel saját maguk is könnyen égnek. Megoldásként említhető a rendszeres tisztítás, ami műszakilag kivitelezhető, de a költségeit a lakók sok esetben nem vállalják fel. A hőre habosodó anyag alkalmazásával azonban elérhető volna az, hogy tűz esetén a szellőzővezetékek lakásokba becsatlakozó helyeit elzárnánk.
A közös légelszívó rendszerű lakásoknál különösen veszélyes helyzetet eredményezhet, ha a konyhában a tűzhelyen felejtett olaj túlhevülés miatt belobban, majd a forró égéstermékek a tűzhely fölé beépített, szabálytalanul a közös elszívó-rendszerbe bekötött szagelszívókon keresztül a zsír-, és olajmaradvány lerakódásokkal teli "szennyezett" csőbe jutnak. A csőben tűz esetén terjedő hő így közvetlenül éri az éghető anyagokat, amelyek azután akadálytalanul meggyulladhatnak.

Gépészeti aknák

Mivel a gépészeti aknák gyakran sem a szintek között, sem a lakásokba belépve nincsenek tűzszakaszolva, így szinte akadálytalanul terjedhet - elsősorban a felsőbb szintek felé - az égés vagy a füst. Az 1970-es évek közepéig rossz gyakorlat volt a födémek vonalában szakaszolatlan gépészeti aknák "könnyen éghető" farost lemezzel történő lezárása a lakás felé, amely tűzzel szemben számottevő ellenállást nem képviselt. Az éghető aknaburkolatokat az 1970-es években történt paneltűz után tiltották be.
A gépészeti aknák elhatárolása azonban ezt követően sem mindig megfelelő tűzállósági határértékű szerkezettel készült, noha a "nem éghető" követelményt betartották. Sajnos a debreceni és a budapesti tűzesetek során érintett épületekben még favázas, farostlemez elhatárolású aknákat létesítettek. A közös gépészeti aknákban a rendszerint alumínium anyagú csövek hamar széthullanak, elolvadnak a hő hatására, így a tűz közvetlenül az itt haladó többi csövet is támadja. A kis alapterületek miatt a lakások használói a légtechnikai berendezéseket is egyre jobban körül-és beépítik.

Lift

A személyfelvonók működtetéséhez rendszeres szakhatósági vizsgálat és engedély szükséges, így azok általában működőképesek. A kötelező felülvizsgálatokon túl további lehetőség lehet az ajtónyitás teljes automatizálása, a liftkabin korszerűsítése. A középmagas paneles épületekben a személyfelvonók kialakítása nem teszi lehetővé tűz esetén a biztonságos menekülést. A liftgépházak az épületek tetőszintjén kialakított helyiségben helyezkednek el. Az oda felvezető elektromos kábelek tűzhatás ellen nem védettek. Amennyiben a lépcsőház füsttel telítődik, az ugyanabban a légtérben levő felvonó aknában is megjelenik a mérgező füst, és az a felvonó fülkéjében lévő személyekre életveszélyes lehet. A liftek földszintre hozatala és leállítása tűz esetén csak kevés helyen megoldott.

Szárazfelszálló-tűzivízvezeték

A szabályozásnak megfelelően a nedves fali tűzcsap helyett a középmagas épületekbe száraz hálózatot kellett kiépíteni. Eredeti célja, hogy az alapvezeték szerelése ne okozzon késlekedést a hatékony tűzoltói beavatkozásban. Kiépítették, de a legtöbb esetben megfelelőségének ellenőrzésére nem került sor (nyomáspróbának nem tették ki az átadásnál), továbbá a valóságban a gyakorlat azt tükrözi, hogy egy esetleges beavatkozásnál sem kerül alkalmazásra. Ez abból adódhat például, hogy a lakók a szerelvényeket leszerelik róla, vagy kinyitják a csapját (így ha egy beavatkozás során alulról rácsatlakoznának, akkor valamelyik szinten, ahol nyitva van a csap, a víz elárasztaná a szintet, továbbá a nem megfelelő működés miatt a beavatkozó tűzoltók veszélyhelyzetbe kerülnének.). Mindezekből adódóan inkább nem használják.

Elektromos vezetékek

A lakások villamosvezetékei (amennyiben azok nem kerültek felújításra) az akkori idők villamos fogyasztásának figyelembe vételével kerültek kiépítésre, melyet a mai igények jelentősen meghaladnak (háztartások gépesítése). Az 1960-as, 1970-es években általánosan használatos volt az alumínium elektromos vezeték. Most egy időben akár jelentős teljesítményfelvétel is jelentkezhet (mosógép, mosogatógép, légkondicionáló berendezés, és egyéb) a villamos fogyasztók együttes használata során. A villamos vezetékek ilyen módon történő túlterhelése a vezetékek felmelegedéséhez vezethet, ami tüzet okozhat.
A lakók rendszerint a kisebb hibákat nem szakszerelővel javíttatják meg, és csak kevesen építtetik át korszerűbb, rézvezetékű rendszerre a lakás elektromos hálózatát. Az alumíniumkötések idővel korrodálnak, illetve meglazulnak, és az érintkezések bizonytalanná válnak. Habár a használók általában a lámpák nem egyenletes fényerejét észlelik, mégis sokan ezt megszokva már csak a vezeték kigyulladásánál jönnek rá a helyzet komolyságára.
Sokan a rossz csatlakozók, kapcsolók, biztosítékok által előidézett veszélyhelyzetet nem érzékelik, a 9 évente kötelező villamossági felülvizsgálat pedig jó, ha a közös használatú terekben megvalósul (A lakásokon belül szinte soha, mivel a hatályos OTSZ kimondja, hogy a 25 A áramerősségnél kisebb lakásokban nem kell elvégezni), és ott is előfordul, hogy a korábban feltárt hibát ki sem javítják a legközelebbi ellenőrzésig.

Vízellátás, csatornázás

Az épületen belüli víz és -csatornahálózat időszerű cseréje a függőleges strangok miatt viszonylag könnyen, folyamatosan és jó szervezéssel gyorsan megoldható. A vízhasználat mérési módjának lehetősége már megoldott az épületekben.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Megújuló energiák

A megújuló energiaforrások jellemzője, hogy emberi léptékkel mérve ésszerű gazdálkodás esetén nem fogynak el. Ha felhasználásuk mértéke növekedne, annak számos kedvező hatása lenne, például...


Szerves hulladékok biológiai lebontása

Érdemes elgondolkodni azon, hogy az évmilliók alatt sem lett bűzös mocsár a tengerekből, vagy hatalmas szemétdomb a dús vegetációjú esőerdőkből. A hulladék lebontást végző enzimek és...