Panelházak épületgépészeti problémái

A panelrehabilitáció műszaki, gazdasági feladat, de egyben szociális kérdés is. Magyarországon ezekben a lakásokban körülbelül 2 100 000 ember él, ezért a Nemzeti Lakásprogramnak nagyon fontos eleme a Panelprogram és az ÖKO program.

Hulladékkezelés

Az épületekben lévő szemétledobók rendszeres takarítás mellett is folyamatos szennyezést jelentenek az épületen belül, ezért célszerű az épületen kívülre helyezni a szeméttárolást. Így a folyamatos bűz- és házirovar utánpótlás ebből a forrásból megszüntethető. A szemétledobó (ami az OTÉK szerint kötelező) helyiség térelhatároló szerkezetei - az ajtó kivételével- csak nem éghető anyagból készülhetnek. Ugyanez vonatkozik a szemétledobó cső anyagára is.
A használat során zsír- és olajtartalmú szennyeződések tapadnak meg a szemétledobó cső falán, melyek hozzájárulnak egy esetleges tűz vertikális terjedéséhez. Jellemző tűzkeletkezési mód, hogy a háztartási hulladékkal együtt nem megfelelően eloltott cigarettacsikk kerül a szemétledobóba, és ez a földszinti szemétgyűjtő helyiségbe jutva az ott lévő, zömmel éghető hulladékot meggyújtja. A függőleges tűz- és füstterjedés a szemétledobóban igen gyors, mivel a lakók a szemétledobók beöntő nyílásait gyakran nyitva hagyják, és a kürtőhatás ezzel kialakul.

Gépi szellőzés

A gépi szellőzés sok helyen még működik, de helyenként a lakók saját ventillátorral pótolják a meghibásodott elszívót, a tetőventillátorok pedig cserére szorulnak. A takarékosság érdekében sok helyen időkapcsolót szereltek fel, így a működés időszakos. Ez a fűtés nélküli átmeneti időszakokban jelenthet veszélyt a lakáshasználat során, mert a pára nincs elvezetve, a falakon csapódik le. Az eltérő használói szokások miatt nem csak egy előre beállított (reggeli és esti), hanem ettől eltérő időpontokban is működő szellőzés (lenne) szükséges.
A szellőzőrendszerekben lerakódott anyagok a tűz terjedését jelentős mértékben elősegítik, mivel saját maguk is könnyen égnek. Megoldásként említhető a rendszeres tisztítás, ami műszakilag kivitelezhető, de a költségeit a lakók sok esetben nem vállalják fel. A hőre habosodó anyag alkalmazásával azonban elérhető volna az, hogy tűz esetén a szellőzővezetékek lakásokba becsatlakozó helyeit elzárnánk.
A közös légelszívó rendszerű lakásoknál különösen veszélyes helyzetet eredményezhet, ha a konyhában a tűzhelyen felejtett olaj túlhevülés miatt belobban, majd a forró égéstermékek a tűzhely fölé beépített, szabálytalanul a közös elszívó-rendszerbe bekötött szagelszívókon keresztül a zsír-, és olajmaradvány lerakódásokkal teli "szennyezett" csőbe jutnak. A csőben tűz esetén terjedő hő így közvetlenül éri az éghető anyagokat, amelyek azután akadálytalanul meggyulladhatnak.

Gépészeti aknák

Mivel a gépészeti aknák gyakran sem a szintek között, sem a lakásokba belépve nincsenek tűzszakaszolva, így szinte akadálytalanul terjedhet - elsősorban a felsőbb szintek felé - az égés vagy a füst. Az 1970-es évek közepéig rossz gyakorlat volt a födémek vonalában szakaszolatlan gépészeti aknák "könnyen éghető" farost lemezzel történő lezárása a lakás felé, amely tűzzel szemben számottevő ellenállást nem képviselt. Az éghető aknaburkolatokat az 1970-es években történt paneltűz után tiltották be.
A gépészeti aknák elhatárolása azonban ezt követően sem mindig megfelelő tűzállósági határértékű szerkezettel készült, noha a "nem éghető" követelményt betartották. Sajnos a debreceni és a budapesti tűzesetek során érintett épületekben még favázas, farostlemez elhatárolású aknákat létesítettek. A közös gépészeti aknákban a rendszerint alumínium anyagú csövek hamar széthullanak, elolvadnak a hő hatására, így a tűz közvetlenül az itt haladó többi csövet is támadja. A kis alapterületek miatt a lakások használói a légtechnikai berendezéseket is egyre jobban körül-és beépítik.

Lift

A személyfelvonók működtetéséhez rendszeres szakhatósági vizsgálat és engedély szükséges, így azok általában működőképesek. A kötelező felülvizsgálatokon túl további lehetőség lehet az ajtónyitás teljes automatizálása, a liftkabin korszerűsítése. A középmagas paneles épületekben a személyfelvonók kialakítása nem teszi lehetővé tűz esetén a biztonságos menekülést. A liftgépházak az épületek tetőszintjén kialakított helyiségben helyezkednek el. Az oda felvezető elektromos kábelek tűzhatás ellen nem védettek. Amennyiben a lépcsőház füsttel telítődik, az ugyanabban a légtérben levő felvonó aknában is megjelenik a mérgező füst, és az a felvonó fülkéjében lévő személyekre életveszélyes lehet. A liftek földszintre hozatala és leállítása tűz esetén csak kevés helyen megoldott.

Szárazfelszálló-tűzivízvezeték

A szabályozásnak megfelelően a nedves fali tűzcsap helyett a középmagas épületekbe száraz hálózatot kellett kiépíteni. Eredeti célja, hogy az alapvezeték szerelése ne okozzon késlekedést a hatékony tűzoltói beavatkozásban. Kiépítették, de a legtöbb esetben megfelelőségének ellenőrzésére nem került sor (nyomáspróbának nem tették ki az átadásnál), továbbá a valóságban a gyakorlat azt tükrözi, hogy egy esetleges beavatkozásnál sem kerül alkalmazásra. Ez abból adódhat például, hogy a lakók a szerelvényeket leszerelik róla, vagy kinyitják a csapját (így ha egy beavatkozás során alulról rácsatlakoznának, akkor valamelyik szinten, ahol nyitva van a csap, a víz elárasztaná a szintet, továbbá a nem megfelelő működés miatt a beavatkozó tűzoltók veszélyhelyzetbe kerülnének.). Mindezekből adódóan inkább nem használják.

Elektromos vezetékek

A lakások villamosvezetékei (amennyiben azok nem kerültek felújításra) az akkori idők villamos fogyasztásának figyelembe vételével kerültek kiépítésre, melyet a mai igények jelentősen meghaladnak (háztartások gépesítése). Az 1960-as, 1970-es években általánosan használatos volt az alumínium elektromos vezeték. Most egy időben akár jelentős teljesítményfelvétel is jelentkezhet (mosógép, mosogatógép, légkondicionáló berendezés, és egyéb) a villamos fogyasztók együttes használata során. A villamos vezetékek ilyen módon történő túlterhelése a vezetékek felmelegedéséhez vezethet, ami tüzet okozhat.
A lakók rendszerint a kisebb hibákat nem szakszerelővel javíttatják meg, és csak kevesen építtetik át korszerűbb, rézvezetékű rendszerre a lakás elektromos hálózatát. Az alumíniumkötések idővel korrodálnak, illetve meglazulnak, és az érintkezések bizonytalanná válnak. Habár a használók általában a lámpák nem egyenletes fényerejét észlelik, mégis sokan ezt megszokva már csak a vezeték kigyulladásánál jönnek rá a helyzet komolyságára.
Sokan a rossz csatlakozók, kapcsolók, biztosítékok által előidézett veszélyhelyzetet nem érzékelik, a 9 évente kötelező villamossági felülvizsgálat pedig jó, ha a közös használatú terekben megvalósul (A lakásokon belül szinte soha, mivel a hatályos OTSZ kimondja, hogy a 25 A áramerősségnél kisebb lakásokban nem kell elvégezni), és ott is előfordul, hogy a korábban feltárt hibát ki sem javítják a legközelebbi ellenőrzésig.

Vízellátás, csatornázás

Az épületen belüli víz és -csatornahálózat időszerű cseréje a függőleges strangok miatt viszonylag könnyen, folyamatosan és jó szervezéssel gyorsan megoldható. A vízhasználat mérési módjának lehetősége már megoldott az épületekben.