Okosmérés ma

Amiről az alábbiakban írunk, nem új dolog, már több mint

Az Európai Bizottság számtalan dokumentuma erősíti meg a klíma-energiapolitikai célkitűzéseket, s azokkal szoros összefüggésben az okos hálózatok illetve az okos mérés szerepét. Ebben rögzíti, hogy a fogyasztók által használt készülékek (például háztartási eszközök és intelligens fogyasztásmérők) energiateljesítményének javítására nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mivel ennek révén a fogyasztók figyelemmel kísérhetik és optimalizálhatják energiafogyasztásukat, így költségmegtakarítást érhetnek el. Fontosnak tartja a (hiteles) tájékoztatást, mert mindössze a fogyasztók 47%-a van tisztában azzal, hogy mennyi energiát fogyaszt ténylegesen. A 2009-ben elfogadott irányelv határidőt is szabott ennek, mégpedig az idei évet, de ezt az EU tagállamok nem nagyon tartották be.

Pedig az okosmérési rendszerek forradalmasíthatják fogyasztási szokásainkat, hiszen lehetővé teszik a szokásainkhoz alkalmazkodó energiafelhasználást. Az okosmérési rendszer lehetővé teszik a versenyképes árú, pontos, energia-hatékonyságot növelő fogyasztásmérést valamennyi közüzemi szolgáltatás (áram, gáz, távhő, víz) terén. Az okosmérési rendszer képes a tényleges aktuális árakat és a tényleges energiafogyasztást mérni, lehetővé teszi a fogyasztó aktuális energiafogyasztásának és az előző év ugyanezen időszakában mért fogyasztásának az összehasonlítását – lehetőleg grafikus formában. Módot ad egy azonos felhasználói kategóriába tartozó másik felhasználó fogyasztásával, mint átlagos fogyasztással való összehasonlításra, és folyamatos kapcsolatot biztosít a fogyasztó és a szolgáltatók között.

Az okosmérők legfőbb előnye, hogy biztosítják a felhasználóknak energiafelhasználásuk átláthatóságát, mivel folyamatosan rögzítik a fogyasztási adatokat. A rendszer hozzáférést biztosít ezen adatokhoz így a felhasználók összehasonlítást végezhetnek az egyes napok, hetek, vagy akár hónapok energiafogyasztásai között, pontosan nyomon követhetik a fogyasztásukat, és a tudatosabb energiafelhasználás révén költségmegtakarítást érhetnek el. Az okos mérők villamos hálózaton keresztül vagy mobil kommunikációs összeköttetés révén kapcsolatban vannak az elosztó mérőközpontjával, így a rögzített fogyasztási adatokat automatikusan továbbítják a szolgáltató központjába. Ennek köszönhetően a rendszer havi szinten is lehetővé teszi a tényleges fogyasztáson alapuló számlázást, vagyis az ügyfél minden hónapban pontosan annyit fizet, mint amennyit elfogyasztott.

Az okosmérési rendszer elemei jelenleg még meglehetősen drágák, jóval drágábbak, mint a hagyományos mérőberendezések. Ez az egyik akadálya a nagyobb mérvű elterjedésének. Az árkülönbség azonban eltérő mondjuk az elektromos áram és a gázszolgáltató mérőberendezéseinél. Ha az EU irányelveknek megfelelően minden elektromos mérőeszközt lecserélnének „okosra”, akkor ez 200 milliárd forintos beruházást jelentene, aminek jelenleg kicsi a realitása. Vannak azonban olyan területek, ahol már jelenleg is – kötelezően – okosmérő eszközöket alkalmaznak. Ilyenek például a háztartási méretű kiserőművel rendelkező, illetve az előrefizetős mérő funkciót használó lakossági ügyfelek. Előbbiek esetében az aktív és tudatos felhasználói magatartás, és az elosztóhálózat ebből eredő üzemeltetési kihívásai, illetve a szolgáltatásminőség fenntartása, míg utóbbi esetében az energia(költség) tudatosság, és az előrefizetős mérő árával való összemérhetőség adja az okos mérő alkalmazásának a megalapozottságát.

A „smart grid” hálózati elemek elterjedését jelenleg még elsősorban a napelemek számának ugrásszerű növekedése (feszültségtartás és rugalmasság) és az üzemzavarok minél hatékonyabb kezelése (automatikus kapcsolások, „öngyógyító” hálózatok) kényszeríti ki az elosztóhálózat üzemeltetőitől. A „smart grid” rendszerekhez nem feltétlenül szükséges okosmérés – természetesen előny, ha van ilyen, és ezekben az esetekben indokolt is az alkalmazásuk –, de egyszerűbb szenzorokkal is megvalósítható sok minden az „okoshálózati” funkciókból.

Mivel az okos hálózat első jelentős lépcsőfoka a smart metering, ezért a gyártói piacon az eszközök bekerülési költségének csökkenése és a regulátor által kialakított ösztönzők jelentősen hozzájárulhatnak az okosmérés elterjedéséhez, amely a smart grid kiépítését támogatná, hiszen a technológia rendelkezésre áll az okos hálózat építő elemeihez.

Az okosmérők részét képezhetik a smart otthonoknak. Ez a mérők és egyéb elektronikai berendezések, biztonságtechnikai eszközök intelligens összekapcsolása, melynek segítségével könnyen áttekinthetővé és felügyelhetővé válik a lakás energetikai rendszere.

A smart grid vagy okoshálózat olyan elektromos hálózat, mely az információs és kommunikációs technológiák segítségével gyűjt információkat a szolgáltatók és a fogyasztók szokásairól, majd ezeket felhasználva automatikusan képes növelni a hálózat hatékonyságát, megbízhatóságát, gazdaságosságát és fenntarthatóságát.

smart metering = okosmérés

Napjainkban az okosmérés számtalan formájával lehet találkozni, a kommunikáció, egészségügy, sport, életmód vagy fogyasztás nyomon követésével a tudatosabb szokások kialakítása céljából.