Csörlők minden felhasználásra

2012-07-24 22:23:44 | Módosítva: 2012-08-01 22:45:56

Lehet kézi vagy gépi meghajtású, függőleges teheremelésre, illetve vízszintes húzásra alkalmas típus, a cél ugyanaz: nagy terhek, kis erővel történő mozgatása, drótkötél segítségével.

A csörlő az egyszerű gépek közé tartozó emelőgép, amely egy henger alakú, állványra szerelt kötéldobból, az arra felcsévélt drótkötélből, illetve a dobot fogaskerék áttételek segítségével hajtó forgatókarból, vagy elektromos, mechanikus, hidraulikus motorból áll. Elsősorban függőleges irányú teheremelésre, illetve eresztésre használható, de korlátozottan vízszintes vontatásra is alkalmas.

A biztonságos üzemeltetést, vagyis a kötél és a végén függő teher visszafutásának megakadályozását mechanikus kilincsmű vagy fék biztosítja. A csörlő elvén működnek a különféle ipari gépekbe – például elevátorokba, darukba, emelővillás targoncákba, kanalas kotrógépekbe – beépített emelőművek, a hajók horgonyzatát leeresztő, illetve felhúzó horgonycsörlő, vagy éppen a vitorlázó repülőgépek indításakor használt, a géphez kapcsolt vontatókötelet felcsavaró szerkezet is.

A csörlőben a motor és a kötéldob között nagy a fordulatszám különbség, ezért az áttételezést nem klasszikus fogaskerékpárokkal, hanem bolygóművel vagy csigás hajtóművel oldják meg. A legtöbb elektromos csörlő hajtóművének áttétele az 1:150 és az 1:300 közötti tartományba esik. A csigahajtás előnye, hogy önzáró, így egyben a fék szerepét is betölti, megakadályozza, hogy a terhelés hatására a dobról a kötél lecsévélődjön.

Csörlők húzáshoz

A teherhúzás alapjaiban különbözik az emeléstől. A vízszintes síkban húzott teher nem jelent veszélyt a drótkötél elszakadása esetén (az elpattanó drótkötél azonban veszélyt jelenthet ránk). Ez az oka annak, hogy a vontatócsörlőkre alkalmazott előírások jelentős mértékben eltérnek az emelőrendszerekkel kapcsolatos elvárásoktól. A vontatócsörlők lehetővé teszik a tengelykapcsolat oldását, és a kötéldobok kisebbek is lehetnek az emelőcsörlőkénél. A legfontosabb előny, hogy azonos hajtóműméret mellett, kisebb dobátmérővel nagyobb húzóerő fejthető ki. A dobkioldóval szabadon leereszthető a tekercs, és tehermentesíthető a hajtómű a terhelés alól.

Hogyan válasszunk csörlőt?

A csörlők teherbírását általában kg-ban szokták megadni. Egy 4000 kg-os csörlő a kötelet 40 kN nagyságú erővel húzza. A teherbírást azért adják meg ilyen szemléletesebb formában, mert azt fejezi ki, hogy az említett csörlő 4 tonnás terhet képes függőleges irányban felemelni.

Mikor csörlőt választunk, tudnunk kell azt is, hogy a teherbírásként megadott érték a hányadik felcsévélt kötélrétegre vonatkozik. Ugyanis a csörlő motorja nem állandó erővel húzza be a kötelet, hanem a dobot forgatja állandó nagyságú nyomatékkal, így a felcsévélt rétegek számával arányosan csökken az erő, jó közelítéssel rétegenként 10%-kal. A negyedik-ötödik réteg feltekerésekor tehát közel a felére csökkenhet a csörlő vonóereje az első réteghez képest.

A csörlők egy részét ritkán használják, míg szép számmal vannak olyanok, amelyek minden nap működnek. Egy 500 kg-os csörlőnek, amely egész életében egy vagy két alkalommal emel 500 kg terhet, gyakorlatilag végtelen az üzemi élettartama, míg a napi 24 órát üzemeltetett csörlő élettartama mindössze egy évre korlátozódhat.

A csörlő vonalsebessége (azaz, hogy milyen gyorsan csévéli fel a drótkötelet) fontos tényező, mivel közvetlen kapcsolat van a vonalsebesség és az élettartam között. A vonalsebesség növelése - azonos dobnyomaték mellett, csökkenti az élettartamot. A kötéldobra ható forgatónyomaték a dobátmérő módosításával növelhető vagy csökkenthető. Az átmérő módosítása exponenciális mértékben befolyásolja a csörlő élettartamát, ezért itt is kiemelkedő jelentősége van annak, hogy milyen gyakran lesz használva a csörlő.

Milyen erőforrások jöhetnek szóba?

Az alapvető osztályozás szerint három csoportra oszthatóak a csörlők: mechanikus, hidraulikus vagy elektromos hajtásúak lehetnek. Utóbbiak a megfelelő rögzítés és a kábelek bekötése után gyakorlatilag munkára készek. Nehéz tárgyak huzamosabb ideig való csörlőzésére azonban általában nem alkalmasak, ugyanis jelentős a hőtermelésük, és az energiaigényük, amellyel megterhelhetik az áramforrást (pl. autó esetén az akkumulátort).
A mechanikus csörlőket kardánon keresztül hajtják meg. Előnyük az elektromos csörlőkkel szemben, hogy míg azoknak két fokozatuk van (egy előre, egy hátra) addig a mechanikus csörlőnek annyi, ahány sebességes a munkagép/autó.

A hidraulikus csörlő a legritkábban használt típus, de talán a legjobb és legkönnyebben kezelhető. Ezek a csörlők az átáramló olaj mennyiségének változtatásával, egy olajnyomás-szabályozó karral fokozatmentesen szabályozhatók. Hatalmas előnyük az előző kettővel szemben, hogy nagyon finoman, mindenféle erőltetés és rántás nélkül működnek, ráadásul hatalmas erőkifejtésre képesek.

Kellékek

Ha már beszereztünk egy csörlőt, akkor érdemes gondoskodni a felszerelésükről is, mert azok elengedhetetlen tartozékai a biztonságos csörlőzésnek. Alapvető dolog a kesztyű, ami a biztonságos kötélvezetéshez kell. A megfeszített drótkötélnél gyakran találkozhatunk elpattant szálakkal, ezek csúnya sérüléseket okozhatnak a kötél terelgetése közben. Elakadt gépkocsi csörlőzése esetén az ún. rántókötél nemcsak vontatásra használható, hanem rövid változatban fatörzs köré tekerve egyrészt megóvja annak kérgét, másrészt a csörlőkötelet, mert nem tesz jót a sodronynak, ha önmagába hurkoljuk vissza. A fa köré tekert hevedert egy seklivel („U” alakú fém rögzítőszem) fogassuk össze, és abba akasszuk a drótkötél végén lévő kampót, ne közvetlenül a rántókötélbe.

Végül, de nem utolsósorban a megfeszített drótkötélre fektetett, nehezebb takaró, pokróc stb. jelentősen lecsökkenti a kötél elszakadása esetén az ostorcsapás jelentségét, és így a balesetveszélyt is.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs

Címkék: csörlő, emelő

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Csörlő a negyedikre

Egy lakótelepi panelház legfelső, negyedik emeleti erkélyén láttuk ezt a szellemes megoldást. Szabadalmaztatni kéne!


Kompakt szennyvízátemelő telep

A kompakt szennyvízátemelő telepek beépítésre kész berendezések. Az épületek csatornaszint alatti szennyvizeinek a közcsatorna hálózatba történő átemelésére kínálnak átfogó megoldást. A...