Távvezérelt szárnyas kapuk

A kapunak mindenkor szerkezetileg szilárdnak és könnyen nyílónak kell lennie. Különben a kapunyitó és a kapuszárnyak is felesleges terhelésnek lesznek kitéve, ami csökkenti az élettartamukat. Lényeges szempont a kapu szárnyszélessége és a súlya. Ez alapvetően befolyásolja a mozgatásához szükséges kapunyitó motorjának a teljesítményét.

A különféle oszlopra szerelt kapukhoz esetenként más karrendszerű kapunyitót kell választani, mert ezzel lehet csak biztosítani a kapuszárnyak akadálymentes és biztonságos működését. Új építésű kapuknál pl. érdemes megfontolni felszín alá telepített meghajtó egységet, bár ennek a szerelése több ráfordítást és szakértelmet igényel, viszont ez nagyon elegáns, és láthatatlan megoldás, különösen a nagy méretű, kovácsoltvas vagy acélvázra erősített faborítású kapuknál. A legfontosabb azonban, hogy a kapuszárnyak szerkezetileg szilárdak legyenek, és mozgásuk akadálymentes legyen.

A távvezérlés előnyei

Akár egy- vagy kétszárnyú a kapu, automatikus nyitásán túl a vezérlések ma már annyira intelligensek, hogy akadály érzékelésekor automatikusan leállítják a kapu mozgatását, és esetenként a kapu kiskapuként is használható. Ilyen esetekben csak félig nyitja a kapuszárnyat, és feleslegessé teszi a külön személyi kapu kialakítását.

A kapunyitók csendes működésűek, teljesen védett tokozásúak, karbantartást nem igényelnek, és a kapukulcsot távirányító helyettesíti. Távvezérlési rendszerüket illetően ma már általánosnak mondható az ugrókódos – minden nyitáskor változtatja a kódot – távirányító rendszer, ami megakadályozza a nyitókód másolását, és elejét veszi az illetéktelen behatolásoknak. A kapumozgatók mechanikája többnyire önzáró, de áramszünet esetén egy kulccsal oldható, és a kapu kézzel is nyitható.

A legelterjedtebbnek mondhatók az egykaros, csavarorsós kapumozgatók. Üzemfeszültségük 24 V-os, tápegységről vagy gyorsan tölthető akkumulátorról működnek, más típusoknak pedig 230 V-os hálózati áram szükséges a működésükhöz. Az elektromechanikus meghajtás általában önzáró, mivel a karokat csavarorsós mechanizmus mozgatja, de választhatók nem önzáró típusok is.

A karos kapunyitók talán a legelterjedtebb szárnyas kapu mozgatók, amelyek viszonylag gyorsan és egyszerűen telepíthetők, és egy vagy kétszárnyas kapukhoz egyaránt használatosak. Lényeges a motorok teljesítménye, amelyet minden esetben a kapu szárnyszélességéhez, illetve a súlyához igazodva kell kiválasztani. A vezérlés a legtöbb esetben az Úniós szabvány szerinti ugrókódos, amely típusonként egyéb funkciókkal bővíthető is. A korszerűbb, önzáró típusoknál a végállás kapcsolókat nyomaték illetve forgásérzékelők váltották ki, és a zárás előtti lassítás is elég gyakori az új fejlesztésű kapunyitóknál. A nyitáshoz használt távvezérlők hatótávolsága 10-100 m-ig terjed, az alkalmazott rendszertől függően. A kapunyitók nyitásszöge gyártmánytípusonként is különböző, a szögérték 90 és 120 fok között típusonként változik. Főként olyan kapuknál célszerű az alkalmazásuk, ahol a kapuszárnyak forgáspontja a nem túl széles oszlopok középvonalánál beljebb helyezkedik el.

A csuklókaros kapunyitókat főként olyan helyeken szokták alkalmazni, ahol a kapuszárnyak széles, falazott- vagy betonoszlopokhoz csatlakoznak, mégpedig az oszlopok belső oldalsíkjától távolabb. Erőátviteli karja általában csuklós rendszerű, amit a meghajtómotor fogaskerék áttételen keresztül hajt meg. A karbenyúlás akár 25 cm is lehet. A motor vezérlése általában a meghajtó házba integrált, és a meghajtómotor 24 V-os vagy 230 V-os hálózati árammal működik. A 24 V-os meghajtásúaknál teljes védelmet biztosító burkolattal ellátott meghajtó házba kerül elhelyezésre a transzformátor és általában a vezérlés is. Egyes gyártmányoknál – akkumulátoros meghajtás esetén – az akku gyors töltővel pár óra alatt újra tölthető, és szünetmentes áramforrásként is funkcionál.

Kétszárnyú kapuknál csak az egyik szárny működtetésére azaz kiskapu funkció használatára is mód van. A kapuszárnyak lassított indítása és becsukása is jellemző a legtöbb típusra. A karos kapunyitók szinte kivétel nélkül önzáró meghajtásúak, ám áramszünet, vagy egyéb működési zavar esetén kulccsal függetleníthető a kapu a meghajtástól, így kézzel is mozgathatóvá válik a kapuszárny. A vezérlés rádiófrekvenciás, többnyire e típusoknál is ugrókódos és akár több funkció ellátására is alkalmas lehet. A karos kapumozgatók nyitásszöge ugyancsak 90 és 120 fok között változik.

A szárnyas kapuk távirányított mozgatása földbe süllyesztett motorokkal is megvalósítható. Ez ugyan komplikáltabb telepítést igényel, viszont a kapuszárnyra szerelt nyitókarok nem rontják a kapu összképét. Főként új építésű kapuknál célszerű beépíteni. A meghajtó motorok a szokásos 24 V-tal vagy 230 V-tal működnek, a meghajtó rendszer önzáró, amit működési zavar esetén a kapu belső oldala felöl kulccsal lehet kireteszelni. A kapunyitó vezérlése ugrókódos, a kapunyitó nyitási szöge pedig 110 és 180 fok között változik. A szélesebb nyitást egyes gyártmányoknál kiegészítőkarral lehet elérni. Az öntött fémházba szerelt meghajtás karbantartást nem igényel, a motor folyamatos kenésű, a meghajtás háza pedig minden esetben vízmentesen záródó, felülről leszerelhető fedéllel lehet a szerkezeti egységhez férni. A meghajtás teljesen földbe telepített, a nyitókar pedig a pl. a kovácsoltvasból készült kapuszárnyak alsó részéhez csatlakozik, így szinte észrevehetetlen.