Nyár a kertben

2016-08-06 08:19:42 | Módosítva: 2016-08-06 08:30:33

A nyár a legmelegebb, és legszárazabb évszakunk. Kerti növényeink ápolását is e két tényhez kell igazítanunk, hiszen ezekből kiindulva számos növényvédelmi probléma és kisebb-nagyobb krízis állhat elő a termesztésben. A nyár azonban nem csak problémákat tartogat, hiszen ez az az időszak, amikor a legtöbb időt tölthetjük kertünkben, ekkor van lehetőség legtöbbet élvezni a kertet, amivel egész évben dolgozunk.


Öntözés nélkül lehetetlen

Hazánkban a csapadék eloszlása nem igazán ideális. Tavasszal és ősszel vannak időszakok, amikor több csapadék esik, mint amennyire szükség lenne, akkor önti el belvíz a gabonatáblákat. Nyáron azonban aszályos időszakok is adódnak, akkor pedig híján vagyunk a csapadéknak. Egy kertet lehet úgy kialakítani, hogy abban tágtűrésű fajokat, fajtákat válogatunk össze, például olyan gyümölcsfajok fajtáit, amelyek ellenállnak, vagy legalább is tolerálják a leggyakoribb betegségeket, és amelyek a szárazabb időszakokat is átvészelik valahogy. De intenzíven fenntartott szép kert és megfelelő termés öntözés nélkül nincs. Az öntözés hiánya minimum terméskiesést, minőségromlást okoz, de negatív hatással van a növényekre is.

Az öntözésnél három fő szempont van: a rendszeresség, a nagy vízadag és az öntözés ideje. A rendszeresség azért lényeges, mert ha a növényt hozzászoktatjuk, hogy kap vizet, akkor élettani folyamatai emiatt nem állnak át „szárazságtűrő üzemmódba”, így ha egyszer csak minden átmenet nélkül elhagyjuk az öntözést, jobban károsodik a növény, mintha el sem kezdtük volna a vízutánpótlást. Mert ha el sem kezdtük volna, akkor szép lassan ahhoz szoktak volna hozzá a növényeink. Tehát a hirtelen vízelvonás káros. Az inkább ritkábban, de nagyobb vízadaggal elv abból ered, hogy így a víz lejut a talaj mélyebb rétegeibe, tehát a növény ott is fejleszti gyökérzetét. Ha csak kis vízadagokkal öntözünk, akkor a gyökerek is a talajfelszín közelébe koncentrálódnak, hiszen ott találnak nedvességet – mélyebben nem. Ennek az a veszélye, hogy ha felül sok a gyökér lejjebb meg kevés, akkor ha kimarad egy-két öntözés, azt jobban megsínyli a növény, hiszen ott vannak gyökerei inkább (a helytelen öntözés miatt), ahol amúgy hamarabb kiszárad a talaj – a felszín közelében. Ez a gyökérkoncentrálódás amúgy a növények stabilitása szempontjából is rossz: egy aránytalanul nőtt gyökerű fát hamarabb ledönt a vihar. Az öntözés idejére pedig az esti órák az ideálisabbak, ekkor nincs perzselődés veszély, és éjszaka kisebb a kipárolgás is, tehát jobban hasznosul az esti órákban kijuttatott öntözővíz.

A cserépben, konténerekben vagy akasztós kosarakban elültetett növényeknek nagyobb vízigényük van. Könnyebben kiszárad a földjük, hiszen a cserépben lévő kevés föld hamarabb átmelegszik, nagyobb a kipárolgása.

Az újonnan ültetett fák, cserjék érzékenyebbek a szárazságra. Az általános szabály az, hogy a 3-4 évnél fiatalabb fákat-cserjéket csemeteként kell kezelni, és gyakrabban kell öntözni. Gyökereik még nem érnek olyan mélyre, hogy a talaj mélyebb rétegeiből vízhez juthassanak, így a felszíni csapadékra, és az öntözésre vannak rászorulva. A lágyszárúak is könnyen kiszáradhatnak a meleg szezon alatt, lévén gyökereik nem hatolnak mélyen a talajba. A leveles zöldségeket (fejes saláta, spenót stb.) soha ne hagyjuk kiszáradni. Hamar dehidratálódnak, és víz nélkül romlik az ízük. Ha mindig akkor öntözünk, amikor már lankadnak a levelek, az rontja a betakarított zöldségek ízvilágát. A füvesített területek óriási mennyiségű vizet képesek elnyelni. A leghasznosabb módja a gyep vízellátásának a rendszeres öntözőberendezéses megoldás. Száraz időszakban ritkábban nyírjuk a füvet, ez némiképp növeli szárazságtűrését, hiszen minden vágáskor a fűszálakból a sebzésen keresztül sok víz távozik.

Gyomlálás, tápanyag utánpótlás

Amennyiben tavasszal gondot fordítottunk a talaj gyommentesen tartására, akkor kevesebb gondunk lesz ezzel nyáron. A talaj takarása jó megoldás a gyomok ellen is, és a talajnedvesség megőrzésében is segít. A talajt takarhatjuk fenyőkéreggel, ami szép, de ennek ára van. Jó talajtakaró még a fűkaszálék, de a kikapált gyomok is a talajra fektethetők mindaddig, amíg nincs rajtuk mag, hiszen akkor visszavetjük a talajba a gyomokat.  Vigyázzunk, mert egyes gyomnövények képesek arra, hogy ha virágzásuk alatt öljük meg őket, míg végleg elszáradnak gyökér nélkül is képesek beérlelni a magjaikat. Szóval gyomokkal csak óvatosan, körültekintően takarjunk. A szalmatakarás is kiváló a konyhakertben, színe miatt visszaveri a napsugarakat, így a talaj kevéssé melegszik fel, a zöldségek pedig gyorsabban érnek e fényvisszaverő hatás miatt. A talaj nedvességtartalmát és gyommentességét azzal is őrizhetjük, ha a konyhakertben gyakran, például hetente horolókapával végighúzzuk a talajfelszínt. Így még fiatal stádiumban elpusztítjuk a gyomokat, nem várjuk meg a maghozást, hogy újrafertőzzék e területet. Másrészt a talaj hajszálcsövességét megszüntetjük a felszínen, ezzel csökkentve a talajból a vízkipárolgás mértékét.

Gyakran hibázunk azzal, hogy túltápláljuk a talajt, ennek eredménye képen a növények buja növekedésbe kezdenek, de a termés mégsem lesz megfelelő. A túl sok nitrogén a salátát például mérgezővé is teheti. De szintén nem hasznos, ha lesz gyönyörű, óriási levelű retkünk, aminek a hasznos része, a gyökérgumója szinte eltörpül. A szerves trágya és a komposzt alkalmazása azért jó, mert nem lehet vele elrontani a tápanyag összetételt, mert az kiegyensúlyozott e két talajtápláló megoldásban. Míg ha műtrágyákat használunk, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy melyik növénynek milyen tápelem túlsúlyos kezelés kell. A növény faja mellett az sem mindegy milyen korú az adott növény, hiszen a tápanyagigény a különböző életszakaszokban is változik. Ennek érdemes jobban utánanézni, mert kiterjedt szakirodalma van. Csak példaképp: a nitrogén a zöldtömeg növekedést serkent, tehát gyepet trágyázva ezzel nem nagyon lőhetünk mellé. A foszfor a virágzáskor kell főleg, a kálium pedig a növények termés kötődésére és a szárazságtűrésére van hatással. És ez csak a három legnagyobb mennyiségben szükséges elem volt. A műtrágyázáskor ráadásul a növény igényei mellett a talajadottságokkal is tisztában kell lennünk, hogy annak milyen a tápanyagkészlete. Példaként a humuszos talaj jól köti az adott tápanyagokat, ám a homokos talajon a vízoldékony tápanyagok – mint a nitrogén – hamar alsóbb rétegekbe süllyednek, ahol a növény már hasznosítani nem tudja, és így csak a talaj vízkészletét szennyezzük vele.

A cserepes, konténeres növények fognak a leginkább szenvedni a szerény tápanyagmennyiségtől, mert a víz könnyen kimossa innen a hasznos anyagokat. Vagy ültetéskor tegyünk a földhöz hosszú hatásidejű műtrágyát, vagy egész nyáron minden héten locsoljuk vízben oldódó tápoldattal ezeket.

Amennyiben ültetés előtt tavasszal jól előkészítjük a talajt, a legtöbb zöldség nem igényel semmilyen táplálást a nyár folyamán. Ez alól kivételt képez a paradicsom, paprika és padlizsán, amelyeknek szükségük van tápanyag utánpótlásra, főleg alacsony humusztartalmú talajokon, egyébként nem tudnak elég szépre kifejlődni.



Egyéb apróbb tennivalók

Főleg a zöldségek között vannak, melyek karózást igényelnek. Ezt ne mulasszuk el, mert a földre rogyó növényben gátolt a tápanyagáramlás, tehát fejlődésüket vetjük vissza. Másészt a talajra borult növény időnként sáros levelei előbb-utóbb gombás, vagy bakteriális fertőzéseket kapnak. A salátát, retket és egyéb salátanövényeket 2-3 hetente újra lehet vetni, így egész nyáron élvezhetjük ezeket a növényeket.

Gyümölcsöknél, ha túl sok termés kötődött be, végezzünk gyümölcsritkítást. Így nem szakadnak majd le ágak a termés súlya alatt, és a fennmaradó gyümölcsök is méretesebbek, jobb minőségűek lesznek. A szép, gyommentes pázsitot, hogy az ilyen is maradjon, hetente nyírni kell, ez alól kivételt képeznek a nagyon meleg, száraz időszakok, amikor a túl rövid gyep könnyen kiszáradhat.


Az öntözés az esti órákban végezve hasznosul legjobban


Ha jó a térállás, növényeink árnyékolják a talajt, így az gyommentes lesz, és hosszabban nedves marad


A megfelelően ritkított termés nem terheli a fát, jobb minőségű, és darabosabb lesz


A cserépben tartott növények földje gyorsabban kiszárad, mint a szabadföldieké


A nyár a dugványos szaporítás ideje is


A talajtakarásos termesztésre már külön irányzat is alakult


A talaj takarása díszkertben is hasznos


A futóparadicsomok karózása fontos fejlődési és növényvédelmi szempontból is

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Rönkből készül

Amikor egy fát kénytelenek vagyunk kivágni, ezután is sok mindenre használhatjuk még, nem csak fűtésre. Összeszedtünk néhány ötletet, mikor, miként élhet tovább, a már nem élő fa.


Tavaszi-nyári tennivalók a kertben

A május már igazi tavaszi hónap tele tennivalóval. A húsvét környéki hirtelen, majdnem nyárias felmelegedésnek köszönhetően szinte minden növény előrébb tart a fejlődésében, mint egy átlagos évben.