Szelektív hulladékgyűjtés 2.

Akkumulátor, szárazelem
szelektív gyűjtése

Külön-külön gyűjtendő:

• savas és lúgos akkumulátorok,
• lithium-ion telefonakkumulátorok,
• mindenféle méretű és teljesítményű száraz elemek.

Az akkumulátorokat a maróanyag- és nehézfémtartalmuk miatt soroljuk a veszélyes hulladékok közé. Az elhasznált ólomakkumulátorok a kereskedelmi egységekben, a gyártók forgalomba hozatali helyein és begyűjtő vállalkozások ipari begyűjtési pontjain kerülnek összegyűjtésre, zárt, saválló műanyag konténerekben.

Ólom-savas akkumulátorok

Mivel a használt ólom-savas akkumulátorok magyarországi hasznosítása nem megoldott, exportőr cégek közeli országok feldolgozóiba szállítják a hulladékot. A hulladék válogatását követően a kezelés során az alábbi másodnyersanyagok nyerhetők vissza:

• nagy tömbökben előállított megmunkálatlan ólom;
• a műanyagból darálás, mosás, szárítás és préselés után PP granulátumot állítanak elő, amelyből elsősorban műanyag akkumulátorházat gyártanak;
• a hasznosítás további termékei lehetnek a nátrium-szulfát, gipsz, ipari víz.

Nagyméretű lúgos akkumulátorok
(Ni-Cd, Ni-MH)

Ezek az áramforrások a korszerű, nagy energiaigényű készülékekből mára kiszorultak, viszont nagy terhelhetőségük miatt az ipar számos területén ma is használják (pl. vészvilágítások, vasúti járművek energiaellátása, repülőgép akkumulátorok). Megfelelő karbantartás mellett az élettartamuk elérheti a 25-30 évet is. A nagyméretű lúgos áramforrások magyarországi hasznosítása, illetve hasznosításra történő előkészítése a hazánkban működő egyetlen feldolgozónak köszönhetően megoldott. A lúgos akkumulátorok mechanikai bontását és kezelését követően nikkel, lúg, vas- és műanyaghulladékok keletkeznek. A nem hasznosítható kadmium veszélyeshulladék-lerakóba kerül.

Elemek és egyéb akkumulátorok

Gyűjtésük a veszélyes-hulladékok tárolási követelményeinek megfelelő, jellemzően 12-80 liter űrtartalmú gyűjtőedényben, országszerte közel 30 000 helyen történik.

Az elektromos és elektronikai termékek, akkumulátorok és szárazelemek nem kerülhetnek a vegyes háztartási hulladék közé, ezt jelzi a csomagoláson található ábra. Ha egy termék csomagolásán ilyet találunk, akkor ne dobjuk a szemetesbe, és lomtalanításkor se tegyük ki az utcára! Elvihetjük hulladékudvarba, leadhatjuk visszavételi akciók alkalmával (pl. jellemzően önkormányzatok által szervezett gyűjtőnapokon), illetve sok áruházban, iskolában a kihelyezett gyűjtőkbe. Ha vásárolunk elektronikai és elektromos gépet vagy akkumulátort, a hasonló terméket a vásárlás helyén is átveszik.

Használt sütőzsiradék
szelektív gyűjtése

A használt olajok és zsírok a környezetbe kerülve elzárják az élő szervezeteket az oxigéntől, illetve a túlhevítés következtében rákkeltő anyagok keletkezhetnek benne, ezért miután kihűltek, egy műanyag palackba tegyük, és a hulladékudvarba vagy akár a kijelölt MOL kutakra is elvihetjük. A használt sütőzsiradékból készülhet biodízel üzemanyag és biogáz alapanyag. A biodízel gyártás melléktermékei is környezettudatos módon kerülnek további felhasználásra: hasznosítják a glicerint, valamint a szappanos vizet teljes egészében biogáz termelésbe vezetik vissza.

Fénycsövek, energiatakarékos izzók
és egyéb fényforrások
szelektív gyűjtése

Higanytartalmuk miatt számítanak veszélyes hulladéknak, ezért figyelni kell arra, hogy ne sérüljenek, amíg a megfelelő gyűjtőhelyre nem kerülnek. Ha mégis összetörtek, akkor nyissunk ablakot és alaposan szellőztessünk ki, mert a higany szobahőmérsékleten párolog és különösen mérgező higanygőz keletkezik. Az üvegdarabok felületén lehet mérgező anyag, ezért ronggyal vagy kesztyűben szedjük össze egy zacskóba. Ne porszívóval, és ne söprűvel szedjük össze, mert az egészségkárosító anyag a porszívóban és seprű szálain maradhat, inkább vizes papírtörlővel vagy ronggyal töröljük fel, ezeket is dobjuk a fénycső maradványai mellé a zacskóba. Végül vigyük az átvevő helyre (pl. hulladékudvar), ne dobjuk a kukába! A fénycsöveket és az egyéb fényforrásokat összezúzzák, és utána válogatják külön az egyes anyagtípusokat, az üvegből új üvegbura, a fémrészekből új fémtermékek készülnek.

Italos kartondobozok (Tetra Pac)
szelektív gyűjtése

Ez az egyik legfiatalabb és a legvitatottabb hulladékfajta. Sokáig úgy gondolták, hogy nem lehet hasznosítani, de ma már a technológia rendelkezésre áll ipari méretekben, így csak a közszolgáltatón és rajtunk múlik, hogy különválogatjuk-e. Az italos karton anyaga 75%-ban papír, 20%-ban polietilén, 5%-ban alumínium.

Szelektíven gyűjthetők a tejes és egyéb tejtermékes (tejszín, tejeskávé stb.) dobozok, gyümölcsleves dobozok többrétegű dobozai. A hulladék begyűjtője (önkormányzat által megbízott közszolgáltató) határozza meg, hogy melyik gyűjtőedénybe kell dobni. Mivel elsősorban papírt tartalmaz, legtöbbször a papírok közé kerül, de sok helyen a műanyagokkal vagy a fémekkel gyűjtik együtt. Ha a mosogatás végén a dobozokat is – vízpazarlás nélkül – kiöblítjük, megelőzhetjük, hogy a maradék tej vagy gyümölcslé erjedésnek induljon a dobozban.

A kartondobozt összenyomva vagy laposra hajtogatva tegyük a gyűjtőedénybe, hogy a lehető legkevesebb levegő maradjon benne. Így a szállítás során a gépkocsi nem levegőt, hanem hasznos anyagot szállít, és csökkenthető a szállítással járó környezeti terhelés. Az italos kartondoboz újrahasznosítása során kétféle lehetőség van. Ha nem választják szét az összetevőket, akkor ledarálva, hevítve, nyomás alatt összepréselik, így készül a Tectan forgácslap, ami bútorgyártási alapanyag. Amikor az összetevőket szétválasztják, akkor a papírt újrahasznosítják.

Műanyaghulladékok hasznosítása

Anyagfajtától függően más-más technológiával készülnek újrahasznosított termékek, ezért darálás előtt gondosan szétválogatják az egyes típusokat: PET, PP, HDPE, PVC. A műanyagok magas hőértékük miatt termikusan is hasznosíthatók, azonban égetésükkor egészségre káros gázok szabadulnak fel. Az energiaközpontok komoly füstszűrő rendszerekkel rendelkeznek. A műanyag otthoni égetése szigorúan tilos, mert betegséget okozó, nemegyszer rákkeltő anyagok megengedett határértékének sokszorosa szabadul fel.

A lebomló bevásárló műanyagtáskák jelenleg kizárólag energetikailag hasznosíthatók. Tájékozódjunk a közszolgáltatónál, hogy bedobhatók-e a műanyagok közé. Hasonló a helyzet a tejtermékek poharaival, tégelyeivel: bár hasznosíthatóak lennének, legtöbb helyen sajnos nem gyűjthetőek szelektíven, kivétel ez alól pl. Budapest, Pécs, Kecskemét vagy Nyíregyháza. Nézzünk utána, hogy a lakóhelyükön bedobhatóak-e a szelektív kukába! A kupakot a lapított palackra tekerjük vissza, és mehetnek együtt a gyűjtőedénybe, vagy felajánlhatjuk a kupakgyűjtő akciók során.

PET (polietilén-tereftalát)

Átlátszó, fényes felületű, hőre lágyuló műanyag, amiből az ásványvizes és üdítős palackok legnagyobb része készül. Alkalmas még fólia, mikrohullámtűrő csomagolás, poharak, néhány háztartási- és tisztálkodó szer flakonjának gyártására is.

A visszagyűjtés, bálázás után a műanyag hulladék a feldolgozó helyen válogatásra kerül, anyagfajta és szín szerint – ez történhet manuálisan vagy modern technológiával automatikusan, esetleg a kettő kombinációját együtt alkalmazzák. Ezután következik a darálás, majd a mosás. Az így előállított mosott PET-darálék, már kereskedelmi terméknek minősül, széles körben felhasználható, jellemzően granulátumot készítenek belőle. Ily módon lesz ismét PET-palack a hulladékból (amit a hazai jelenlegi gyakorlatban csupán 30% arányban kevernek a friss alapanyaghoz), de kedvező nedvszívó képessége miatt alkalmas pl. egészségügyi célokra (pelenka és intim-betét gyártására). Kiváló szakítószilárdsága miatt pántszalag gyártásra is alkalmazható. Emellett még az építőiparban (geotextília) és autóiparban (autókárpit) használják, de ruhák műanyagszála is készülhet belőle. Magyarországon a kiépült hasznosítási kapacitás kihasználására kevés az itthon visszagyűjtött PET-palack, így a hasznosítók külföldről is vásárolnak hulladék PET alapanyagot.

PP (polipropilén)

A polipropilén hőre lágyuló, kémiai oldószerekkel, lúgokkal és savakkal szemben rendkívül ellenálló, széles körben használt műanyag. Olaj- és zsiradékálló, nagyon alacsony a víz- és oxigénáteresztő képessége, emiatt kedvelt élelmiszer-ipari csomagolóanyag. Hidegben rideggé válik, az UV sugárzást (Napsütést) nem bírja, jól ég. Ezen negatív tulajdonságokat adalékanyagokkal jól lehet kompenzálni.

A polipropilénből készülhet csomagolás, élelmiszer-ipari csomagolás, textilipari termékek, írószerek, műanyag alkatrészek, laboratóriumi berendezések, hangfalak, háztartási eszközök, járműalkatrész (lökhárító, belső berendezés), ipari szálak, kötelek, húrok, szőnyegek, ragasztószalagok, tartályok, palackok, joghurtok és egyéb tejtermékek dobozai, mustáros, ketchupos, majonézes, salátaöntetes flakonok, kupakok, műanyag edények, tálcák, kulacsok, háztartási szerek flakonjai stb.

Sajnos a polipropilénből származó csomagolási hulladék visszagyűjtési aránya nagyon kicsi, a feldolgozásra kerülő anyag dobozokból, akkumulátor házakból, gépkocsi ütközőkből és alkatrészekből származik. Az újrahasznosítás során darálják, granulátumot készítenek belőle, majd extrudálással (a lágy anyagot formán átpréselik) vagy fröccsöntéssel, friss polipropilén és adalékanyagok hozzáadásával készítenek többnyire kisebb igényű termékeket: padlószőnyeget, ládát, rekeszt, esővízgyűjtőt, virágdézsát, autóakkumulátor házat, kerti padot, oszlopot, tetőcserepet, tömítőelemet, szellőzővezetéket stb.

HDPE (high-density polietilén)

A HDPE kemény, nagy sűrűségű (min. 0,941 g/cm3), meglehetősen stabil polietilén, híg savak és lúgok oldatainak ellenáll, de a tömény savak magas hőmérsékleten roncsolják. A nagy sűrűségű polietilén anyagok felhasználási területe nagyon széles. Használják sátorfóliaként, szatyornak, elektromos vezetők szigetelésére, vízvezetékek, hordók és csövek alapanyagaként, készítenek belőle háztartási eszközöket pl. szemetes kukát, italos vagy motorolajos palackot, margarinos dobozt, tejes-, mosó- és tisztítószeres vagy samponos flakont, játékot.

A polietilén hasznosítására az ország több pontján is szakosodtak vállalkozások, itt a kémiai hasznosítás is megtörténik. Különböző színű és minőségű re-granulátumot állítanak elő. Ezek a re-granulátumok széles körben alkalmazhatók védőcső, kupak, flakon, raklap gyártására vödörgyártásra, fóliafúvásra stb.

PVC (polivinilclorid)

Hőre lágyuló, éghető, kémiailag ellenálló, kemény műanyag. Meleg, légköri oxigén és fény hatására öregszik és törik, ezért csomagolások esetén gyakran társítják ónnal. Van lágy és kemény típusa. Készítenek belőle kemény profilokat, vegyipari csővezetékek, vízvezeték és szennyvízcsöveket, korrózióálló edényeket, tartályokat, szellőző-berendezéseket, szerelvényeket, csapokat, szelepeket, kábelbevonó- és szigetelőanyagokat, csomagolóanyagokat, locsolócsövet, padlóburkolatot, fóliákat, viaszosvásznat, linóleumot, cipők és táskák készítéséhez felhasznált műbőrt, ablakkeretet, vegyszeres palackokat, gépalkatrészeket, játékokat, zuhanyfüggönyt, gumikesztyűt, kupakokat, tálcákat, kerti bútort stb.

Előállítása és eltüzelése során a környezetre káros és mérgező, betegséget okozó vegyületek keletkeznek klórtartalma miatt. Forró vagy zsíros ételekkel érintkezve a PVC mérgező adalékanyagokat bocsát ki, amire pl. PVC asztalterítő esetén figyelni kell.

A PVC hulladék hasznosításának kezdetén a sokféle, különböző keménységű típusokat, az eltérő adalékanyagok miatt szétválogatják, majd darálják és porlasztják. Mivel a PVC eredeti – anyagminőséget javító pl. ütésállóságot, rugalmasságot, keménységet fokozó – adalékanyagai az öregedés következtében veszítenek hatásukból, újabb adalékanyagokat adnak a hulladékhoz. Egyes fajtákból mezőgazdasági csöveket, csőszerelvényeket, cipőtalpakat, kerti eszközöket, ereszcsatornát, kábelcsövet stb. gyártanak.

Találunk példákat az ún. zárt láncú hulladékhasznosításra is, amikor egy adott termék hulladékának feldolgozása után ugyanazt a terméket állítják elő – pl. csőhulladékból csövet, ablakkeretekből akár 80%-ban újrahasznosított PCV-ből készült ablakkeret profilt.

Folytatjuk!

forrás: www.szelektalok.hu

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség
Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság