Visszamenőleg,
bármilyen eljárás nélkül jogszerűnek nyilvánítanak minden jelenlegi, 50
méternél nem mélyebb, vízzáró réteget el nem érő háztartási kutat. Év végéig
van érvényben a jelenlegi kútamnesztia, amelynek lényege, hogy a korábban
szabálytalanul létesített sekély mélységű kutakat bírságmentesen bejelentsék a
tulajdonosok, ezáltal fel lehessen mérni, pontosan hány használatban lévő kút
található az országban.
Időközben viszont
kiderült, hogy a bírságmentes bejelentés sem hozott eredményt. A jövőre
hatályba lépő módosítás végleg rendezi a szabálytalanul létesített sekély kutak
helyzetét, mivel jövő januártól minden 2024 előtt ásott vagy fúrt kút
automatikusan jogszerűvé válik. Az új szabályozás
a házi vízigényt (legfeljebb évi 500 köbmétert) kielégítő, sekély mélységű
kutakra terjed ki. A mélységet 50
méterben határozzák meg, hogy a háztartási kút semmiképpen ne érintsen a
vízzáró réteg áttörésével ivóvízbázist. A háztartásban felmerülő vízhasználatot
úgy értelmezik, hogy az jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert és
gyepterület locsolására, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítására,
karbantartására, a saját és családi fogyasztására termesztett növények
öntözésére, a háztáji állatok itatására és ellátására terjed ki. A kormánynak
augusztus 31-éig tudományos szempontú vízkészlet-védelmi országtérképet kell
készíttetnie és közzétennie, amely elhatárolja az ivóvizet biztosító karszt
képződményeket és ivóvízbázis-védelmi védőterületeket az egyéb övezetektől.
Amikor kertek
öntözése vagy hétvégi házak vízellátása kerül szóba, gyakran nem is gondolunk
bele, hogy milyen szerteágazó feladat lehet egy vízellátó rendszer
szivattyújának illetve az ahhoz...
Még néhány évvel
ezelőtt a hazai kutak 95%-át, évente mintegy 4–5000 darabot engedély nélkül
létesítettek, veszélyeztetve ezzel az ország vízkincsét is. A vízgazdálkodási
törvény 2016-os...