Visszamenőleg,
bármilyen eljárás nélkül jogszerűnek nyilvánítanak minden jelenlegi, 50
méternél nem mélyebb, vízzáró réteget el nem érő háztartási kutat. Év végéig
van érvényben a jelenlegi kútamnesztia, amelynek lényege, hogy a korábban
szabálytalanul létesített sekély mélységű kutakat bírságmentesen bejelentsék a
tulajdonosok, ezáltal fel lehessen mérni, pontosan hány használatban lévő kút
található az országban.
Időközben viszont
kiderült, hogy a bírságmentes bejelentés sem hozott eredményt. A jövőre
hatályba lépő módosítás végleg rendezi a szabálytalanul létesített sekély kutak
helyzetét, mivel jövő januártól minden 2024 előtt ásott vagy fúrt kút
automatikusan jogszerűvé válik. Az új szabályozás
a házi vízigényt (legfeljebb évi 500 köbmétert) kielégítő, sekély mélységű
kutakra terjed ki. A mélységet 50
méterben határozzák meg, hogy a háztartási kút semmiképpen ne érintsen a
vízzáró réteg áttörésével ivóvízbázist. A háztartásban felmerülő vízhasználatot
úgy értelmezik, hogy az jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert és
gyepterület locsolására, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítására,
karbantartására, a saját és családi fogyasztására termesztett növények
öntözésére, a háztáji állatok itatására és ellátására terjed ki. A kormánynak
augusztus 31-éig tudományos szempontú vízkészlet-védelmi országtérképet kell
készíttetnie és közzétennie, amely elhatárolja az ivóvizet biztosító karszt
képződményeket és ivóvízbázis-védelmi védőterületeket az egyéb övezetektől.
A közüzemi vízellátás kiépítése elérte a gazdaságossági határszintet hazánkban, vagyis a lakott területek közüzemi vízellátása lényegében kiépült. A vízellátás alatt nemcsak az ivóvíz minőségű...
Alkotmányellenes
a vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosítása – mondta ki Áder
János köztársasági elnök indítványa nyomán az Alkotmánybíróság a friss
határozatában, ami miatt a...