Szélenergia ma

Mi lesz a szélenergiával?

Hazánkban jelenleg egy 2016-os kormányrendelet értelmében olyan törvény létezik, mely szerint lakott település 12 km-es körzetében tilos szélerőművet létesíteni – az ország népsűrűsége és környezeti adottságai miatt ez egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatilag lehetetlen is szélerőművet telepíteni. Jelenleg Európa energiarendszere még mindig földgázközpontú: a villamos energia árát földgázalapú rendszerek alapján állapítják meg, ezen azonban változtatni kell. Magyarország az energiaátalakítási tervnek megfelelően fokozatosan átáll a megújuló, illetve alternatív energiaforrásokra. 2023 végére a napenergia-termelés kapacitását 3 gigawattról 8 gigawattra növelné.

Bár a szélenergia említése váratlan kormányzati szinten, a mostani energia-ínségben mégis könnyen változhat a helyzet. A Megújuló Energia Szervezet szerint akár 2-3 ezer széltorony is működhetne Magyarországon a jelenlegi 160-170 helyett, a szélenergia jelentősége a jelenlegi energiaválság időszakában felértékelődhet. Már csak azért is, mert az elszálló energiaárak miatt a szélerőműves beruházások megtérülése kedvezőbb, mint korábban, a berendezések ára mintegy negyedével alacsonyabb, mint tíz éve. Pár éve még nyolc-tíz éves megtérülési idővel kalkuláltak a piacon. Mivel azonban a szélturbinák működési ideje 30-35 év, a befektetés 20-25 éven át termő marad. Költségoldalon egyedül az 5 százalék körüli aránnyal bíró karbantartás jelentkezik. Szélturbinák jelenleg is működnek hazánkban, az itthon működő szélturbinák zömében magántulajdonban vannak, de a sopronkövesdi szélpark az MVM tulajdona.

A szélenergia közkedvelt, elterjedt megújuló energiaforrás, a világ számos pontján előszeretettel hasznosítják. Szélturbinák százaival lehet találkozni a szeles vidékeken tengeren és szárazföldön egyaránt. Németországban a szárazföldön körülbelül 30.000 szélturbina található. A szélenergia felhasználása gyors ütemben nőtt az Egyesült Államokban, napjainkban már az ország villamosenergia-termelésének csaknem 10 százalékáért felel. A turbinák gyártásában Dánia a legerősebb, a tengerparttal rendelkező országok jelentős részének ők gyártják a szélerőműveket.

Bár a magyar szélklíma mérsékelt, nem mérhető az óceáni térségekhez, de százméteres magasságban a szél erőssége elérheti a 6 méter per szekundum sebességet, ami jól hasznosítható energetikai céllal. Magyarország legszelesebb térségei egyébként Északnyugat-Magyarország és a Magas-Bakony. A 150 méter fölötti tartományban a szél erőssége 7 méter per szekundum körül alakulhat, ez megfelelő mérték ahhoz, hogy a piaci beruházók mindenféle állami támogatás nélkül is szélerőműveket építsenek.

Bár a szélenergia költségei a turbinák hatékonyabbá tételének köszönhetően érezhetően csökkentek, a megújuló energiák esetében továbbra is van egy akadály, amelyet le kell küzdeni, ez pedig az időjárás ingadozása. Ellentétben a szén- és gáztüzelésű erőművekkel, a szél- és naperőművek csak annyi áramot tudnak termelni, amennyit az időjárás lehetővé tesz. Emiatt az időjárási előrejelzések pontosságának javítása elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy a közműszolgáltatók meg tudják tervezni, mennyi szélenergia áll majd rendelkezésükre egy adott napon. Az időjárás-előrejelzés az elmúlt évek kutatásainak köszönhetően már sokat javult, de az is tény, hogy a Kárpát-medencében sokkal nehezebb hosszabb távú prognózisokat adni, mint pl. a tengerparti országokban.

Mivel a technológia időjárásfüggő, ezért a hatékonysága nem a legkedvezőbb, az általa megtermelt energia azonban hatékonyan felhasználható. Például az egyre inkább az energiapolitikai fősodorba bekerülő hidrogén előállításához nagy mennyiségű villamos energia szükséges, amelyet például a szélerőművek képesek betermelni a hálózatba.

A naperőművekkel szemben a szélerőművek területigénye jóval kisebb, viszont az előállított energiamennyiség két-háromszoros is lehet. A Kisalföldön termelő gépek évente 4500-5000 megawattórára képesek. A mostani korszerűbb konstrukcióknál ugyanez már 6000 is lehet.

Ugyanakkor az éremnek, mint oly sokszor, ezúttal is két oldala van. A szélturbinák forgó rotorjai ugyan az áramtermelés szempontjából kulcsfontosságúak, azonban a közelükben lenni, még inkább velük összeütközni messze nem életbiztosítás – a levegőben közlekedő állatfajok számára komoly veszélyforrást is jelent. A tapasztalatok szerint elsősorban denevér fajok veszélyeztetettek a turbina lapátokkal való nem várt találkozások miatt. A denevérek pusztulása ugyanakkor sok kártevő rovar elszaporodásával jár együtt.