Tarlóburgonya és a fojtottkrumpli, újkrumpli télire

A nyári másodvetésekről már többször írtunk lapunkban. Ezeknek nagy előnye a helykihasználás, hiszen, ha egy terü­letről még a nyár folyamán lekerül a főnövény, akkor az első fagyokig nem kell parlagon hagyni a földet, vethetünk bele másodnövényeket, különféle rövid tenyészidejű zöldségeket, de akár tarlóburgonya is kerülhet arra a helyre. A tarlóburgonya és a fojtottkrumpli nem valamiféle különleges fajták, itt a gumók földbe kerülésének ideje és a technológia az, ami eltér a hagyományos burgonyatermesztéstől.

Nem ugyanarról van szó

Tarlóburgonya termesztésnél a július elején lekerülő vetemények után étkezésre és vetőgumó előállításra lehet ültetni burgonyát. A másodvetésű burgonyatermesztés másik, különleges változata a fojtottburgonya termesztése. Ez is onnan indul, mint a tarlóburgonya, ám ennek során szeptember végén, október elején felszedik a még foszlós héjú burgonyát, aminek a héjának nem volt ideje beparásodni, és nedves homokkal rétegezve tárolják. Ennek köszönhetően ez a tél folyamán, és kora tavasszal újburgonyaként fogyasztható. Ha a felszedést későbbre a fagyok előttre időzítjük, akkor a héj beparásodik, és jobban tárolható lesz a gumó, de íze a tárolási burgonyáénak lesz megfelelő, nem az újkrumplihoz hasonlít majd. Tehát az ültetés ideje adott, ám a felszedés időpontja különböző, így a felszedett burgonya íze és tárolhatósági paraméterei, a tárolás módjai eltérőek.

A tarlóburgonya termesztése napjainkra sokat vesztett jelentőségéből, azonban főleg kisüzemekben, családi gazdaságokban számottevő jövedelem kiegé­szítő szerepe lehetne, különösen ott, ahol a fővetésű burgonyatermesztés feltételei is adottak.

A tarlóburgonya termesztésénél az előnyök egyike, hogy jobb egészségi állapotú étkezési és vetőgumó állítható elő, mint fővetésben, mivel az élő szervezetek okozta leromlás mérsékeltebb ebben az időszakban. A jól beparásodott másodvetésű étkezési burgonya ízletes, jól tárolható. A fojtottburgonya pedig a felszedéstől a következő év tavaszáig megőrzi az újburgonya jellegét – megfelelő tárolási körülmények mellett.

Vízpótlás nélkül nem megy

A termesztés elsődleges feltétele az öntö­zési lehetőség, hiszen a hagyományos tavaszi ültetésű termesztéshez képest itt a „vetés” nyáron történik, a legnagyobb melegben, ami gyors kihajtást és intenzív fejlődést eredményez, de csak öntözés mellett. (A vetés azért került idézőjelbe, mert vetni magot vetünk, de a burgonya nem mag, hanem gumó, így ez inkább ültetésnek nevezhető, annyiban viszont mégis a vetéshez hasonlatos, hogy itt nem kész növények ültetése történik, mint ültetéskor általában.)

A tarlóburgonya a kivételesen csapadékos évjáratokat leszámítva jelentős mértékű vízpótlásra szorul és nem elhanyagolható az öntözésnek a hőmérsékletet szabályozó szerepe sem. Azzal számolni kell, hogy másodvetésben a várható termés mennyisége kevesebb. Sajnos kutatások sem állnak igazán rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy mely fajták alkalmasabbak, és melyek kevésbé másodvetésű burgonyatermesztésre.

Laza, szervesanyagban gazdag homokos vályog, vagy vályog talajok a legmegfelelőbbek erre a célra különösen akkor, ha kielégítő a mészállapotuk, P, K, Mg ellátottságuk pedig legalább közepes. A talaj kémhatására nem igényes a burgonya, 5,0-7,5 pH tartományba tartozó típusok mindegyike megfelelő.

A tarlóburgonya május végétől július közepéig ültethető, ezért számos korábban lekerülő elővetemény után sikerrel termeszthető. A termésmennyiség szempontjából a minél korábbi ültetés lenne az ideális, ám ezt befolyásolja, hogy mikor kerül le a területről az előveteménye, illetve, ha fojtottburgonyát, azaz késői újkrumplit akarunk előállítani, akkor előnyösebb a későbbi ültetés, ezzel későbbre tolódik a felszedés, így később tároljuk be, kevesebb ideig tároljuk, ami előnyös, mert tárolási veszteség mindig adódik.

Fontos a növényváltás

A vetésváltásra figyeljünk, mert a burgonya nem kerülhet önmaga és a rokon növények (paradicsom, paprika, tojásgyümölcs) után négy évnél korábban a földbe. Legyen a talaj felső 20 cm-es rétege rögmentes, porhanyós, levegős. Az elkészített vetőgumót 75-80 cm-es sortávolságra, 6-8 cm mélyre ültessük, és azonnal alakítsuk ki a primer bakhátat, 10-12 cm magasra. A szekunder bakhátat 26-29 cm magasra, trapéz keresztmetszetűre alakítsuk ki.

Kézi bakhátképzést folyamatosan végezzünk. Várjuk meg a hajtások kibújását a primer bakhátból, ezután 2-3 hetente rögmentes, nedves talajból fokozatosan alakítsuk ki a szekunder bakhátat, de úgy, hogy a zöld leveles hajtásokat soha ne takarjuk be. Az így elkészített végleges bakhát a gumóképzés kezdetéig garantáltan gyommentes is marad, gyomirtó-szerek használata nélkül is. Amikor a burgonyanövényen megjelennek a bimbók, azzal egy időben a föld alatt megjelennek a gumók.

A levéltetű sokszor károsabb, mint gondolnánk

A burgonya növények gyors leromlását okozó legveszedelmesebb kórokozók a vírusok, amelyek közül súlyosan károsítani tud a burgonya levélsodródás és a burgonya Y-vírusa. Ezek a vírusok levéltetvekkel terjednek, amire a június-júliusi magas hőmérsékletnek nincs kedvező hatása, de ettől még megjelenhetnek.

A levélsodródást okozó vírus felismerhető a levelek sodródásáról, kanalasodásáról és törékenységéről. A levéllemez elszíneződik. Az Y-vírus tünete a levelek mozaikos foltosodása, amelynek kísérő jelensége a levelek fonáki oldalán található tintafolt szerű elhalás, majd az egész levél elhal.

A burgonyavész (fitoftora) szinte minden évben veszélyeztet, előfordulására csapadékos időjárásesetén kell számítani. Először a lombozat záródásakor a levelek csúcsán jelentkeznek a tünetek: vizenyős, sárgás, barnuló, később pedig elszáradó foltok formájában. 2-3 nap leforgása alatt a teljes lombozat megsemmisülhet. Szóval ennél a termesztési módnál is ismerni kell a leggyakoribb kórokozókat és kártevőket a gyors beavatkozás, vagy a megelőző kezelések érdekében. Fojtottburgonya termesztésnél célunk az újburgonya minőség elérése. Amikor a gumók elérték végső méretüket, ám héjuk még foszlós, felszedjük azokat, válogatjuk, és nedves, “éles homokban” (agyagmentes, durvább szemcséjű homokban) tároljuk hűvös helyen a felhasználásig.