A saját kivitelezésű ivóvízellátás, és szennyvízkezelés rendelkezései

Az egyik legfontosabb jogszabályváltozás a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, amely az építési engedélyezéseket alakította át. Ebből idézzük a saját kivitelezésű ivóvízellátást és szennyvízkezelést érintő részeket:
Építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek az alábbiak szerint módosultak.

II. A következő építési tevékenységek, bejelentés alapján végezhetőek

II/12. 10 m3-nél nagyobb nettó űrtartalmú tartály elhelyezése,
II/15. a 30 m3-t meghaladó térfogatú állandó és a 60 m3-nél nagyobb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,
III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:
napenergia-kollektor, szellőző-, klíma- és szerelt égéstermék-elvezető és szerelvényei, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, szelektív hulladékgyűjtő, szőnyegporoló, sorompó, árnyékoló, növénytámasz, 10 m3 vagy annál kisebb űrtartalmú tartály elhelyezése,
17. ...e rendelet hatálya alá tartozó közműbecsatlakozási műtárgy építése,
18. ...e rendelet hatálya alá tartozó közműpótló műtárgy építése,
25. ...háztartási célú trágyatároló, komposztáló, árnyékszék építése.

Ezzel némi szabadságot biztosítanak azoknak a lakóház építőknek, akik különböző okokból nem tudnak, vagy nem szándékoznak a közüzemi hálózathoz csatlakozni.
A közművel el nem látott területeken ez egyszerűbb, mert az ellátott területeken a Környezetterhelés díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény, kiegészítve a helyi Önkormányzat ezt kiegészítő rendeletével, ún. Talajterhelési díjat szab ki, ami adó formájában hajtandó be. Ennek mértéke szinte minden településen különböző. Aki azonban külön engedélyezési eljárásban engedélyezett ivóvízellátó vagy szennyvízkezelő berendezést telepít az mentesül a díjfizetés alól.

Egy saját víztermelő kút telepítés folyamata a következő lépésekből áll.

Először is szükséges a saját vízkút létesítési lehetőségének felmérése. Tudnunk kell, mire kívánjuk a kutat használni; pl. locsolásra vagy ivóvíz ellátásra. Mérlegelnünk kell, hogy mennyi vízre van szükségünk; meg kell határoznunk a napi vízigényt és meg kell tervezni a kút elvárt fajlagos vízhozamát (l/percben). Az ingatlan földtani, vízföldtani viszonyainak elemzése is szükséges. Meg kell vizsgálni a várható kőzetviszonyokat, a várható nyugalmi vízszintet, vízhozamot, és a kútfúrás kockázatának elemzése is szükséges.
A kút tervezéséhez vízföldtani szakvélemény kell készíttetni, majd a kút műszaki kiviteli tervének elkészítése (MSz 22 116:2002) következik. Be kell szerezni a "Létesítési engedélyt" és össze kell állítani a "Vízjogi létesítési engedélyezési dokumentációt".
Ezek után árajánlatokat kell kérnünk, és tisztáznunk kell az abban foglalt feltételeket, majd kiválaszthatjuk a kivitelezőt. A megrendeléshez csatolni kell a telek "tulajdoni lap másolatát", és a "telekkönyvi helyszínrajz másolatát", valamint szükséges hozzájárulásokat.
Saját kút fúrása a 72/1996 számú kormányrendelet értelmében minden esetben engedélyköteles. Ha a kútból történő vízkivét nem haladja meg a napi 1,5 m3 vagy az évi 500 m3 mennyiséget, úgy az engedélyezés a települési önkormányzat hatáskörébe tartozik. A használatbavétel előtt létesítési engedélyt kell kérelmezni, ún. "Talajvízkút üzemeltetési engedélyt" kell beszerezni.

Saját szennyvízkezelés engedélyezése és szabályozása

Az alkalmazható szennyvíz- elhelyezést, kezelést a 2003. évi LXXXIX. Törvény és a helyi önkormányzat szabályozza és engedélyezi. A helyi előírások közül a rendezési terv az egyik legfontosabb, ugyanis ha előírja a teljes közművesítést, akkor kötelező a közcsatornára csatlakozás.
A házi szennyvízkezelésre javasolt technológiák feltételeit táblázatban foglaltuk össze, és alkalmazási területeiket is megjelöltük, úgymint egyéni (családi ház, házcsoport), intézményi (üdülő, panzió), illetve kistelepülési.

Az egyéb jellegű szennyvizek kezelésére szakhatósági - Környezetvédelmi Felügyelőség, ÁNTSZ - állásfoglalás szerint választható ki az alkalmazható megoldás, a keletkező szennyvíz jellegétől függően.

• Telken belüli elhelyezésre vonatkozó jogszabályok a 72/ 1996, (V. 22.),
• a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról a 253/1997,(XII. 20.),
• országos településrendezési és építési követelményekről; 38/1995. (IV.5.) közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló kormányrendelet az irányadó.

Közmű, illetve szennyvízcsatorna hálózat nélküli ingatlan esetére telken belüli megoldások javasolhatók.
Zárt szennyvíztároló építése akkor indokolt, ha szennyvízcsatorna hálózat nem épült még meg, a telken belüli szennyvízelhelyezés (szikkasztás), valamint tisztítás a helyi adottságok miatt nem valósítható meg. A tároló épülhet téglából, betonból, belülről vízzáró réteggel, úgy, hogy a végleges szerkezetnek vízzárónak kell lennie.
Elhelyezés, illetve szikkasztás, akkor alkalmazható, ha a szennyvízcsatorna-hálózat még nem épült meg, a szikkasztást a helyi adottságok lehetővé teszik, és az alkalmazás feltételrendszere minden szempontból kielégítő. Alkalmazható továbbá abban az esetben is, ha a csatornahálózat már kiépült, de a rákötés aránytalanul magas költséggel járna.
Az elhelyezés alapvető feltétele, hogy szakszerűen legyen kialakítva, a szennyvíz elhelyezése; vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket ne sértsen, és megfeleljen a vonatkozó jogszabályoknak.
Szennyvíz tisztítás akkor alkalmazható, ha a szennyvízcsatorna-hálózat még nem épült meg, vagy a csatornahálózat már kiépült, de a rákötés aránytalanul magas költséggel járna, és a helyi adottságok lehetővé teszik szennyvíztisztító telepítését.
A telken belüli elhelyezés alapvető követelménye, hogy a szennyvíztisztító elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket ne sértsen, és megfeleljen a vonatkozó jogszabályoknak. Az is szükséges, hogy a tisztított szennyvíz elvezetésére legyen befogadó patak, vízelvezető csatorna, vagy megfelelő terület, hogy a tisztított szennyvíz a telken tárolható vagy a talajban elszikkasztható legyen.
Telken belüli szennyvíztisztításra két technológiai variáció lehetséges. - Kisberendezés alkalmazása kis telekméret esetén kerül előtérbe. Gyökértéri tisztítás alkalmazásának lehetősége nagyobb telekméret esetén vizsgálható meg (a minimális telekméret 700 m2).
A fenti - korántsem teljes és sajnos még nagyon képlékeny - szabályozás lehetőséget ad az önerős alternatív közművek kialakításának mérlegeléséhez.