Nem lesz több szélerőmű

A szélerőművek építése szintén kiugróan megnőtt Európában, azonban ezt a fejlődést a hálózati és energiatárolási kapacitások, illetve ezek fejlesztése nem követték. Ez mára érzékelhető problémákat okozott az energiaszektorban – egyes időszakokban Németországban, Ausztriában olyan mennyiségű energiát termeltek a megújuló források, amely meghaladta az adott ország pillanatnyi szükségletét -, amire a szélerőművek építését és kapacitását szabályozó jogszabályok születtek az Európai Unió országaiban. E tekintetben tehát várható volt, hogy az európai intézkedésekhez igazodóan a Magyar Kormány is lépéseket tesz a kérdésben, és meg is született a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról szóló Kormány rendelet.

Ennek értelmében a települések beépítésre szánt területbe sorolt területein, illetve a beépítésre szánt terület határától számított 12 km-es távolságon belül szélerőmű vagy szélerőmű park a jövőben nem helyezhető el. Kivitelt ez alól csak a háztartási kiserőműnek számító szélerőművek képeznek, azok elhelyezése továbbra is lehetséges. A beépítésre nem szánt területek tekintetében is korlátozást léptetettek hatályba, mivel a továbbiakban csak a mezőgazdasági, valamint a különleges beépítésre nem szánt területek közül a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területen helyezhető el szélerőmű, vagy szélerőmű park. A háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőművek ez esetben is kivételt képeznek a szabály alól

Az új szabályok szerint tehát szélerőmű lakot település 12 kilométeres körzetében a jövőben nem létesíthető. Magyarországon gyakorlatilag a Kisalföldön áll rendelkezésre az a szélmennyiség, ahol érdemes lehet erőműveket építeni, ám itt a településszerkezet olyan sűrű, hogy nem találni olyan területet, amely megfelelne a 12 kilométeres szabálynak. Az Energiaklub ugyanezt a mérést végezte el térinformatikai szoftver segítségével, ők is igazolták, hogy nincs Magyarországon olyan terület, ami megfelel ennek a feltételnek.