A távhő ára

Meglehetősen mesterséges ár, melyben a piaci szempontok jelenleg csak kevéssé érvényesülnek. Alapvetően természetesen attól függ, hogy a hőt milyen energiaforrásból állítják elő, és azt a szolgáltató milyen tarifával kapja. Zömmel gázfelhasználással készül a hőenergia, de míg ilyen esetben külföldön támogatják a nagyfogyasztót, nálunk inkább sújtják, annak ellenére, hogy a fűtési energiát a lakosság számára állítják elő. Ugyanezt az energiát a gáz esetében az állam preferálja. Vannak szén- és olajtüzelésű fűtőművek is. A hőenergia ára azután az önköltségek és egy szerény nyereség figyelembevételével jön létre, hatósági árként. Ebbe túl sok fejlesztés nem fér bele, de sokszor a szolgáltató nem is igazán érdekelt a korszerűsítésben és az energiafogyasztás csökkenésében. A rendszer pazarlásának költségei viszont éppen úgy beépülnek az árba, mint a feltétlen szükséges kiadások. Az így létrejövő magas árak a fűtőművek rossz hatásfokából is erednek. A nagy előrelépést ebben a tekintetben az ún. kapcsolt erőművek jelentik. Lényege az, hogy az energiaforrásból a hőerőmű villamos áramot termel, és a keletkező jelentős hulladékhőt fűtési energiaként hasznosítja. Azokban a körzetekben, ahol a fűtési energia ilyen kapcsolt erőművekből származik (pl. Csepelen), lényegesen csökkenteni tudták a fűtési tarifákat.