Újfajta csomagolóanyag az élelmiszeriparban

A polimerek (~műanyagok) sok előnyös tulajdonsága mellett van egy nagy hátrányuk, nevezetesen, hogy lassan ugyan, de diffúzió útján átengedik a gázokat. Nem csak az élelmiszeriparban, hanem az építészetben is lényeges kérdés ez (pl. egy műanyag csövegkből kialakított padló- vagy falfűtés esetében). Ezzel a jelenséggel magyarázható, hogy a szénsavas italok a boltok polcain hónapokig tárolva elvesztik "erejüket", elszökik belőlük a szén-dioxid. Az American Chemical Society (ACS) napokban megrendezett 241. találkozóján bemutatott anyag elemei úgy épülnek egymásra, mint egy téglából rakott, habarccsal rögzített fal, azaz szinte egyáltalán nem légáteresztőek. Ez nem csak üdítőitalok, hanem fél- vagy fogyasztásra kész ételeknél is előny, az élelmiszerek romlását ugyanis elsősorban az oxigén jelenléte okozza. Jelenleg több módszer is létezik a hosszú eltarthatóság biztosítására, a legelterjedtebb szisztéma a polimer csomagolóanyagok szilikon-oxiddal történő bevonatolása, egy másik lehetőség a fémekkel való párosítás. Előbbiek hátránya, hogy könnyen sérülnek szállítás, rakodás során, utóbbiak pedig nem átlátszóak, ami lényeges szempont élelmiszer vásárláskor. A "nanotéglákat" alkotó matéria a montmorillonit nevű ásvány, ami az agyagok csoportjába tartozik. A belőle készült vékony filmréteg nagyjából 70% agyagszemcsét és 30% polimert tartalmaz, ami sokkal környezetbarátabb megoldás, mint az eddig használt anyagok. Vastagsága alig 100 nanométer, azaz ezerszer vékonyabb egy emberi hajszálnál.  Nem kell búcsút intenünk a jelenlegi műanyag csomagóolóanyagoknak, azok kombinálhatóak a most bemutatott termékkel, így a gázdiffúzió gátlása mellett megmarad az szakítással szembeni ellenállás is. További előnye az újdonságnak, hogy mikrohullámú sütőben is használható, ellentétben a fémes anyagokkal. A kutatások legújabb iránya az, hogy olyan tulajdonságokkal is felruházzák az anyagot, mint a napsugárzással vagy a mikroorganizumsokkal szembeni ellenállás. Várhatóan az élelmiszeripar mellett az elektronikában, karcérzékeny felületeken és sporttermékekben is találkozhatunk majd a nanotéglákkal.

(forrás: http://www.sciencedaily.com/)