Nyáron és télen is előnyösek!
Az utóbbi időben olyan divatossá vált klímarendszerek ugyan hatékonyan hűtik a helyiségeket, ám energiafalók, és ezen kívül más egyéb hátrányuk is van. Köztes és energiatakarékosabb megoldást a mennyezeti ventilátorok jelenthetnek. Ezek ugyanis kellemesen visszafogottan, csendben és szabályozhatóan keverik a helyiségek levegőjét, ami sokak számára elviselhetőbb, mint klímás hűtés, vagy a különféle álló vagy asztali ventilátorok által keltett intenzívebb légáram.
Egy jól kiválasztott mennyezeti ventilátor azonban nemcsak nyáron biztosít kellemesen hűsítő hatású légáramlást, hanem a téli időszakban is hasznos. Sőt a téli időszakban a levegő keringetése miatt akár 20-35% fűtési energia megtakarítást is eredményez. A mennyezetre szerelt ventilátorok ugyanis a felszálló meleg levegő lassú áramoltatásával kiegyenlítetté tehetik a lakóhelyiségek hőmérsékletét, így ezzel jelentősen csökkenthető a padló és a mennyezet közötti hőmérsékleti különbség.
A mennyezeti ventilátor légáramának hatásosságát három paraméter alapján lehet optimalizálni. Első szempont a helyiség mérete, a járókerék, azaz a lapátkerék átmérője és a ventilátor elhelyezési magassága. A kisebb alapterületű, viszonylag alacsony belmagasságú helyiségekbe lehetőleg a mennyezettől 20 cm-nyire, a magasabbakba pedig 30-35 cm távolságnyira hosszabbító rúdra szerelt meghajtó egység, illetve lapátkerekek adnak ideális légáramlást. A lapátkerekek átmérőjét pedig az alapterülethez igazodva célszerű megválasztani. Egy 20 m2-es szobába elégséges a 120-130 cm átmérőjű járókerék, az ennél nagyobbakba már inkább a 130 mm-nél nagyobb méretűek biztosítják az ideális légáramlást még a falakhoz közeli felületek mentén is.
A lapátok száma különösebben nem befolyásolja a teljesítményt, különös tekintettel a ventilátorok fordulatszámának változtathatósága miatt. A lápátok állás-szöge általában 3 és 5 fok között változik. A lapátkerekek fordulatszáma általában 3, 5 fokozatban szabályozható.
Természetesen a lapátkerék forgási iránya is változatható, nyáron a lapátok lefelé, téli időszakban pedig a forgási irány megváltoztatásával felfelé keltenek légáramot, ami a hűvösebb levegőt a mennyezet felé irányítva keveréssel egyenlíti ki a helyiség hőmérsékleti különbségét. Ezt egy kapcsolóval lehet átállítani, ami a motorburkolaton található.
A mennyezeti ventilátorok működése nagyon csendes, a zajszintjük 50-60 dB közötti. A lapátok anyaga ezt némileg befolyásolja, ugyanis a fa, vagy MDF anyagból készültek csendesebbek, míg az acéllapátok surrogása jobban hallható. Háló- és nappali szobákba ezért a falapátos változatok az ideálisabbak, míg az egyéb helyiségekbe a lemezlapátos változatok közül célszerű választani.
A mennyezeti ventilátorok „lelke” kiválóan csapágyazott és karbantartást nem igénylő indukciós villanymotor, amit megfelelő tokozás rejt. A teljesítményfelvételük általában 50-80 W, a maximális fordulatszámuk pedig 190, 270, illetve 340 fordulat percenként. A motor fordulatszabályozása általában 3 fokozatú, de az újabb gyártmányokon már nem ritka az 5 fokozat sem. A sebességfokozatot és az esetleges világítást általában a motorra szerelt láncos kapcsolóval lehet megválasztani, ám több típusnál a fali-, illetve az infra távvezérlés is megoldható. Ezt a megfelelő típus kiválasztásánál ajánlott figyelembe venni, mert a húzózsinóros működtetés nem a legkényelmesebb megoldás, és nem mindegyik típus alkalmas a távirányításra. A fali- vagy infra távirányítós és dimmerelhető, azaz fokozatmentesen változtatható távvezérlőket azonban külön kell megvásárolni, ami plusz kiadással jár.
A fali szabályozókat a tápvezetékre kell csatlakoztatni, és ezzel kiiktatható a húzózsinóros fokozatkapcsoló. A világítás kapcsolására azonban külön vezetékes táplálás szükséges, ami független a ventilátor tápvezetékétől. Az infrás távvezérlőhöz a ventilátorba külön érzékelő beszerelése szükséges, de ez is egyszerűen megoldható.
A különféle gyártmányú mennyezeti ventilátorok kialakítása igen változatos, szín és stílus tekintetében könnyű kiválasztani a legkülönfélébb berendezéshez is jól illő típust. Ez főként a motort rejtő burkolat anyaga és a lapátok színét, kialakítását tekintve mondható jellemzőnek a különféle gyártók, Ardes, Cata, Vegas, Fan, Globo, Westinghaus típusaira. A formaválaszték változatosságából adódóan így mindenki megtalálhatja a lakásába illő mennyezeti ventilátort.
Mivel az ilyen ventilátorokat a helyiség középpontjába célszerű felszerelni – pl. a régi csillár helyére, ami a legkézenfekvőbb és legideálisabb megoldás – a központi világítást ilyen esetekben a lámpatesteket is magukban foglaló típusokkal lehet megoldani. A világítás természetesen külön is kapcsolható, függetlenül attól, hogy a ventilátor működik-e, vagy sem. Ehhez azonban külön tápvezeték szükséges a fali vezérlő kapcsoló beépítésével.
A különféle fényigényekhez nem árt gondosan kiválasztani a világítótesteket is magukban foglaló mennyezeti ventilátorokat. Ezekbe különböző számú fényforrások vannak beépítve, amelyeknek a teljesítménye, és fényereje igen eltérő lehet. Ráadásul a fényforrásokat befogadó foglalatok is különbözőek egyes gyártmányoknál, sőt a fényforrások fajtái is eltérőek lehetnek. Ahol a mennyezeti világításnál jelentősebb fényre lenne igény, oda a három vagy több külön karos ventilátor típusok valamelyikét célszerű választani. A fényforrások általában 40-60 W teljesítményűek, ezek többszöröse pedig már jelentős központi megvilágítást biztosít egy nagyobb helyiségben is.
A mennyezeti ventilátorok választéka elég bőséges, az áruk pedig szintén változatos, 12 000 Ft-tól akár 48 000 Ft is mehet. A működésük nagyon megbízható, akár több évtizedig is problémamentesen használhatók.
– A lapátok száma nem, csak a forgási sebességük meghatározó a légkeverés szempontjából.
– A fémlapátos mennyezetventilátorok működés közben surrogó hangot adnak.
– A lapátok állásszöge általában 3 és 5 fok között változik.
– A ventilátorok forgási sebességének fokozatait húzózsinórral működő kapcsolóval lehet megválasztani.
– A fa vagy MDF lapanyagú lapátos ventilátorok olyan csendesek, hogy az alvást sem zavarják.
– A különféle fali távvezérlő panelekkel kiváltható a nem túl kényelmes húzókapcsoló használata.
– Az infrasugaras távvezérléshez a ventilátorba vevőegység is szükséges, ami egyszerűen beszerelhető.
– A központi
világítótest szerepét is betöltheti a mennyezeti ventilátor, ha fényereje
megfelelő.