Kutya a kertben

A legegyszerűbb tanács talán az lehetne, hogy aki olyan kertet szeretne háza köré, amiben minden a helyén van, tökéletes rend uralkodik benne, az tartson inkább macskát. Ennyire persze nem lehet leegyszerűsíteni a dolgot, hiszen egy macska nem helyettesíthet egy kutyát.
A kutya egyébként sem a gazdája bosszantására kezd el lyukakat ásni a földbe, és a több éves fakerítésnek az amortizációját sem rosszindulatból gyorsítja fel. Csak elfoglalja magát.
Aki a kertjének színvonalon tartása, esetleg fejlesztése mellett szeretne kutyát tartani, az lehetőség szerint kisebb méretű, és kevésbé temperamentumos fajtát válasszon. A kanok gyakran jelölik meg vizeletükkel territóriumukat, ami nem használ egy növénynek sem, sőt esetenként kifejezetten káros. Ha szukát választunk, akkor ezzel a veszéllyel nem kell számolnunk.
Kutyát akkor érdemes a kertbe költöztetni, amikor az már egy jól működő rendszer. Azaz ne frissen beültetett növények, épphogy csak kikelt fű fogadja az új jövevényt, mert akkor a kutya hamar átrendezi a terepet. Egy akár több éve rendszeresen nyírt gyepbe sokkal nehezebben fúr lyukat az eb, a már jól begyökeresedett növényeket is nehezebben rángatja ki.
A gödörásás normális kutyaösztön. Ez gyakran a csontok elásásával párosul, ami hosszú távon és túletetés esetén egy aknamezőnek álcázott élelmiszerraktárrá változtatja a kertet. A tapasztalatok szerint a nedves és frissen forgatott föld csábítja leginkább ásásra az önjelölt négylábú kertészeket. Megoldás: hogy nem adunk csontot a kedvencünknek akkor, ha már amúgy is több található elásva a kertben, valamint frissen lazított, beöntözött talaj közelébe ne engedjük a kutyát.
A kert veszélyeztetettebb részeit el is keríthetjük a kutya elől. Erre már vannak speciális villanypásztorok, de ennél humánusabb megoldást is választhatunk. Nem kell feltétlenül magas kerítésre gondolni, elég csak egy alacsony, amolyan jelzés értékű, akár díszítő hatású demarkációs vonal, a kutyát pedig türelmesen meg kell tanítani rá, hogy bár átugorhatná azt, mégse tegye.
Összességében elmondható, hogy egy lelkileg kiegyensúlyozott kutya, aki elegendő törődést kap gazdájától, és a mozgásigényének megfelelő méretű kertben él, sokkal kevesebb kárt tesz környezete átrendezésével. A kutya hátrányos kerti tevékenysége életkorának előrehaladtával is fokozatosan csökken. Míg egy kölyök játékossága miatt több kárt tesz a portán, addig kifejlett korára "megkomolyodik", és ez a kerten is meglátszik majd.