Képszerkesztett növények
Köztudott hogy az utóbbi időben nagyon elszaporodott harlekin katicák és a keleten honos poloskafajok hazai inváziószerű megjelenése is valahogy így kezdődhetett. Nem maguktól eredtek útnak e fajok példányai. Aztán megtalálták nálunk a számításaikat, ellenségük nem volt, így hamar elszaporodtak. Ezért érdemes mindig résen lenni, ha külföldről, vagy akár belföldről is máshonnan érkezik növény kertünkbe.
Az internetes kereskedelmi oldalakon számtalan fura növény magja kapható. A képeken szereplő növényeket többnyire kínai eladók árulják, de a kikelő növény sokszor nem hasonlít ezekre a képszerkesztő programokkal átszerkesztett, átszínezett, érdekesebbé tett „virtuális növényekre”.
Ezek az eladók arra mennek rá, hogy a mag, amit kínálnak olcsó, néhány száz forint fajtánként, és annak érdekében, hogy megérje kifizetni a postaköltséget, valószínűleg többfélét is rendel a gyanútlan vásárló. Igaz, mindenkit csak egyszer lehet ezekkel becsapni, de már így is virágzik a csalóka vetőmagimport. Ha valami különlegességre vágyunk érdemes olyan rendszerből rendelni, ahol az eladókat a korábbi vevők minősítik, véleményezik. Ahol ez a visszajelzési lehetőség hiányzik, valószínűleg átverés készülődik. Nem lehet kijelenteni, hogy ilyen növények nincsenek, de hogy a színük képszerkesztővel feljavított, az biztos.
Veszélyes kórokozókat hozhatunk
A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal) állásfoglalása szerint egy külföldi nyaralás során gyűjtött vagy vásárolt, bizonytalan eredetű növények, hajtások, magok és termések által veszélyes növényi károsítókat is behozhatunk Magyarországra. Egy fertőzött növény akár már egyetlen, tünetmentesnek látszó hajtásáról is átterjedhet a károsító a hazai növényállományra. A nyaraláskor, utazás során gyűjtött vagy piacon vásárolt növények, hajtások, magok és termések veszélyes, hazánkban nem honos károsítókat hordozhatnak, melyeknek emiatt természetes ellenségeik sincsenek hazánk területén, melyek csökkentenék egyedszámukat. Növények behozatalával az utazók veszélyeztethetik a saját környezetükben élő növények egészségét, aminek komoly gazdasági következménye is lehet.
Egyik elrettentő példa a Xylella fastdiosa baktérium, melyet kontinensünkön először 2013-ban azonosítottak Dél-Olaszországban, ahol 100 évnél is idősebb olajfák kipusztításával okozott hatalmas kárt. Ez idáig többek közt olajfán, cseresznyén, mandulán, levendulán, rozmaringon és dísznövényeken, például leanderen figyelték meg. Olyan kedvelt turisztikai célterületeken jelent meg és terjedt el már ez a baktérium, mint Dél-Olaszország, Korzika, Dél-Franciaország, Mallorca, Ibiza és Menorca, Németország, valamint Spanyolország egyes tartományai. Ez a baktérium nagy fenyegetést jelent hazánkban a dísznövényekre, gyümölcsökre és szőlőre is, ezért nyári időszakban a NAV és a NÉBIH ellenőrzései a behozni szándékozott növényi részekre is kiterjednek, amennyiben repülővel érkezünk haza.
Az élő növények, növényi termékek hivatásszerű termesztése és kereskedelmi forgalmazása eddig is szigorú növény-egészségügyi ellenőrzés alatt állt. Azonban tavaly jelent meg az az Európai Uniós rendelet (a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló, 2016/2031/EU rendelet), ami egy hároméves bevezetési időszakot követően 2019 decemberétől többek között az utazók részéről is felelős magatartást vár el a növényi károsítók terjesztésének, megelőzésének tekintetében. Mondjuk addig a még hátralévő időben sok minden behozható, és valószínűleg az, hogy egy rendelet szabályozza e kérdést, nem sokakat fog elriasztani a növények zsebimportjától, mert a többség valószínűleg nem is tud erről, fel sem merül benne, hogy ez veszélyeket rejt.
Az eltérő körülmények hatása
Sokan nem gondolják végig, de attól, hogy egy növény megtetszik, még nem biztos, hogy az jól érzi magát a kertünkben majd, hiszen ott mások a körülmények, mint külföldön, ahol megláttuk. Ha pedig nem érzi jól magát, akkor meg sem közelíti majd a díszítőértéke azt a látványt, amit máshol mutat. Jó példa erre, hogy hazánkban a díszfaiskolai árudák kínálata szinte mindenhol az országban azonos, hasonló választék van például örökzöldekből az alföldi régióban is, mint Sopron körül. A különbség, hogy ha veszünk valami szép, de igényesebb fenyőfélét, az Sopron környékén, az Alpokalján, a párásabb klíma miatt jól fogja érezni magát, ugyanez a példány Kecskemét környékén nem biztos, hogy jól fejlődne. Ugyanez a helyzet, ha külföldi nemesítésű rózsát vásárolunk: megvan rá az esély, hogy a valóságban nem a csomagolásán lévő „arcát”mutatja majd a növény, hiszen az a kép egy ideális körülmények között élő példányról készült. Ezért érdemes kis utánajárással, hazai nemesítésű, vagy itteni viszonyokra már adaptált növényekkel próbálkozni. Rózsákból is kaphatók magyar nemesítésű fajták, de gyümölcsfák közül is ezért érdemes megvenni a ma már egyre inkább újra divatba jövő tájfajtákat, rezisztens fajtákat (ezek bizonyos betegségekre nem fogékonyak), vagy ha külföldi fajtáról van szó, akkor olyanokat, melyek már hosszú évek alatt bizonyították, hogy hazánkban is jól fejlődnek.
A begyűjtött növényi részek szállítása
Ha nem is külföldről akarunk dugványt csenni például egy leánderről, hanem csak a szomszédunknál, vagy egy ismerősünknél megtetszik valami, akkor is ismernünk kell pár dolgot, hogy ezt a növényi részt, hogyan tartsuk olyan állapotban, hogy hazaérve még meggyökereztethető maradjon.
Amennyiben
szerencsénk van és a növényen éppen van mag, akkor azt leszedve, tartsuk
szárazon a vetésig. Ha húsos a termés, akkor 1-3 hónapig hűvös helyen, nedves
homokba téve rétegezzük a magokat, ez idő alatt lejön róluk a gyümölcshús, és a
csírázás gátló anyagok mennyiségéből is oldódik ki. A növények legkönnyebben
általában zölddugványról szaporíthatók sikerrel, méghozzá kora tavasztól nyár
közepéig. A zölddugványon legalább 3 rügy kell legyen, nevéből is eredően ez
zöld, tehát még nem kezdett el fásodni az a szárrész, amit levágunk zölddugványozási
céllal. A cserjék, fák, fenyők félfás és fás dugványokkal egész nyáron
szaporíthatók. A lágyszárú évelők, sarjakkal szaporíthatók legegyszerűbben,
amikor a növény mellől kiszedünk egy már gyökérrel, levelekkel rendelkező
fiatal sarjhajtás példányt. Ha gyökérrel rendelkező növényi részt szállítunk
haza, a gyökeret csomagoljuk nedves papírzsebkendőbe, és az egész növényt
tegyük fóliazacskóba, így a benti párás környezet miatt kevesebbet tud
párologtatni, és nem fog lankadni. A bezacskózott növényt tartsuk sötét és
hűvös helyen szállítás közben. A levágott dugványokat nedvesítsük be, és így
tegyük zacskóba. Hasznos, ha hosszabb szárrészeket vágunk le, és csak otthon, a
szaporítás előtt daraboljuk le őket 3-6 rügyes dugványokká. Ezután ültessük
őket fertőzésmentes ültető közegbe úgy, hogy felük, kétharmaduk legyen a
talajban (homok, perlit, tőzeg), és árnyékos, párás helyen, nedves közegben,
talp meleg helyen tartsuk a gyökerezésig.
Mini banán, túl
szép,hogy igaz legyen
Színes bambuszok
Könnyebben
pakolható és tárolható dinnye
Csíkos
paradicsomok léteznek, de ez túl szép színezetű
Változatok
szamóca színekre, a fényképszerkesztő programokban
Érdekes rózsa
Valószerűtlenül
színes paradicsomok