Nemesített „erdei” gyümölcsök

2019-09-13 11:35:19 | Módosítva: 2019-09-13 11:37:48

Régen elődeink a gyümölcsök nagy részét nem termesztették, hanem az erdőben gyűjtötték. Ezen erdei gyümölcsöknek ma már vannak nemesített változatai, melyek jobb termést ígérnek, mint vadon termő őseik, ám még viszonylag strapabíró növények, nem igényelnek sok gondozást és növényvédelmet, mert nem lettek „túlnemesítve” sem.


Egy intenzív alma ültetvényben évi 12 permetezés szükséges ahhoz, hogy gyönyörű és finom gyümölcsünk legyen. A nemesítés mindig valamit hozzátesz egy növényhez, de el is vesz. Hozzátesz, mert a nemes almák gyümölcse nagyobb, szebb, finomabb, mint a vadalmáké. De el is vesz, hiszen ezért a nemes változatnak nagy a tápanyag igénye, a metszési és gondozási igénye, valamint sok kórokozó és kártevő feni rá a fogát, tehát nagy a növényvédelmi igénye is.

Itt most néhány olyan gyümölcsöt mutatunk be, melyek vadon is megtalálhatóak, de már vannak kertészeti változataik. Ám még megvan az az előnyük, hogy viszonylag kevés gondozást igényelnek, hasonlóan vad elődeikhez, de azoknál már némiképp jobb termést hoznak.

Eperfa


Régen a falusi és tanyasi kertek elengedhetetlen árnyékadó fája volt a fekete- vagy fehér gyümölcsöt hozó eperfa. Gyümölcse kitűnő nyári csemege volt, és még bort is készítettek belőle. Afganisztánban nyersen és szárítva lisztté őrölve napjainkban is mindennapi táplálék. Az eperfák értékes termései karotint, rutint, cukrot, szerves savat, ásványi anyagokat, pektint tartalmaznak. Utak mentén elsősorban az apró termésű, selyemhernyó-tenyésztésre ültetett és elvadult fehér eperfával találkozhatunk, de a még megmaradt alföldi tanyákon ezeknél sokkal ízletesebb és nagyobb méretű (5-6 cm), fekete, fehér és rózsaszínes termésű változatok is fellelhetők. Napfény- és melegigényes növény, kedveli a mélyrétegű, tápanyagban gazdag talajokat. Már oltott változatai is beszerezhetők, de a szelektált nagyobb gyümölcsűeknek is érdemes lenne újra divatba jönniük.

Húsos som


A som nagyon régi vad gyümölcsünk sok vitamint, cukrot, almasavat, pektint, illat- és festékanyagot tartalmaz. Magja két évig is elfekszik, ezért inkább zölddugványról vagy magoncaira szemezve szaporítható eredményesen. Fajtái csak nemrégen kezdtek kialakulni, ezek főleg nagyobb gyümölcsre való szelekciót jelentenek. Nagyon igénytelen növény, legjobban mégis a napos, meleg fekvésű, középkötött, meszes talajon fejlődik.

Hűvös, árnyékos helyen rosszul kötődik és nehezen, igen elhúzódva érik be. Csak teljes érésben betakarítva puha és kellemesen édes a termése, de féléretten 10 nap alatt utóérik. A nyers fogyasztás mellett készíthető belőle aszalvány, lekvár, szörp, vagy pálinka is.

Homoktövis


Az őskorban is gyűjtötték e gyümölcsöt. Nyersen nem fogyasztható ez az erősen savas termést hozó cserje, amit napjainkban kezdenek újra felfedezni rendkívül értékes vitaminjai, karotinja, szerves savai, továbbá nagy nyomelemtartalma miatt. Gyümölcslé, dzsem készíthető belőle, gyógyszer-alapanyagként pedig sebek kezelésére, sugárártalom csökkentésére használható.

Kétlaki, legalább egy termős és egy porzós növény kell sikeres termesztéséhez. A hímvirágút tehetjük a díszkertbe is, mert metszés nélkül is nagyon szép kompakt formát nevel. A nőivarú kesze-kuszább hajtásokat nevel, és természetesen ezen lesz a termés. Enyhén savanyú, jó vízgazdálkodású talajon fejlődik a legjobban, de a sós talajt is elviseli. Fénykedvelő és igen szárazságtűrő növény. Hazánkban vadon igen ritka, csak néhány helyen, homokos folyópartokon fordul elő, ezért védettséget élvez. Több fajtája is beszerezhető már, melyek a bogyók méretében és színében különböznek.

Házi berkenye





A házi berkenye, annak ellenére, hogy számos fajtával büszkélkedhet, mégis ritkán található meg a kiskertekben. Vitaminban, makro- és mikroelemekben igen gazdag a gyümölcse. Teljes érés előtt gyógynövényként, éretten lekvárként, befőttként használható. Napsütéses, meleg helyen, mészben gazdag talajon fejlődik jól, ahol igen nagy méretet is elérhet. Gyümölcse lehet alma vagy körte alakú. Augusztus végi alvószemzéssel saját magoncára oltják. Nemzetségneve: Sorbus egy kelta sorszóból ered, aminek jelentése fanyar. Az arab sorbet, sherbetis erre a szótőre vezethető vissza, amelyet a gyümölcsökből készült italokra használtak.

A közel 80 berkenyefaj az északi mérsékelt égöv hűvösebb-nedvesebb, részben melegebb és szárazabb területein fordul elő. Hazánkban is honos a budai berkenye (Sorbus semiincisa), amely kizárólag a Dunazug-hegységben fordul elő. Étkezési céllal fogyasztható a madárberkenye (Sorbus aucuparia), a barkóca berkenye (Sorbus torminalis) és a házi berkenye (Sorbus domestica) gyümölcsét. A gyakrabban fogyasztott gyümölcsökhöz (alma, körte, szőlő) viszonyítva a szénhidráttartalom is nagyobb, mintegy 22,9 g/100g. C-vitaminban, makroelemekben (pl. Ca, K, Mg), is gazdag, továbbá a Mn- és Zn-tartalmával is kiemelkedik az almatermésűek közül, emellett élettanilag fontos mikroelemek (többek közt B, Cr, Ni, Si és Ti) is igen nagy mennyiségben találhatók benne.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Bogyós gyümölcsök a kertben

A bogyós gyümölcsök kis helyigényűek, és ha nem is teremnek sokat, de igazi jó desszert-gyümölcsök, melyek színt visznek a fán termő változatok fogyasztása mellé a nyári-őszi hónapok...


Új Bosch felsőmarógépek a barkácsolók számára

A Bosch barkácsolóknak szánt POF 1200 AE és POF 1400 ACE felsőmarógépeit a különösen precíz munkavégzésre tervezték, és új mércét állítanak a teljesítmény, a felhasználói kényelem és egyúttal a...