Mit igyunk a kánikulában?

2010-08-27 23:11:56 | Módosítva: 2016-06-24 00:19:21

A nyári melegben, a testfelületünk jelentősen megnövekedő párologtatása (izzadás) az átlagosnál szomjasabbá tesz mindnyájunkat. A folyadékveszteség ellensúlyozására többet kell innunk is. Persze nem mindegy hogy mivel pótoljuk az átlagos 2-3 literes vízveszteséget. "Sörrel-borral" javasolja a kemény mag, de így nemcsak melegünk lesz, de előbb utóbb be is rúgnánk.

Nem véletlenül javasolja minden hozzáértő, hogy főleg ne alkoholos italokkal próbáljuk csökkenteni a szomjunkat, mert azzal egyúttal a vérkeringésünket felgyorsítva még inkább szomjasakká válunk. Tehát maradnak az alkoholmentes italok. Először is a víz jut ezután eszünkbe. Elvileg az egyszerű hálózati víz, csapvíz, ha elég hideg meg is felelne a célnak, de...

Csapvíz

Újabban divat a csapvizet ivóvízivásra nem megfelelőnek nyilvánítani. Pedig a vezetékes víz minden esetben a szigorú ivóvízszabványnak megfelelően kerül a hálózatba. És mert az ivóvíz fő ismérvei: "színtelen, szagtalan kellemes ízű folyadék", elvileg ilyen a csapvíz.

Az ivóvíz - többek között - oldott kalciumot, magnéziumot és egyéb sókat tartalmaz. Ennek alapján beszélünk a víz "keménységéről", amit Magyarországon német keménységi fokokban (nko) mérünk. A 8 nko alatti lágy víz mosáshoz, kazánok feltöltésére megfelelő, de emberi fogyasztásra nem alkalmas. A kemény, 16 nko feletti vizek, a mélyfúrású kutakból származó vizek (ásványvizek) üdítőek, de a fenti célokra nem megfelelőek. A vízszolgáltatók ezért többnyire átlagos minőségű, közepes keménységű 10-14 nko vizet szolgáltatnak. 

Fontos tudni, hogy a vizet termelése, szállítása vagy tárolása során érhetik bakteriális fertőzések. Érintkezik levegővel, a levegőben levő porokkal, vagy esetleges csőtöréseknél föld kerülhet a vezetékbe. Ezért a vizet fertőtleníteni kell, illetve olyan mennyiségű fertőtlenítő anyagot kell adagolni hozzá, hogy a víz a fogyasztási helyekig csíramentes legyen.

Háromféle fertőtlenítő anyag ismeretes: az újabban mindjobban elterjedő UV-besugárzás, és az ózonadagolás (O3) - hatásuk csak rövid vezetékszakaszon érvényesül - mellett a harmadik, a klórgáz vizes oldatának a bekeverése a jelenleg általános eljárás. A termelt vízhez folyamatos klórozással 0,1-0,3 mg/liter koncentrációt kell adni. Ez a nem kívánatos baktériumok, élő szervezetek elszaporodását meggátolja, ezzel a vezetékes vizet - szakszóval - csírátlanítja, azaz fertőtleníti. De a felesleges klórmennyiség mindenféle, a csővezetékben lebegő, anyaggal reakcióba lépve, azokkal kellemetlen mellékízű, egyébként ártalmatlan oldatokat képez. Nos ez okozza a fenntartásokat a csapvízzel szemben. De a vezetékes víz ennek ellenére mindenhol folyamatosan ellenőrzötten kerül a vízcsapokhoz, a kellemetlenségek ellenére ivóvízként garantáltan megfelelő.

Kútvíz

Sokan még most is saját kútból szerzik be az ivóvizet. A hazai kútvizek zöme magas vas-mangán tartalmú, agresszív víz. Ezért sokszor vas ízű, a szulfidoktól záptojásszagú, más részük magas karbonát tartalmú. Mégis aki megszokta, csak ezeket, a vizeket issza. Azok a szerencsések, akik a Duna környékén élnek, a kitűnő minőségű ún. partiszűrésű vizet vehetnek ki a kútjaikból. Budapest vízellátása is ezekből a jó vízminőségű rétegekből történik, bár a vezetékrendszerben való tartózkodás alatt a minősége leromolhat, főleg mellékízek, zavarosság formájában.

Mivel a magyar élelmes nép, hamar jött az ötlet, egy jó vizű kútból kivett vizet kissé megtisztítva, ahhoz széndioxidot adva, máris rendelkezésre áll a szódavíz. (Ami nélkül a fröccs sem lenne.) Napjainkban is rengetegen fogyasztják a szódavizet. Jelenleg már korszerű, főleg rozsdamentes acél anyagú tisztító és töltőszerkezetek és műanyag palackok felhasználásával folyik a szódagyártás a sok kisüzemben szerte az országban.

Szódavíz

Hogy mi is a szódavíz? Víz+ széndioxid (CO2+H2O= H2 CO3) azaz híg szénsav. Pontosabban szénsavval dúsított víz. Íze, minősége főleg a felhasznált kútvíz minőségétől függ. A szénsav a palackozott vizekben nem csupán "buborékképző", hanem gondoskodik a mikrobiológiai stabilitásról is, sőt, ha a víz vastartalma kissé magas, azt is oldatban tartja. A szénsavas üdítőitalok főleg ilyen víz felhasználásával készülnek. Ezekből ugye rengeteget fogyasztunk, és hidegen igen jól esik. Egészségügyi szempontból csak a magas cukortartalom miatt berzenkednek.

Ásványvíz

Náluk a még egy fokkal természetesebb vizekkel, az ún. ásványvizekkel kezdődik az iható folyadékok sora. Lássuk, mit nevez a szabvány ásványvíznek: Az ásványvíz mikrobiológiai szennyeződéstől mentes mélységi rétegből származó víz. A legkevesebb 1000 mg/liter oldott szilárd anyagot (kalciumot, magnéziumot, nátriumot, fluoridot, hidrogén-karbonátot, kloridot, szulfátot) tartalmazó, állandó ásványi anyag összetételű vizet kötelező a víznyerő helyen, a levegőztetés után, de tisztítás nélkül palackozni.

Különleges ásványvizek a gyógyvizek, amelyek egy vagy több ásványi anyagból különösen sokat tartalmaznak. Az első ilyen a vízadó rétegekből maguktól feltörő vizeket a Franciaországi Artois környékén hasznosították, innen a közhasznú artézi víz elnevezés. Ezek a vizek az ásványvíz klasszikus formái. A legtöbb ásványvizet azonban kutakból szivattyúzzák, és korszerű berendezésekkel kezelve palackozzák.

A palackozott ásványvizek - magas ásványanyag tartalmuk miatt - nem alkalmasak arra, hogy folyamatosan, ivóvíz helyett fogyasszuk őket. Ugyanis a sok oldott anyag különféle egészségügyi gondokat okozhat, vagyis az egyén egészségügyi érzékenységétől függ a fogyaszthatóságuk. A tömeges megjelenésük óta folyamatos szakmai vita folyik a felhasználhatóságukról. A speciális gyógyvizeket pedig csak orvosi javaslatra érdemes fogyasztani!

A szabványban 500-1000 mg/liter oldott anyagtartalom közötti vizeket az ásványi anyaggal dúsított vizek kategóriájába sorolták. Ebből a kategóriából kerül forgalomba a fogyasztott palackos vizek döntő többsége. Előállításuk során az ásványvizekre jellemző adalékanyagot adnak a csapvízhez, sokszor szénsavval dúsítják. A palackon kötelező feltüntetni, hogy nem valódi ásványvíz mégis sokszor összekeverik velük. Megjelölésük: "Ásványi anyagokkal dúsított ivóvíz"! Az olvashatatlanul kisbetűs címkén az összes oldott anyag mennyiségük jellemzően 500mg/liter körüli. Az ide tartozó palackos vizeket, a hagyományos szódavízzel egyenértékű vízként érdemes kezelnünk. Fogyasztásukat a könnyű műanyagpalack is elősegíti, bár ebből további környezetterhelési gondok adódnak.
A palackos ásványvizek esetében nem szerencsés vásárlói magatartás a márkahűség. Ugyanis mindegyiknek más az ásványianyag-összetétele. Amennyiben valaki kizárólag az egyiket issza, előfordulhat, hogy bizonyos anyagból már káros mennyiséget visz be a szervezetébe. Ez főleg a nátrium miatt veszélyes, ami emeli a vérnyomást. Ezért érdemes a palackokra ragasztott, a víz összetételét tartalmazó címkét átbogarászni, némi szemtorna árán, mert nem árt tudni, hogy mit iszunk.

Választani a rengeteg forgalomban lévő "polypack" víz közül igen nehéz segítségül közöljük az alábbi táblázatot:

Természetesen az áruk sem mindegy. A legolcsóbbaknál lényegében széndioxiddal dúsított csapvizet vásárolunk. A legdrágábbaknál pedig sokszor csak a márkanevet fizetjük meg. A nagytöbbségük azonban alkalmas a szomjunk oltására.

Forrásvíz

Különleges helyet foglalnak el a vizeik között a forrásvizek. A forrásvizek - relatív rövid idejű földalatti (kőzetrétegekben) tartózkodásuk miatt - ásványanyag tartalma csekély. Például kicsi a jód tartalmuk, ami miatt a fogyasztásuk a struma vagy golyva kialakulását elősegítheti. De a kellemes, a tároló kőzetre jellemző ízük, és a forrás helyének éves középhőmérséklete körüli a hőmérsékletük. Sokan ezt kihasználva iparszerűen viszik a forrásvizeket az egyes ismert forrásoktól a lakossághoz. Azt azért jó tudnunk, hogy a forrásvizek rengeteg élő szervezetet tartalmaznak, a kifolyási helyük sokszor avarral, földdel szennyezett, a forrásvizes emberek tartályai sem sterilek. (Mellesleg a szakmában a természetes forrásokat akkor minősítjük kitűnőnek, ha a kifolyó vizükben a közönséges húrféreg (Gordius aquaticus) tenyészik.)

De sok kis település, erdész- és víkendház vízellátását biztosítják a források. A kirándulás alkalmával meglátogatott forrás vizétől kitűnően felfrissülhetünk.

A most divatos gleccservíz feliratú palackos vizeket óvatosan kezeljük, mert azok, ha tényleg gleccserből származnak, akkor lényegében a jég olvadásából származó, kvázi desztillált vizet tartalmaznak. Aki kirándult már magas hegyekben vagy északi tájakon, az tudja, hogy mennyire nem oltják a szomjat ezek a vizek. A gyakorlat az, hogy túrázáskor, leveskockát beletéve forraljuk fel és fogyasztjuk ezeket, a vizeket.

Ismeretlen összetételű vizekkel főleg nyaraláskor találkozhatunk. Az ilyen vizek kezelésére alakultak ki a kis asztali víztisztító készülékek, amelyekkel a közvetlenül fogyasztott ivóvizünket biztosíthatjuk. Mára az ivóvíztisztító, utókezelő berendezések forgalmazásának hatalmas piaca alakult ki, de ez egy külön fejezete az ivóvíz-felhasználásnak.

Nos mit is igyunk a kánikulában?

Nyugodtan ihatjuk a megszokott minőségű otthoni csapvizet. De ha ennél többre szomjazunk, akkor a környékbeli, szintén megszokott minőségű palackos szódavíz is teljesen megfelelő. 

Az üzletekben beszerezhető - lényegében egymáshoz igen hasonló - palackos vizek közül a hatalmas kínálat miatt nehéz választanunk. A gyógyvizeket csak orvosi javaslatra, vényre kiváltva fogyasszuk! Az ásványvíz jellegűeknél célszerű a kémiai összetételüket előzetesen tanulmányozni, esetleg a háziorvosunktól tanácsot kérni a számunkra legmegfelelőbb összetételű víz kiválasztásához.

Az ásványi anyagokkal dúsított palackos víz kategóriába tartozó vizeket nyugodtan fogyaszthatjuk, kiválasztásuknál az egyén ízlés lehet a döntő. Ha lehet azért ne csak egyféle palackos vizet fogyasszunk, váltogassuk a fogyasztott vizeket.

A "javasemberek" által forgalmazott forrásvízzel legyünk óvatosak, de a természetben nyugodtan fogyasszunk a foglalt források kellemes vizéből. A speciális "gleccser, szűzvíz stb." készítményekkel pedig gyanakodjunk némi átverésre, főleg az árukat tekintve. A palackos vizek fogyasztásánál legyünk tekintettel a göngyöleg környezetbarát felhasználására, ne dobjuk el, inkább szelektíven gyűjtsük össze, vagy váltsuk vissza, amelyiket még lehet.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szűcs J. László

Címkék: ivóvíz, kánikula

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Vízlágyító társasházakba

A BWT vízlágyító készülékcsaládjának legnagyobb tagja ivó-, hűtő-, légkondicionáló és fűtővíz lágyításához, illetve részleges lágyításához alkalmas kereskedelmi, ipari és lakóépületekben...


Aszálykárok csökkentése

Az aszály megelőzésére, mérséklésére, illetve tűrésére biológiai módszerek (aszálytűrő fajok, fajták termesztése), ökológiai módszerek (talajművelés, öntözés, melioráció), termesztéstechnológiai...