Vastagon megéri!

A szigetelőképesség mértéke (U, W/m²K)

Ez a szám azt mutatja meg, hogy a fal egy négyzetméternyi felülete mennyi hőenergiát ad le a külső tér felé akkor, ha a külső és a belső oldal között pontosan egy fok a hőmérsékletkülönbség. Ha falunk "U értéke", azaz a hőátbocsátási tényezője pl. 1,4 W/m²K - ami egy B30-as falazatnak felel meg -, akkor a fal egy négyzetméterét egy olyan hősugárzónak is tekinthetjük, amely 1,4 Wattnyi teljesítménnyel fűti az utcát. Ezt a "hősugárzót" a fűtési rendszeren keresztül, többnyire gázzal tápláljuk.
Azt is könnyen meghatározhatjuk, hogy ez a "hősugárzó" egy fűtési idényben mennyi gázt fogyaszt: egy szezonban ennek a falnak egy négyzetmétere annyi köbméter gáz elégetését igényli, mint az U értékének a tízszerese: vagyis ha U = 1,4 W/m2K, akkor 14 m3 gáz energiájával tudjuk a hőveszteséget pótolni. És ez csak a falon át távozó energia, még nem beszéltünk a tetőn és a nyílászárókon keresztül elszökő forintjainkról!

Javasolt hőszigetelési vastagság

Míg a mai magyar építési gyakorlatban az 5-6 cm vastag hőszigetelés az általános, addig a legtöbb európai országban már ma is jóval előttünk járnak. A szomszédos Ausztriában például 9 cm, Szlovákiában pedig 10 cm a homlokzati hőszigetelés energiatakarékossággal kapcsolatos előírásokat kielégítő minimális vastagsága. A fűtési költségekkel takarékoskodni kívánók számára Magyarországon is a ma járatosnál lényegesen vastagabb, a táblázatban megadott hőszigetelés vastagságokat célszerű alkalmazni. Vizsgáljuk meg, miért?

Mennyi lehet a többlet-megtakarítás?

A javasolt hőszigetelés vastagságok alkalmazása esetén jelentős többlet-megtakarítás érhető el. A számításokat a példaként választott, átlagos falfelületű, gyenge hőszigetelő képességű falazóanyagból (pl. B30) készült családi házra elvégezve a táblázatban látható eredményt kapjuk.

AT-H80 vastagsága (cm)	U (W/m2K)	Gázfogyasztás 1 m2 homlokzati felületre vetítve (m3)	Többletmegtakarítás
			Gáz (m3)	%	Ft/év
6	0,45	4,5	-	-	-
8	0,37	3,7	120	16	14,784
10	0,31	3,1	210	31	25,872
12	0,27	2,7	270	40	33,264

 

Mikor térül meg a plusz hőszigetelés?

Bár a hőszigetelésnek komoly, pénzben nem mérhető előnyei is vannak, mégis, mindig felmerül a kérdés: mikor térül ez meg nekem? Ez most egyszerűen meghatározható. A 2, 4, illetve 6 cm plusz hőszigetelés költségét a mai általános kereskedői árak alapján számoltuk. Mivel a hőszigetelő rendszer költségeinek döntő többsége - ragasztótapasz, üvegháló, alapozó, vakolat, állványozás, kivitelezés - a hőszigetelés vastagságától független, a megtérülési idő számításánál csak a plusz hőszigetelés költségeivel kell kalkulálnunk. (Lásd táblázat)

AT-H80 vastagsága (cm)	Töbletköltség (Ft)*	Többletmegtakarítás (Ft/év)*	Megtérülés (év)*
8	36000	14784	2,4
10	72000	25872	2,8
12	108000	33264	3,2

* átlagos méretű családi ház, 150 m2 falfelület esetén

A táblázatból jól látható tehát; a plusz hőszigetelés igen rövid idő - 2-3 év - alatt megtérül! Egy jó minőségű anyagokból, jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer 25-30 évig is szolgálja a ház lakóit. A megtérülés éveit követően tehát a plusz hőszigetelés tiszta hasznot - 12 cm vastagság esetén 33.000 Ft-ot - termel minden fűtési szezonban.

A vastag hőszigetelés további előnye, hogy segít a klímaproblémák megoldásában

Klíma először: nem kell a lakásba klíma

A vastag hőszigetelés segít abban is, hogy kánikulában se melegedjen fel a lakás az elviselhetetlenségig. Az esti szellőztetéssel energia-befektetés nélkül lehet a hőmérsékletet a normális szintre csökkenteni. Elmaradhat a klímaberendezések vásárlásának, beszerelésének a költsége, és nem fogyasztunk mértéktelen mennyiségű elektromos áramot sem.
Ha mégis klímaberendezés alkalmazása mellett döntenénk, a hőszigetelés jelentősen javítja az üzemeltetés gazdaságosságát. Tudni kell, hogy a hideg energia háromszor olyan drága, mint a meleg energia, vagyis az, hogy nyáron a lakás hőmérsékletét egy fokkal csökkentsük, háromszor annyiba kerül, mint az, hogy télen egy fokkal növeljük azt. A hőszigetelés tehát megéri a klímával rendelkezőknek is.

Klíma másodszor: jobb lesz a lakásban a klíma

A vastag hőszigetelésnek további előnye, hogy télen a falak belső hőmérséklete jelentősen magasabb lesz, mint szigetelés nélkül. Például a szigeteletlen B30-as fal belső hőmérséklete egy hideg téli napon nem több, mint 13 °C, míg ugyanez a fal szigetelve legalább 18,5 °C (20 °C-os belső léghőmérséklet mellett). A hideg falak nem csak penészesedést, légúti és reumás megbetegedéseket eredményezhetnek, hanem a kiküszöbölésükre egyedül alkalmas megoldás - intenzívebb fűtés- többletköltséget is okoz. A vastag hőszigetelés tehát a gazdaságos üzemeltetés mellett az egészségünk szempontjából is megéri.

Klíma harmadszor: a klímaváltozás ellen

A globális felmelegedés a CO₂ és más, üvegházhatású gázok kibocsátása következtében sokkal erősebben jelentkezik majd az elkövetkezendő években, mint ahogy várnánk. A levegő széndioxid tartalma az elmúlt 200 évben több, mint egyharmadával növekedetett. Segíteni azzal tudunk, hogy kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égetünk el, ennek érdekében hőszigeteléssel csökkentjük a legnagyobb energiafogyasztók, az épületek energiaigényét. A jól szigetelt ház fűtéséhez szükséges energia előállítása során évi 2,2 tonna széndioxid keletkezik, míg a szigeteletlen ház fűtése következtében több, mint 8 tonna kerül a levegőbe. A vastag hőszigeteléssel tehát a következő nemzedék javára fektetünk be.

Kruchina Sándor
Austrotherm