Fedőanyag-választás

Tetőfedés

Új ház építésekor, vagy egy régebbi tetejének a felújításakor el kell gondolkoznunk azon, hogy milyen tetőfedő anyagot válasszunk. A kínálat óriási, választásunkat azonban számtalan tényező befolyásolja. Legalapvetőbben persze a pénztárcánk és egyéni ízlésünk, de a műszaki paramétereket sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Számolnunk kell azzal is, hogy az új tető talán az egész épület küllemét leginkább meghatározó tényezője lesz.

Ha különleges követelményeink (pl. nem éghető, pormentes, hanggátló) nincsenek, a fedőanyagokkal szemben támasztott követelmények ill. fogyasztói igények nyolc legfontosabb eleme a követekező.

  • a fedés legyen csapadékbiztos
  • legyen jó vízelvezető tulajdonságú
  • legyen fagyálló
  • legyen javítható
  • gátolja a tűzterjedést
  • legyen esztétikus
  • legyen gazdaságos
  • ökológiai elvárások

E követelmények közül egyszerre több is igény lehet az épület társadalmi-gazdasági céljainak függvényében. A fedőanyag kiválasztásakor állítsunk rangsort a szempontokból, mert a kiválasztás csak kompromisszumok árán lehetséges. Minden követelményt általában nem lehet kielégíteni, hiszen sokszor egymásnak ellentmondó szempontjaink vannak.
A tetőket - hajlásszög szerint - a következő csoportokba lehet sorolni:
0-5° között alacsony hajlású tető
5-16° között kis hajlású tető
16-45° között közepes hajlású tető
45-90° között meredek hajlású tető.
Az alacsony és kishajlású tetők fedése a lapostetőknél ismert tetőszigetelő anyagokkal (szigetelő lemezek), vagy fémlemez szalagokból (horgany, réz, festett acéllemez) korcolással készül. Ezek a tetők utcáról nézve nem érvényesülnek, így a fedésükhöz alkalmas, a magastetőknél megszokott gazdag látványhoz képest szerény anyag- és színválaszték sem zavaró.
Köznapi értelemben magastetőnek a közepes- és meredek hajlású tetőket nevezzük. A továbbiakban bővebben az ilyen 16-90° hajlású tetőkről, azaz a magastetőkről olvashatunk, mégpedig a családi lakóház méretű épületek vonatkozásában. A magastetők hangsúlyos elemei házainknak. A tetők kiterjedésük, méretük, formájuk, tagoltságuk, mintájuk, színük folytán éppúgy változatosak és látványosak, mint homlokzataink. Leginkább a külső burkolatuk, azaz a tetőfedés formálja arculatukat, vonzza figyelmünket, kelt bennünk harmóniát vagy kritikát.
A tetőfedéseket jellegük szerint az alábbiakban foglalhatjuk össze.

  • Pikkelyfedések (természetes pala, azbesztmentes műpala, bitumenes zsindely, kerámia cserép és betoncserép)
  • Kévefedések
  • Lemezszerű fedések
  • Táblás fedések
  • Fémlemezfedések.
    Ha figyelembe vesszük a fedési fajtákat (pl. ónémet, halpikkely, magyar, hódfarkú, rombusz, csúcsíves fedés...) és a fedési módokat (egyszeres fedés, kettősfedés, koronafedés...) is, akkor a színek figyelmen kívül hagyásával is mintegy félszáz különböző tetőfedést ismerünk.

A pikkelyszerű fedések jellegzetessége, hogy a héjazati elemek mérete aránylag kicsi, a fedőelemek szorosan illeszkednek, a vízzárást az elemek elrendezése és alakja adja. Az elemek méretéből és alakjából adódóan a fedésnek jellegzetes, pikkelyszerű megjelenése van.
A kerámia cserépfedés (pl. Tondach stb.), amellett hogy az egyik leghagyományosabb fedési mód, napjainknak is kedvelt héjazata. Köszönhető ez annak, hogy a cserépfedés megfelel mind a műemlék épületeken, a hagyományos épületeken, mind pedig a legmodernebb épületeken is. A hullámhegyen lévő oldalhoronnyal készült betoncserép fedés hajlásszög tartománya 22° fölött kezdődik, míg a hornyolás nélküli sík cserépfedés csak 30° fölött készíthető. A cserépfedés tartós és sokféle megjelenésű tető kialakítását teszi lehetővé. Anyaga környezetbarát, a bioépítészek is szívesen alkalmazzák. Napjainkban már antikolt (füstös) hatású tetőcserepet is gyártanak. Egyes kerámia tetőcserepek már 12 foktól felrakhatók. A kerámia tetőcserepek alkalmasak felújításra és új építésre egyaránt.
A betoncserepek (pl. Bramac, Leier) osztályozott kvarchomokból, nagy szilárdságú portlandcementből és vas-oxid alapú színezőanyagok arányos keverékéből készülnek. A különféle termékek folyamatosan ellenőrzött, zárt technológiai láncú gépsorokon sajtolva készülnek. Térhódítását - feltehetően - kedvező árának, és több évtizedre garantált tartósságának köszönheti. E mellett szín- és formaválasztékuk, továbbá a komplett tetőrendszerek kialakítási lehetősége is megnövelte a különféle gyártmányú betoncserepek közkedveltségét. A hagyományos formák mellett hazánkban is egyre kedveltebbek a meditárrán betoncserepek (pl. Mediterrán Kft.)
A földalatti palabányákból, a szakszerű válogatást feltételezve általában a megmozgatott kőzettömegek 10 %-a az eladható végtermék. Ezért, és mivel hazánkban nincs kitermelés, ez a tetőfedő anyag nálunk igen drága. A műpala (Eternit) fedések anyaga rostos, szálas, de nem azbesztszállal erősített cementkötésű pala. A világosszürke alapszínű nem divatos, a színezett idővel kifakulásra hajlamos és a felületi sós kivirágzása is előfordul. Előnye viszont az alacsony ára, a könnyű súlya és hogy függőleges felületen (tetőfelépítmények oldalán, falakon) is alkalmazható.
A bitumenes zsindelyfedések (Isola, Onduline, Tegola stb.) a természetes fedőanyagok (pala, cserép) szokásos színvilágát különleges színekkel (zöld, kék, fekete, arany) és pikkelymintákkal gyarapítják. A bádogozások egy része is elhagyható, ezért egységesebb tetőfelületet eredményezhet. Könnyű, könnyen szabható, hajlítható. Ez az előnye a torz felületeknél jól kihasználható. Éppúgy szegezéssel rögzítik, mint a tetőpalákat, de függőleges felületen csak gondos kiegészítő ragasztással áll meg. Jégveréssel szemben a legellenállóbb tetőhéjazatot adja.
Az 1 m2-nél nagyobb elemekből készülő táblás fedések (bitumenes-, műpala-, poliészter hullámlemezek, alumínium trapézlemezek, üvegtáblák...) inkább a kis hajlásszögű tetőknél elterjedtek, tömített illesztésű változatai teljes beázás-mentességet biztosítanak. A fémlemez fedések (Lindab, Rheinzink, Holimex stb.) hajlásszög tartománya a legszélesebb (5-90°). Magastetőknél ez a fedés tartós és fokozottan vízzáró. Egyszerűbb tetőknél, melyek felépítményekkel nem tagoltak és bonyolult csomópontjai nincsenek, a különféle színű festett acéllemezek korcolt fedése is szóba jöhet, torz felületeknél viszont biztonságosabb a horgany- és vörösrézlemezek használata.
A nád és a szalma fedés a kévefedések csoportjába tartozik, melynél a párhuzamosan összeépített szálak a vastagságukkal hozzák létre a vízzárást. Ez a fedés egyúttal hőszigetelő is. Ma ritkán használatosak, inkább nosztalgikus falusi környezetben és vályogházaknál lelhetünk rájuk.
A magastető fedésére használt tekercses tetőszigetelő lemezek - mint lemezszerű fedések - esztétikailag kedvezőtlenek, ezért használatuk ma már melléképületeknél sem szokásos. Újraéledésük az öreg azbesztszálas műpalatetők átfedésére kifejlesztett bitumenes tekercsek révén történt, melyeken festéssel cserépmintát imitáltak, de állagvédelmi szerepük is kérdéses, mert a tetőszerkezetnek a héjazaton át történő szellőzését megszünteti, és ezáltal a deszkázat, a szaruzat befülledését, elkorhadását okozza.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a tetőfedés egy többrétegű szerkezet külső burkolata. E többrétegű szerkezet legalább a fedésből, a fedést megtámasztó szerkezetből (lécezés, deszkázat), az átszellőztetett légrésből és a többnyire fa tetőszerkezetből (fedélszék) áll. Szükség esetén tartalmaznia kell alátéthéjazatot, még egy légrést, hőszigetelést, párazáró/fékező réteget, belső burkolatot. Ez a bonyolult szerkezet kell hogy kielégítsen egy soktényezős feltételrendszert. A világosabb színű fedések alatt jobb a nyári hőérzet, a nehéz fedések jobb léghang-gátlással bírnak. Kevesen gondolnák, hogy az ablakszerkezetbe kerülő különböző szerelvények (redőny, reluxa, szellőző elem stb.) a szerkezet hangszigetelő képességét jelentősen ronthatják, ezért alkalmazásuk megfelelő körültekintést igényel. Ugyanazon többrétegű tetőszerkezet léghang-gátlása például profilozott betoncseréppel 19 dB-el jobb lehet, mint sajtolt cserépfedéssel. A pala és a cserép anyagok nem éghetők, ezért a tűzterjedési követelménynek jobban megfelelnek. A napsugárzás a fedés (és a kiegészítő szerkezetek) esetleges bevonatait (festett acéllemezek és, műanyagok, palaőrleményes lemezek, mázak) károsítja. Elsősorban a fedés elszíneződéséhez (sárgulás, kifakulás) vezet.

A tetőfedésre vonatkozó számos minőségi előírás közül a következők érdekesek. A tetőfedés síkjai, élei 1 méteres mérőhosszon I. osztályú minőségi osztályban max. 6 mm eltérés lehet, III. osztályban max. 16 mm. Az I. osztályú cserépfedésen m2-ként legfeljebb egy 1 cm2-es csorbulás lehet, ha eléri a négyet, akkor az már csak III. osztályú. Igen fontos tudni, hogy a jó tetőfedés feltétele a jó fedélszék. Az I-III. osztályú gyalulatlan fa tetőszerkezeten is a tetőfedésen megengedett max. 6-16 mm eltérés/hullámzás lehet.

A tulajdonost az új tetőfedésre egyrészt három év garancia (másképpen jótállás), másrést öt év kötelező alkalmassági idő (másképpen: szavatosság) illeti meg. A tetőfedés készítését megrendelni szándékozók figyelmébe ajánlom, hogy a vállalkozó tetőfedő(cég) kiválasztását a következők alapján tegye meg:

  • Ha szimpatikus egy frissen alakult (referenciával nem rendelkező) vállalkozás, helyezze a hangsúlyt a szakképzettségre és az árra!
  • Nézze meg a referenciákat, kérjen információt a tulajdonosoktól!
  • Készíttessen kiviteli tervdokumentációt, és akkor lehetnek követelései!
  • Szerződjön írásban, és gondoskodjék garanciális biztosítékról!

Pém István Zoltán
okl. építészmérnök
okl. épületszigetelő szakmérnök
az ÉMSZ felügyelő-bizottságának elnöke

felhasznált irodalom:
Magastető tanfolyam 1990. (ÉMSZ)
Cserépfedések tervezési és kivitelezési szabályai 2006. (ÉMSZ)

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: tetőfedés, fedőanyag

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Energiatermelő zsindely

Az energiatermelő zsindely napelemei – a napkollektoroktól eltérően – nem a nap melegét, hanem annak fényét hasznosítják, ezért napsütéses hidegben, akár télen is megfelelő mennyiségű energiát...


Tetőfedés betoncseréppel

A beton tetőfedés több mint százötven éves múltra tekint vissza, 1844-ben Adolf Kroher találta fel Bajorországban. Magyarországon a két világháború között kezdték el gyártani, akkor még jellemzően...