Fűtőtestek bekötése

A fűtőtestszerelvények kiválasztásához még további szempontokat kell mérlegelni, többek között az alkalmazandó csővezeték anyagát, szerelési technológiáját, a fűtési áramkörök kialakítását, a rendelkezésre álló szivattyúnyomást stb. Az alkalmazási fejlesztések abba az irányba mutatnak, hogy egyszerűbb legyen a termékeket kiválasztani, és természetesen egyszerűsödjön a helyszíni szerelési feladat is. A külső szemlélő számára látványosan ez úgy jelentkezik, hogy a szerelvényezés egy része gyárilag már a fűtőtestbe beépítésre kerül. Az úgynevezett szelepes radiátorok helyszíni szerelvényezése már sokkal egyszerűbb. Az alábbiak ehhez nyújtanak egy rövid áttekintést.

Hagyományos felső-alsó fűtőtestbekötés

A szerelvényezés normál kivitelű radiátorhoz és kétcsöves fűtési hálózatokhoz, vagy függőleges elosztású egycsöves fűtési berendezésekhez (panelépületek) alkalmas. A szelepek sarok vagy egyenes kivitelben, 3/8"-5/4" méretekben kaphatók. Műszaki (áramlástechnikai) okok miatt, hosszabb fűtőtesteknél a visszatérő bekötését a radiátor ellentétes oldalán helyezték el.
A felújítási munkáknál ez a kötéstípus a jellemző és a korszerűsítés során a meglévő kézi szelepeket termosztatikus kivitelűre cserélik. "Örökzöld" kötés. A gyakorlatban jellemzően használt csőanyagok: varratnélküli fekete acélcső, vörösrézcső. A csővezetés szabadon vagy a falszerkezetben is történhet.

Komplett külsőoldali fűtőtest bekötés, kétcsöves fűtési hálózatokhoz

A szerelvényegység normál kivitelű radiátorokkal szerelve lehetővé teszi korszerű csőanyagok használatát, a csőhálózat falszegélybe, padlószerkezetbe történő elrejtését. A kiválasztással itt már kevesebb a probléma, hiszen a kereskedelmi forgalomban egyetlen méret (1/2") és elsősorban az ábrán is látható axiális kivitelű felsőrész alkalmazása terjedt el. A megoldás a 90-es években nyert teret.
A gyakorlatban jellemzően használt csőanyagok: vörösrézcső, műanyagcső, lágyacélcső, többrétegű (alu-műanyag) cső. Csővezetés jellemzően a padlószerkezetben.

Komplett külsőoldali fűtőtest bekötés, egycsöves fűtési hálózatokhoz

A szerelvény az előbbiekben leírt előnyös tulajdonságokon túlmenően széles körben lehetővé tette a vízszintes elosztású, egycsöves fűtőkörök egyszerű kialakítását. A hidraulikusan sorba-kapcsolt fűtőtestekből álló fűtőkörök lehetővé tették az energiafelhasználás szempontjából kedvező helyiségcsoportos vezérlést és szabályozást. (Az azonos időszakban használt helyiségeket, pl. a nappalit, a konyhát, a fürdőszobát látjuk el az egyik fűtőkörrel, a hálószobákat egy másikkal. Így lehetővé válik az éppen nem használt helyiségcsoport léghőmérsékletének csökkentése, vagy akár a fűtés időszakos szüneteltetése is.) A kisebb létesítményekre, családi házakra korábban jellemző hidraulikailag "egybeszabott" csőhálózati rendszereket elavulttá tette.

Szelepes fűtőtest szerelvényezése kétcsöves fűtési hálózathoz

A komplett fűtőtest-kötéseknél szerzett kedvező tapasztalatok a 90-es évek második felére számos radiátorgyártót arra ösztönöztek, hogy a szerelvényt a gyártási folyamat során közvetlenül a fűtőtestbe építse be. Az ilyen módon létrejött új termék, a szelepes radiátor eredendően kétcsöves fűtési üzemmódra alkalmas. Akár közvetlenül is beköthető csőhálózatba, de ebben az esetben bizonyos megszokott és elvárt funkciók - pl. a fűtőtest kizárása az áramkörből - elmaradnak. A gyakorlatban emiatt a csatlakozó szelepek alkalmazása vált általánossá. Igényesebb kivitelű szelepek töltési és ürítési funkciókkal is rendelkeznek. Általánossá vált az 50 mm-es csőtengelytávolság, az egyenes és sarok kivitel, a 3/4" méretű szorítógyűrűs csavarzattal történő csőkötés. A fűtőtestek csatlakozócsonkja gyártótól függően 1/2" belső vagy 3/4" külső menetes.

Szelepes fűtőtest szerelvényezése egycsöves fűtési hálózathoz

Amennyiben egy szelepes fűtőtestet egycsöves üzemmódra alkalmas csatlakozó szeleppel szerelünk fel (állítható bypass-sal rendelkezik, az adott fűtőtesthez érkező fűtővíznek csak egy kívánt része kerül a radiátorba, a többi továbbáramlik a fűtőkör hátralévő része felé), úgy az előbbi egycsöves rendszernél leírt minden előnyös tulajdonságot ki tudunk használni. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a fűtőtestek felül beépített szabályozószelepe csak védőkupakkal szerelt, a rendeltetésszerű használathoz célszerű termosztátot felszerelni.

Szelepes fűtőtest rejtett szerelvényezése egy- és kétcsöves fűtési hálózathoz

A szerelvényezés további fejlesztési irányát alapvetően két szempont határozta meg: egyrészt létezik egy felhasználói igény, hogy a gépészeti elemeket a fűtőtest környezetéből távolítsuk el (szelepek, csövek), vagy optikailag rejtsük el, de legalább a kezelőelemek legyenek szépek, formatervezettek.
Szerelési oldalról ugyanakkor egyre fontosabb az a szempont, hogy a fűtési hálózat készre-szerelhető és esetleg üzembe-helyezhető legyen már abban a fázisban, amikor a fűtőtesteket még nem is szerelték fel. Ilyen módon a fűtőtestek mechanikai sérülése az építkezés során elkerülhető, továbbá a festési munkák során nem kell a már felszerelt fűtőtesteket újra le- és felszerelni. Az ábrán bemutatott megoldás már mindezt tudja, természetesen úgy, hogy az előző ábrákon lévő megoldások minden előnyét megtartotta.
A "Multimodul" egység egy hőszigetelt műanyagdobozba előszerelt, fal- vagy padlószerkezetbe beépíthető kompakt csatlakozóelem, amely egy- és kétcsöves fűtési hálózatokhoz történő csatlakozást egyaránt lehetővé tesz.