Fűtési költségmegosztók

A távfűtés drága. E sommás kijelentés igen elterjedt, és kevesen gondolkoznak el azon, hogy vajon milyen okok vannak a tényszámok mögött. Nos az egyik ok bizonyosan a távfűtésben rejlő pazarlás, mégpedig nekünk, lakóknak a pazarlása.

Nézzük csak meg, hogy a téli hónapokban hány olyan egyedi gázfűtésű lakást látunk, amelynek ablakai folyamatosan szellőzésre vannak nyitva. Egyet sem! Az állandóan megbuktatott konyhaablakok bizony a távfűtéses lakásokra jellemzők, miközben ezek lakói panaszkodnak folyamatosan a magas fűtésszámlára. Bizony, ha közvetlenebbül éreznék zsebükön a saját pazarlásukat, biztosan takarékosabbak lennének. Az egyik lehetőség a közös hőközpontról működő lakásokban alkalmazott fűtési költségmegosztó alkalmazása.
Ezek a készülékek a hőmennyiség mérésére nem alkalmasak, arra viszont jók, hogy a hőközpontban mért hőmennyiséget szét lehessen osztani akár radiátoronként, akár lakásonként vagy még nagyobb egységenként. Az így megállapított arányok alapján kiszámolható, hogy a közösen fogyasztott (és mért) hőmennyiségből mennyi jut az egyes lakásokra.
Az egyszerűbb - ma már hagyományosnak tekinthető - készülékek a párologtatós költségmegosztók. Ezekben egy folyadékkal töltött ampulla található. A hőfelhasználás az ampullából elpárolgott folyadék mennyisége alapján határozható meg. A készülék külsőleg egy hőmérőre emlékeztet, amelynek két skálabeosztása van. Az egyiken a hőfelhasználást lehet leolvasni, és ez a skála a fűtőtest Watt-teljesítményét, méreteit és típusát is figyelembe veszi, a másik skála számítástechnikai ellenőrzési célokat szolgál. Minden fűtőtestre a teljesítményének megfelelő költségmegosztó kerül. Ez biztosítja az elszámolás helyességét. A leolvasással egy időben - általában évente - kicserélik az ampullát is. A kiértékelést, elszámolást számítógéppel készítik el.
Az elektronikus költségmegosztó minden tekintetben felülmúlja az előbbit. Nem csak pontosabb, gyorsabb, megbízhatóbb, hanem alkalmazkodik napjaink fűtési gyakorlatához is; az alacsony fűtővíz hőmérsékletű rendszereknél is helyesen méri a fogyasztást. Lelke egy miniatűr számítógép, amelybe betáplálhatók a fűtőtest műszaki adatai. A készülékben két érzékeny hőérzékelő található, amelyek közül az egyik a fűtőtest, a másik a helyiség hőmérsékletét méri. A processzor a mért értékek alapján határozza meg a hőfogyasztást, és folyadékkristályos kijelzőn kiírja azt. Az elszámolási időszak végén a mért értéket memóriájában rögzíti, a számlálót lenullázza, és a mérést kezdi elölről.
A költségek pontos meghatározására az épületben található összes költségmegosztó leolvasása és kiértékelése után kerülhet sor. Természetesen a költségmegosztók alkalmazása nem pótolja a fűtéskorszerűsítést és a megfelelő hőszigetelést. Megtakarítás csak akkor várható, ha ezeket is elvégezzük.

Forrás: Főtáv komfort

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: fűtés, költség

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Szilárd tüzelőanyagok

Éppen egy évvel ezelőtt áttekintettük a különböző tüzelőanyag fajtákat, és áruk, fűtőértékük, praktikusságuk, környezeti hatásuk szerint is összehasonlítottuk őket. A téli tüzelőanyag...


Központi fűtés megújuló energiaforrásokból

Az energiaárak folyamatos emelkedése, és az ökológia szempontok miatt egyre inkább megnő az egyedi nem fosszilis fűtőanyagot elégető fűtésrendszerek alkalmazásának az igénye. Ilyen rendszerűek a...