Fűtési költségelszámolás mérés alapján

A fűtési költségek mérés alapján történő elszámolásának Nyugat-Európában több évtizedes hagyományai vannak. Általában természe-tes, hogy a fűtésre felhasznált hőenergiát a gázhoz vagy az elektro-mos áramhoz hasonlóan megfelelő mérőeszközökkel mérik, és min-den felhasználó pontosan az általa elfogyasztott energiát fizeti meg. Az elszámolás módja a fűtés esetében azonban már a nyugat európai gyakorlatban sem annyira egyértelmű, mint a másik két energiahordo-zó esetében. Ennek oka részben szociális szempontokra, részben pedig más tényezőkre vezethető vissza.

Az alapprobléma általában úgy vetődik fel, hogy mindenki az általa ténylegesen elfogyasztott energiamennyiséget fizesse-e meg, vagy pedig az általa létesített hőmérséklethez igazodjon a szolgáltatás ára. Ez utóbbi esetben ugyanis szükség van az adott lakás különböző he-lyiségeinek épületen belüli elhelyezkedésének figyelembe vételére is. A témával kapcsolatban országonként különböző álláspontok alakul-tak ki.
Németországban a fűtési költségek megosztását a rendelet szabályozza. Gyakorlatilag az ‘50-es évek óta tömegesen alkalmazzák a fűtési költségmegosztó-kat, alkalmazásuk központi fűtéses ill. távfűtéses lakásokban kötelező. A rendeletet 1981 óta van érvényben, és bevezetése óta a fűtésre for-dított energiafelhasználás átlagosan 20 %-kal csökkent.
A korábbi évek tapasztalatai alapján Németországban elvetették a korrekciós tényezők alkalmazását. Ennek oka túlnyomó részben a la-kók között kialakult vita volt.
A fűtési költségek 50-70 %-át tisztán a fűtési költségmegosztók által mutatott értékek alapján osztják fel. A fennmaradó rész felosztása a lakások alapterülete alapján történik. Régebbi épületeknél az 50 %-hoz, az újabb előírásoknak megfelelően épült épületek esetében a 30 %-hoz közel eső értéket választják. Fontos, hogy a költségek legalább 50 %-ának felosztása a fogyasztás alapján történik.
Ez a felosztási mód bizonyos mértékben kiegyenlíti a lakások épületen belüli elhelyezkedéséből adódó különbségeket. A kedvezőtlen fekvést figyelembe vevő további kompenzációkra a törvény egyéb lehetőséget nem ad. Az ebből adódó különbségeknek az ingatlanok árában, illetve a bérleti díjban kell megnyilvánulnia.
Amennyiben az épületekben a melegvíz fogyasztás ill. a melegvíz előállítására fordított energia nem mérhető, úgy ezt az energiameny-nyiséget a teljes energiafogyasztás 18 %-ának (tapasztalati érték) kell feltételezni.

Svájcban a fűtési költségek elszámolásakor a német gyakorlatnál jóval bonyolul-tabb módszert alkalmaznak. A költségek meghatározásakor minden esetben figyelembe kell venni a lakások, ill. azok helyiségeinek épüle-ten belüli elhelyezkedését. Ez ún. korrekciós tényezők segítségével történik.
A korrekciós tényezők lényege a következő. Feltételezzük, hogy az épület különböző fekvésű lakásaiban a fűtési periódus folyamán végig azonos volt a hőmérsékletet. A lakó nem az általa ténylegesen fo-gyasztott energia, hanem a lakásban uralkodó hőmérséklet alapján viseli a költségeket. A korrekciós tényezőkre a tapasztalati értékek alapján egy táblázatot dolgoztak ki, és minden épületben egyöntetűen ezt alkalmazzák.
A másik alapvető különbség a német módszerhez képest az úgyneve-zett kényszer-hőfogyasztás figyelembe vétele. Ennek alapján ki kell számítani minden a lakáson vagy annak falaiban áthaladó fűtővezeték által leadott hőteljesítményt, és az ezek által leadott hőt a költség-megosztáskor tekintetbe kell venni.

Dániában a költségelszámolás alkalmazott módja az előbbiekben alkalmazott két módszer ötvözetének tekinthető, a különbség nem magában a módszerben, hanem a piaci viszonyokkal kapcsolatos szemléletben van. A fűtési költségek megosztása bérházakban és saját tulajdonú épületekben más-más metodika alapján zajlik.
A saját tulajdonú lakásokban az elszámoláskor teljes egészében a fo-gyasztás szerint kell a költségeket megállapítani, tekintettel arra, hogy a kedvező- vagy kedvezőtlen helyzetből adódó különbségek az adott lakás eladási árában már figyelembe lettek véve. Más a helyzet a (fő-képpen állami) bérlakások esetében. Itt ugyanis a bérlőnek nem áll módjában lakását kiválasztani, a bérleti díjak négyzetméter-arányosak, így ezekben az esetekben mindenkor korrekciós tényező-ket kell alkalmazni. Kényszer-hőfogyasztás figyelembevételére nem kerül sor.

Cél az ösztönzés

A különböző költség-elszámolási módok összehasonlítása során lát-ható, hogy a törvényalkotó szándéka minden esetben az, hogy az egyéni fogyasztásméréssel energia-megtakarításra ösztönözze a fo-gyasztót. A korrekciós tényezők alkalmazása vagy elhagyása elvi kér-dés, és főképpen az adott országban uralkodó piaci viszonyok függ-vénye. A cél minden esetben a tényleges fogyasztást jó közelítéssel meghatározó, kedvező költségvonzatú mérő-elszámoló rendszer ki-alakítása.

Magyarországon az energiahordozók árai egészen a közelmúltig alacsonyak voltak, így a költségmegosztásnak gazdasági létjogosultsága nem volt - megva-lósítási költsége magasabb lett volna, mint a várható megtakarítás. Ennek következtében a módszer a lakók körében alig ismert, és en-nek megváltoztatása hosszú időbe telik.
Téves információk jutnak el a fogyasztókhoz mind a költségosztó rendszerek pontossága, mind pedig a lakások közötti hőátadás jelen-tősége tekintetében. Elterjedt tévhit, hogy ha a szomszéd lakásban korlátozzák a fűtést, az óriási többletköltségeket okoz.
A lakók, akik a korábbiakban azonos áron jutottak hozzá a különböző fekvésű lakásokhoz, csak nehezen képesek elfogadni a piaci viszo-nyok gyors változását, ami felveti a korrekciós tényezők alkalmazásá-nak problémáját. Azok a lakók, akik az átlagosnál többet fogyaszta-nak, és így a végelszámoláskor pótbefizetést kell teljesíteniük, több-nyire lakásuk kedvezőtlen fekvésére hivatkozva ellenzik a mérés sze-rinti elszámolást, ami - megfelelő rendeleti szabályozás hiányában - gondot okozhat.
Többéves tapasztalatra visszatekintve a korrekciós tényezők és a 30-70 %-os felosztás együttes alkalmazása alkalmasa a fűtési költségek mérés alapján történő elszámolására, kellő ösztönzést biztosít a meg-takarításra, a gyakorlatban egyszerűen kezelhető, és a lakók számára a jelenlegi körülmények között a leginkább elfogadhatónak bizonyult.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Tófalvi György

Címkék: fűtés, költség, mérés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Otthoni energiagazdálkodás

Az otthon elfogyasztott energia legnagyobb része fűtésre, újabban ehhez felzárkózva hűtésre, ezen kívül meleg víz előállítására, és elektromos készülékeink működtetésére fordítódik. Az első...


Energiatakarékos otthon, munkahely

Ahhoz, hogy meghatározhassuk mekkora megtakarítást érhetünk el háztartási készülékeink, berendezéseink korszerűsítésével, fontos tisztában lennünk azzal, hogy mekkora egy-egy adott berendezés...