Levegővel és a nélkül is működnek

Festékszórók

A festés tradicionális módja az ecsetelés, ám ez a fárasztó, időrabló és kellő gyakorlatot igénylő munka ma már számos más eszközzel könnyebben is elvégezhető. A nagyobb festési munkák elvégzéséhez - az ajtólapok, bútordarabok befestéséhez - példádul célszerű festékszórót használni, amelyekkel egyenletes bevonatokat lehet rövid idő alatt kialakítani. A festékszórók ma már könnyen beszerezhetők, sőt esetenként bérelhetők is, ám csak akkor használhatók előnyösen, ha kellően ismerjük e szerszámok jellegzetességeit, és van már némi gyakorlatunk a használatukat illetően is.

Szórás sűrített levegővel

A „levegős” festékszórók általában két-, egymással tömlővel összekapcsolt egységből állnak: a légkompresszorból és a festék porlasztását végző szórópisztolyból. Jellegüket levegő nyomása határozza meg; alacsony-, közepes-, illetve magasnyomású sűrített levegővel működnek. Ez utóbbiak kimondottan ipari célokra készülnek, míg az alacsony és közepes nyomású sűrített levegős festékszórók inkább hobbi célokra használhatók.
Az alacsony, 0,1 bar nyomással működökre jellemző, hogy a légáramba kerülő festékszemcsék viszonylag nagyok, a kiáramló festék sebessége pedig – a levegő kis nyomása miatt – nem jelentős, ezért a kiszórt anyag porlasztása nem elég finom, a kiszórást követően megfolyásra hajlamos, és e mellett nem is elég egyenletes. A kiszórt bevonat általában többszöri átszórást igényel. A kiszóráshoz szükséges levegőt minden ilyen készüléknél kis membrános és többnyire légtartály nélküli kompresszor szolgáltatja. Ez azzal jár, hogy a nyomás pulzálása miatt nem egyenletes a festékkiáramlása, és a kiszórt anyag konzisztenciája sem lehet túl sűrű.
A közepes nyomású festékszóróknál a levegőt kompresszor nyomja a légtartályba és onnan flexibilis tömlőn jut a szórópisztolyba. Előnye, hogy a tárolt levegő nyomását festéskor a kompresszor állandó értéken tartja, és a folyamatosan áramló sűrített levegő miatt a festék porlasztása és ezáltal a felhordása egyenletes lesz. Ha a tartály légnyomása elérte az átlagos 2-5 bar értéket, a nyomásmérő kikapcsolja a kompresszort, ha pedig a nyomás 5-10%-kal esik, újra bekapcsolja.
Kisebb tárgyak festéséhez elég a modellezési célokra készült membrános-, vagy dugattyús kompresszor is, amelynek azonban kicsi a légtartálya, és a levegő nyomását szeleppel lehet szabályozni. A viszonylag kis légtartály, és a rácsatlakoztatható speciális szórópisztolyok miatt csak kis felületek bevonására alkalmasak. A kimondottan finom munkákhoz való szórópisztolyok ugyanis az egyébként kiválóan porlasztott festékpermetet csak 3-5 cm-es körben terítik el egyenletesen. Az ilyen festékszórókat – kis festéktartályuk miatt - gyakran kell tölteni, és a kompresszorukat sem célszerű hosszabb ideig működtetni. Viszont kisebb felületjavítási munkákhoz ezeket is eredményesen lehet használni.
Ha nagyobb felületek befestése a cél, akkor nagyobb teljesítményű kompresszorra és a hozzá való szórópisztolyra van szükség. A mobilizálható és nagyobb nyomású kompresszorokkal már folyamatos munka végezhető. Ezek a kb. 8 bar nyomást biztosító és 210 l/perc teljesítményű légsűrítők már sűrített levegővel működő különféle eszközök működtetésére is alkalmasak. Viszonylag kis súlyuk és csekély helyigényük miatt a szállításuk sem okoz nehézséget, így elég univerzálisan használhatók, ahol van 230 V-os elektromos hálózat. Lényeges, hogy a légtartály minél nagyobb legyen, automata nyomáskapcsoló és nyomásszabályozó is legyen rajta. A nyomás ált. 8-10 bar körüli, zajszintjük változó, ám könnyen szállíthatók. Ennél nagyobb teljesítményű kompresszorra csak kimondottan ipari tevékenység esetén van szükség.

A szórópisztolyok is különbözők

A bevonó anyagokat a szórópisztoly fúvókája porlasztja finom festékköddé, amely azután a munkadarabon egyenletes vékony réteget képez. Ezt azonban szórásnál csak hígan folyó festékkel lehet elérni. A bevonóanyag viszkozitása, azaz folyóssága ezért nagyon fontos. Ám legalább ilyen lényeges, hogy a levegőnyomás és a pisztoly is a felület nagyságához igazodjon. Az alacsony nyomással működő festékszóróknak tartozéka a szórópisztoly, viszont már a közepes nyomással működő kompresszorokat is különféle méretű pisztolyokkal lehet használni.
Léteznek szabad hozzáfolyású-, szívó-, és nyomóhatású pisztolyok. Ezek a sűrített levegő légáramának hatására szórják ki a különféle folyékony bevonó anyagokat. A szabad hozzáfolyású pisztolyoknál a folyadék felül levő-, a szívó hatásúaknál pedig a pisztoly alatt elhelyezett tartályból jut a fúvókába. A szóráskúp nagyságát a pisztoly fúvókájának mérete jelentősen meghatározza. Ez általában 0,2-1,5 mm, ám a kisebb, főként modellezési célokra használt szórópisztolyoké kisebb, és így a szóráskúpjuk is sokkal kisebb az általánosan használt pisztolyok 10-25 cm-es szóráskörénél.
A levegőbe kerülő festék mennyiségét a billentyűvel lehet szabályozni, a levegő ideális nyomását pedig a kompresszoron lehet beállítani. A pisztolyt azért célszerű jól megválasztani, mert különben sok lesz a munkadarab mellé szóródó festék, ami kárba vész. A szokásos 20-30 cm-es szórási távolság csökkentésével ugyan a beszórt felületet lehet csökkenteni, ám ehhez már kellő gyakorlat szükséges, és nő a kiszórt festék megfolyásának a veszélye.

Levegő nélküli szórópisztolyok

A folyékony bevonó anyagokat levegő nélkül is lehetséges porlasztva szórni, mégpedig airless technikával. A folyékony festéket e készülékeknél a dugattyú szívja fel és továbbítja a porlasztó fúvókához, kb. 20 bar nyomással. A dugattyút elektromágnes működteti, amelynek 3-5 mm közötti lökethosszát egy szabályozócsavarral lehet állítani. Ez a tartályból felszívott és a megfelelő sűrűségűre hígított festék kiszórt mennyiségét szabályozza. A fúvóka az igényesebb gyártmányokon cserélhető, pl. lapos-, vagy finom sugaras fúvókára.
Esetenként flexibilis és hajlítható hosszabbító is szerelhető a fúvóka helyére, amely a nehezen hozzáférhető helyek festését könnyítik meg, és az ilyenkor előforduló szívási zavaroknak is elejét veszi. A szórófej e kiegészítőknél a hosszabbító végén van és ezen is cserélhetők a fúvókák. Az ilyen készülékek zajszintje 95 dB körüli, és csak szakaszosan működtethetők, folyamatos munkára nem alkalmasak. Az „üzemszünetekre” az elektromágnes túlhevülése miatt van szükség, a különféle gyártmányú készülékeket csak a kezelési útmutatóban megadott ideig lehet használni.

Nem mellékes „mellékhatások”
Bármilyen folyadék porlasztásakor több mellékhatással is számolni kell. Mivel a sűrűbb anyagokat csak megfelelő arányban hígítva lehet porlasztva kiszórni, a művelet közben a szokásosnál több hígító jut a levegőbe. Ezért zárt helyiségekben festékszóráskor állandó és intenzív légcserére van szükség. Ez azonban ne legyen olyan mértékű, hogy eltérítse a festékpermet kiszórását. Az is köztudott, hogy a szóráskúp szélein a festékköd – részben a kisebb sebessége, részben a felületen szétterülő nyomás miatt - csak részben jut a felületre, egy kis része a levegőbe kerül, és abban lebegve csak később rakódik le. A lebegő festékköd belélegzése ellen ezért a festék szórása közben mindig a száj- és az orrnyílást fedő maszkot kell viselni, és ajánlatos védőszemüveget is használni. A festékköd padlóra rakódását pedig takarófóliával célszerű elkerülni.
A festékszórók általában a szóráskúp szélén még lapos fúvókát alkalmazva is „átmenetesen” terítik fel a bevonó anyagot, tehát nem lehet velük éles vonal mentén kezdeni a festést. Ezért ha erre van szükség - pl. ajtótokok éle mentén - széles takaró ragszalaggal lefedve biztosíthatjuk a határozott kezdésvonalat. A szórást mindig a ragszalagon kezdjük el és sávonként, ezek széleit kissé átfedve folytassuk.
Szórás közben a festékszórót mindig párhuzamosan és egyenletes sebességgel mozgassuk a festett felülettel. Ebből adódik, hogy a legideálisabb a függőleges felület, szemben az ecseteléssel, aminél a vízszintes az ideális helyzet. A szórópisztolyt ne csuklóból mozgassuk, mert így a készülék és a munkadarab közötti távolság a mozgás folyamán változik és ezért a felvitt festék mennyisége is hol vékonyabb, hol vastagabb lesz. Ha azonban a pisztolyt egész karral mozgatjuk, akkor könnyebb az ideális szórási távolságot megtartani, és akkor a felszórt réteg is egyenletes lesz.
Ha nagy felületeket kell beszórni, akkor azt csak részletekben, sávokban lehet elvégezni. Az ilyen feladatokat ezért részekre bontva és előre megtervezett sorrendben célszerű elvégezni. Átszóráskor pedig ellenkező, tehát függőleges irányban kell a festéket felteríteni. A munka végeztével pedig minden festékes pisztolyalkatrészt alaposan ki kell tisztítani, hogy legközelebb is szórásra kész állapotban legyenek.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: festék, ecset, festés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Foltálló falfesték

Falaink a használat során számos külső hatásnak vannak kitéve. Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy véletlenül kifröccsent a kávé vagy agyümölcslé a falra, esetleg gyermekünk hitte...


Folttisztítás

A különböző eredetű foltok minden háztartásban előfordulnak, és eltávolításuk esetenként gondot okozhat. Különféle folttisztító szerek beszerezhetők ugyan, ám a régi, hagyományos módszereket is...