A javítás az autó lemosásával és a sérülés(ek) alapos szemrevételezésével
induljon, mivel a javítás technológiája a sérülés súlyosságától függ. A járművek
fényezése több rétegből áll; a gyárban a nyers fémre alapozóréteget, töltőanyagréteget,
fedőszínt majd színtelen lakkot fújnak. A rétegszám típusonként eltérő lehet,
ez a gyár fényezési technológiájától függ. A sérülés vizsgálatakor azt kell
megállapítani, hány rétegig hatol a karcolás.
A lakkréteget jellemzően a zárak körüli kulcsnyomok a bokorkarcolások és a
karomnyomok sértik. Ezeket a hajszálvékony sérüléseket legkönnyebben polírozó
szerekkel tüntethetjük el. Ezen ápolószerek a lakk legfelső, sérült részének
lecsiszolásával operálnak, ami kemény izommunkát vagy polírozógépet igényel.
Utóbbival elővigyázatosan bánjunk, különben túlcsiszolás esetén a fényezés "beéghet".
Egy másik autóról a fényezésre került festéknyomot is polírozó szerekkel tüntethetjük
el. Fontos, hogy mindig az egész karosszériát vegyük kezelésbe, hogy a fényezés
egységes legyen.
A polírozó anyagok újabb generációihoz finomszemcsés festékanyagot kevernek,
így azok a felső réteg lecsiszolása helyett feltöltik a fényezés karcait. Ezen
ápolóanyagoknál nagyon fontos a szer és a fényezés színazonossága! Természetesen
ezeket is a kocsi teljes felületén alkalmazzuk. Hatásuk általában nem túl tartós,
és egy esetleges újrafestés előtt gondoskodni kell eltávolításukról.
A fedőszínt és az alapozóréteget is felsértő kavics- és kulcsnyomokat még a
rozsdásodás beindulása előtt kezeljük, mert az idő múlásával rohamosan nő a
javítás munkaigénye. Az apróbb, gombostűfejnél is kisebb sérülések esetén elég
a fedőfestéket pótolni; az alapozóréteg elhagyható. Első lépésben zsírtalanítsuk
a felületet festékboltokban beszerezhető zsírmentesítővel (sima hígító nem
jó, mert oldhatja fényezés egyes rétegeit).
Festéshez a modellboltokban kapható egész vékony ecsetet válasszunk. A körömlakkokhoz
hasonló kiszerelésű javítóstiftek előnye, hogy ezekhez nem kell külön ecset.
Nagyon fontos, hogy kitöltsük a fényezésben keletkezett folytonossági hiányt,
mégse dudorodjon ki a festett rész a környezetéből. Ha egy hajszálvékony karcolást
akarunk feltölteni, akkor festés után töröljük vissza a karcolás mellé jutott
festéket. Ha festés után néhány nappal a javított rész feltűnően kiáll, akkor
700-as illetve 900-as vizes csiszolópapírral lehet szintbe hozni környezetével.
Ha a sérült részen már megindult a korrózió, akkor a javítást a rozsda eltávolításával
kezdjük. Ezt nagyon lelkiismeretesen végezzük, különben a festék néhány hónapon
belül hólyagosodni fog, és kárba vész a javítással töltött idő. A lemez állapota
szerint használjunk drótkefét, csiszolópapírt vagy sarokcsiszolót. Előfordulhat,
hogy a rozsdával folytatott harc végére a lemez teljesen átlyukad. Amennyiben
ez a küszöbön, az alvázon vagy más teherviselő elemen történik, akkor a javítást
bízzuk szakemberre.
A mechanikai rozsdaeltávolítás végeztével kenjük be Ferropasztittal a sérült
részt. A szer először barnás feketére marja a felületet, majd alapos vizes
öblítés után szürkés passzív réteget alakít ki. Hordjunk fel a gyári cinkvédelemhez
hasonló bevonatot adó cink-sprayt vagy egy-két réteg alapozófestéket, ami nem
csak a későbbi korróziótól véd, de ki is tölti a lemunkált anyagmennyiséget.
Ha a csiszolással mély nyomot hagytunk a lemezen, akkor gittel pótoljuk az
eltávolított anyagot. Átlyukadt lemezhez jó tartást adó üvegszál gittet használjunk.
A durvább üvegszál gitt réteg száradása után simítsuk el a felületet finom
gittel. Törekedjünk minél kevesebb gitt használatára, és ne akarjunk egyből
tökéletes felületet létrehozni, hisz a megszáradt gitt réteget még csiszolni
is kell. A gitt száradását hajszárítóval vagy hőlégfúvóval gyorsíthatjuk.
Ha a lemez finom sima és az alakja is olyan, mint újkorában, akkor nincs más
hátra, mint a festék felhordása. A tízforintosnál nagyobb felületek festéséhez,
mindenképp sprayt használjunk. Ehhez fújás előtt takarjuk le (maszkoljuk) papírral
az autó többi részét. Ne maszkoljuk körbe közvetlenül a festendő felületet,
hagyjunk egy kis helyet a finom átfedéshez a régi és az új festék között. Kapható
speciális maszkoló szalag, amely bizonyos mértékig maga alá engedi a festéket,
így elmosódik a friss és a régi festés közti határ. A festést úgy érdemes végezni,
hogy a festett felület széle egybeessen a kocsi valamilyen lemezhajlatával,
ahol amúgy is megtörik a fény.
A sprayfújáshoz 20- 30cm-re tartsuk a flakont a lemeztől, és egyenletes, párhuzamos
csuklómozdulatokkal végezve fújjunk. Ha túl lassú a mozdulat vagy túl kis távolságról
fújunk, akkor a festék megfolyhat, ha túl messziről próbálkozunk, akkor nem
fog szépen fedni. A kész felületet néhány napig hagyjuk száradni és másfél
hétig ne mossuk le. Ennek leteltével 900-as vizes csiszolópapírral vagy polírpasztával
tüntessük el a különbséget az új és a régi festés fénye között.
A horpadt karosszériaelemek javítása csak egyszerűbb esetekben végezhető egy
gumikalapáccsal és némi ügyességgel házilag, ám a javítás kimenetele kétséges.
Már léteznek behorpadt, de hibátlan fényezésű karosszériaelemeket nyom nélkül
javítani tudó műhelyek.
A karosszérián végzett legapróbb javítások nagy ügyességet és alapos munkát
igényelnek. Még a legügyesebb ezermester munkájának minősége is elmarad a profi
fényezőműhelyek nívójától. Ennek ellenére egy kis gyakorlással és kitartással
látványos javulást érhetünk el, az újrafényezés költségének töredékéért.