Betonozás házilag

Keverési arányok

A beton tipikus összetétele 60-75% homok és kőzúzalék, 15-20% víz és 10-15% cement, amelyet mészkő, agyag és más összetevők égetésével nyernek. A beton szilárdsága a víz-cement arány nagyságával fordított arányban van, tehát a betonkeverésnél arra kell törekedni, hogy lehetőleg a szükséges minimális vizet használjuk fel. A minimális víz határát a bedolgozhatóság határozza meg.

Tapasztalat az, hogy a kőművesek általában a gyorsabb bedolgozhatóság miatt szeretik a betont túlvizezni. Ez talán a legrosszabb, amit a betonnal lehet tenni. Az sem elfogadható, hogy a sok vízhez sok cementet tegyünk. Ez egy cementpépben úszó kavicshalmazt ad, ahol a cementpép minősége is gyengébb az elvárhatónál, nem beszélve arról, hogy feleslegesen sok cementet használnak így fel.

A gyakran hallott "1 lapát cement, 3 lapát sóder" módszer kb. kétszer több cementet használ a kelleténél, gyengébb minőséget produkálva. Ez a mai cementáraknál m3-enként 7-8000 Ft többletköltség feleslegesen. A lapátos módszernek a másik baja, hogy a pontossága nagyon bizonytalan, ezért érdemes inkább kimérni az összetevőket.

Ez egy 10 literes vödörrel és egy házi mérleggel könnyen megoldható. Az a helyes, ha az alkotórészek arányát tömegarányokban mérjük. A vödörbe jelöljük be az 1 literhez tartózó magasságot, aztán eddig töltsük fel cementtel, és mérjük meg (a vödör tömegét vonjuk le). Ez a mért érték lesz a keverési alap tömegegység. A továbbiakban a sóder és a víz mennyiségét a megadott keverési arány szerint ehhez viszonyítva mérjük ki, és a mennyiségeket jelöljük be a vödör oldalán. A vizet célszerű egy külön vödörben mérni. A továbbiakban a kimért arányok szerint kell a betonkeverőbe az anyagokat beönteni.

Az alábbi keverési arány javasolt kiindulásnak (ez kb. 300 kg cementfelhasználást jelent a beton m3-ére vetítve):

• 1 tömegrész cement 
• 6 tömegrész sóder 
• 0,6 tömegrész víz

Ez egy közel képlékeny állapotot ad, ami a házi bedolgozáshoz jó. Mivel a sóder minősége pontosan nem tudható, nem tudni mennyi víz van benne, milyen a pontos szemszerkezet, ezért tanácsos az első mérés anyagaiból egy próbakeverést készíteni, ami a kötést is mutatni fogja.

Keverés

A keverés történhet kézzel vagy géppel. Betont kézzel csak kisebb munkáknál keverünk. A keverés helyén fából, acéllemezből vagy betonból hézagmentes aljzatot kell kialakítani azért, hogy a beton keverés közben ne szennyeződhessen idegen anyagokkal.

A beton gépi keverése szabadonejtős vagy kényszerkeverős (kanalas) gépekkel történhet. A keveréskor először a sódert és a cementet kell a gépbe adagolni, és ezeket egyenletesre összekeverni. Ehhez kell kis adagokban keverni a vizet. A kimért víz kb. 1/5-ét a végén külön adjuk hozzá, úgy egy perc keverés után. Hogyha nedves volt a sóder, ne kerüljön több víz a betonba. A víz mennyisége akkor már jó, ha a kívánt képlékeny konzisztencia előállt. Az anyagot egyenletesre kell keverni, és ha lehet folyamatosan kell bedolgozni. A keverőt ne hagyjuk magára hosszan, mert a túlkeverés miatt az alkotók szétosztályozódnak, romlik a szilárdság.

Bedolgozás

A legfontosabb a tömörítés. A gépkölcsönzőknél megtalálható a tűvibrátor, ennek használata alapvető. Ennél arra kell vigyázni, hogy nem kell "túlvibrálni" a betont, a vibráláskor a beton szétterül, ha a terülés beáll, nem kell tovább tömöríteni. Hiba az, ha addig van benn a tűfej, míg a víz megjelenik a beton tetején.

Aljzatbetonhoz lapvibrátor ajánlott, de ehhez általában nehéz hozzájutni. Ez esetben marad a kézi tömörítés; elég jól megoldható a kanállal való csömöszöléssel és a deszka éllel való apró ütögetéssel. A beton kiöntésekor ügyelni kell még arra, hogy ne ejtsük magasból, mert szétosztályozódik.

Utókezelés

A betonnak a szilárdulás után (2-3 óra) folyamatosan szüksége van utókezelésre, nedvesen tartásra. Ez szükséges a megfelelő végszilárdsághoz, és ezáltal csökken a repedezési hajlam is. Nem szabad hagyni a betont "megégni", ez a teljes tönkremenetelhez vezethet. Mindez akkor következhet be, ha a kötéskor fejlődő hő nem tud eltávozni. A locsolás permetezve történjen és célszerű takarófóliát használni. Az utókezelés minimum 1 hét, de ha lehet minél tovább, akár egy hónapig tartson.

Olvasd el a betonozási jótanácsokkal foglalkozó három részes cikksorozatunkat. A cikksorozat első részében a betonozás előkészületeit vesszük számba, a másodikban már magáról a betonozásról lesz szó, így a második 10 jótanács magáról a munkálatokról szól, a harmadik rész pedig a beton utókezeléséről, a betonozást követő feladatokról szól.