Napjainkban a barkácsáruházak széles választékban kínálják a napelemmel működő,
kertbe telepíthető lámpatesteket. Ezek felső részére szerelt napelemekben napközben
a fény hatására villamos energia keletkezik, amelyet egy kis akkumulátor tárol,
majd este sötétedés után, egy fényérzékelő bekapcsolja a lámpatest fényforrásait,
amelyek lehetnek kisteljesítményű törpefeszültségű izzók, vagy világító diódák.
A fényszolgáltatás az akkumulátor lemerüléséig tart, ez lehet akár reggel is.
Aki már vásárolt ilyen világítótestet, tapasztalhatta, hogy ezek fénye mindössze
jelzésértékű, igazából csak útirány kijelölésére alkalmasak. Fényük túl kevés
ahhoz, hogy akár különösebb látványban, vagy hangulatban részesítenék használóját.
Mindössze csak a közvetlen közelében világít meg típustól függően 20-50 cm
átmérőjű kört. Igaz nem fogyasztanak villamos energiát, ezáltal üzemeltetésük
nem kerül pénzbe. A lámpatestbe szerelt fényforrás, még ha világító dióda is,
annyira kis teljesítményű, hogy a létrehozott fénymennyiség elenyésző.
Ugyancsak a barkácsárúházak kínálatában kaphatók a világító diódával (LED)
gyártott kültéri lámpatestek. Ezek típustól függően különböző nagyságú megvilágítási
szintet hoznak létre környezetükbe. Kis teljesítmény - ezáltal alacsony energia
fogyasztás - a jellemző ezekre a lámpatestekre is. Igaz a szolgáltatott fényáram
is mindössze csak kiemelő világításra alkalmas. Tehát e kerti lámpák fényénél
sem fog fényárba úszni a növényzet. Hangulatkeltésre alkalmasak. Vigyázni kell
ezek vásárlásánál, mert a fehér LED színhőmérséklete nagyon magas, ezért szinte
kéken világítja meg környezetét. A színvisszaadása sem tökéletes, ezért a virágok,
és más növényzet színe eltér a nappali látványtól. Az alacsonyabb kivitelűek
használata szerencsés a kertekben, mert a járófelület vagy a zöldgyep - és
nem a fák koronája vagy a fejünk - világítása a cél.
Az izzóval vagy kompakt fénycsővel működő kerti lámpák általában három magasságban
kaphatók: 40 cm, 90 cm és 2 méter. Melyiket hol célszerű használni? A magasság
kiválasztásánál a megvilágítandó felület nagyságát kell figyelembe venni. Ösvények,
keskeny járdák, kevésbé frekventált helyek megvilágításához elegendőek az alacsonyabb
kivitelű lámpatestek. A teraszok, szélesebb járófelületek, kerti sütök, faházak
környékét célszerű a 90 cm magasságú lámpatestekkel megvilágítani. A szélesebb
útfelületeket, gépkocsi behajtókat, parkolókat magasabb kandeláberekkel világítsuk.
Valamennyi esetben a kívánt megvilágítási szint függvényében válasszuk ki a
fényforrás típusát.
A jó minőségű, igaz drágább árfekvésű kompakt fénycsövek kiválóan használhatók
kültéri világításra is, ugyanis ezek télen is begyújtanak, és kellő nagyságú
fényárammal világítanak. Mindenképpen számolni kell azzal, hogy az energiatakarékos
kompaktfénycsövek lassabban érik el teljes fényáramukat, mint a normál izzók
vagy halogénlámpák. Tehát ott, ahol a bekapcsolást követően azonnal szükség
van a világításra, mindenképpen célszerű izzót használni. Amennyiben tartósabban
működtetjük a házunk körüli világítást, akkor ezt energiatakarékos fényforrásokkal
tegyük.
Valamennyi esetben törekedni kell olyan lámpatest kiválasztására, amely csak
a közvetlen környezetét világítja meg, nem szórja fényét az égboltra, a szomszédba,
vagy akár a saját lakóterünkbe. Ilyen esetekben fölöslegesen pocsékoljuk az
energiát, kellemetlen zavaró káprázást okozhatunk, és még környezetünket is
károsítjuk a fényszennyezéssel. (Lásd ezzel foglalkozó cikkünket.)
Ha támfalba, oldalfalba építjük be a lámpatesteket, célszerű, hogy aszimmetrikus
tükrösök legyenek azért, hogy fényüket lehetőleg csak a járófelületre sugározzák,
és ne az ott elhaladók szemébe. Lépcsővilágítóból is aszimmetrikus tükörrel
szereltet válasszunk. Amennyiben ilyen nincs, mindenképpen káprázás-gátló ráccsal
ellátottat vásároljunk. Lehetőleg az oldalfalba, a lépcsők vonalában, minden
második-harmadik lépcsőhöz szereljük ezeket. Amennyiben nincs oldalfal, úgy
a lépcső oldalába is besüllyeszthetők. Ebben az esetben kifejezetten ajánlott
a káprázás elleni védekezés. Valamennyi kültéri süllyesztett lámpatest védettsége
legalább IP 67 legyen. Ellenkező esetben a beszivárgó víz, és pára gyorsan
tönkreteszi a lámpatest szerelvényeit, rövidzárlatot okozhat, illetve életveszélyessé
válik.
Amennyiben földbe süllyesztett lámpatestet is használunk kertünk világítására
(habár ez zavaró káprázást és fényszennyezést okoz), úgy ezek beépítő dobozát
kavics, illetve homokágyba kell beépíteni. Semmiképpen nem szabad bebetonozni
a beépítő dobozt, mivel így a lámpatestben csapódik le a levegő páratartalma,
nincs lehetőség az elpárolgásra. Fontos követni és betartani a beépítési utasítást
azért, hogy a későbbiekben ne keletkezzenek károk a nedvesség miatt a lámpatest
szerelvényeibe.
A ház falára szerelt lámpatestek szerepe általában a járófelületek megvilágítása,
illetve biztonsági világítás. Amennyiben kellő nagyságú eresszel rendelkezik
házunk, akkor a lámpatesteket besüllyeszthetjük a lambériába, így nem jelennek
meg ház falán, és a szükséges megvilágítási szintet rejtetten biztosítjuk.
Valamennyi kültéri lámpatest védettsége legalább IP 65 legyen, csak ebben az
esetbe nem telik meg rovarokkal a bura, és a víz sem hatol be a belsejébe.
A szerelésnél oda kell figyelni a tömszelencék zárására, hogy a megfelelő védettség
meglegyen.
Kertünk az a pihenőhely, ahol a mindennapi tevékenységünk után lazítani tudunk,
kikapcsolódhatunk. Amennyiben szakszerű világítást is szerelünk, úgy az esti
órákban is gyönyörködhetünk növényzetében. A világítás tervezését és szerelését
célszerű világítástechnikai szakemberre bízni, vagy legalább a tanácsát kikérni.
A kertésznek nem a kert megvilágítás a feladata - még ha azt is mondja, hogy
ért hozzá -, hanem a kialakítása és a növényzet gondozása, mint ahogy a világítástechnikus
sem fog kerti növényeket ajánlani megbízójának.
Nagy János
világítástechnikai szakmérnök
a Világítástechnikai Társaság elnöke