Javíttassuk meg, vagy cseréljük ki?

Nyílászárók

Ez a kérdés az elmúlt időszak erősen széles napjai és a fűtésköltségek emelkedése miatt valószínűleg sokakban felmerült, akiknek nem zártak jól az ablakai. Erre pedig csak a különféle szempontok mérlegelése alapján lehet csak jól válaszolni, ezért néhány támpont ismertetésével igyekszünk tépelődő olvasóink döntését megkönnyíteni.

Krónikus hibák

Elöljáróban mindjárt le kell szögezni, hogy a helyzet megoldása főként csupán pénz kérdése. Mert a régi nyílászárók alapos javíttatása, de a cseréje is többnyire jelentős kiadással jár. A javítási munkákra nehéz megbízható és hozzáértő szakembert találni, és ha el is vállalja a mester, a javítás tartóssága kérdéses marad, hiszen a régi faszerkezetek kötéseinek szilárdsága évről-évre - a rendszeres karbantartás ellenére is - tovább romlik.
A másik probléma a kopott, élemedett zárszerkezetek pótlása. Egy régi gerébtokos ablak kilincses zárszerkezetét pl. csak durva bontást követően lehet pontos zárásúvá tenni, de erre egyáltalán nincs garancia. Márpedig a pontatlan zárás megnöveli a szerkezeti egységek közötti réseket, ahol az enyhe légmozgás is kellemetlen huzatot okoz. A régi zárszerkezetek csak a kétszárnyú ablakokon zárnak három ponton, ám ott is ritka esetben megfelelően. Az egyszárnyas, nagyobb felületű ablakokon pedig többnyire két, egymástól függetlenül működtető, egyszerű kilincses zárnyelv, a kisebbeken pedig csupán egy ilyen elfordítható nyelvű, általában kopott zár biztosítja az ablak zárását. Ráadásul a mellékhelyiségekben többnyire csupán egy szimpla ablak van, és ezek állapota sokszor még siralmasabb a többinél. Ezen túlmenően az ajtók, ablakok pántjainak állapota sem túl rózsás. A kilazultak inkább cserére, mint megerősítésre szorulnának, amit viszont nem is olyan könnyű kivitelezni.
A következő szempont az üvegezés. A régi ablakokba rendszerint 3,2 mm vastag üveg van, a mai 4 mm vastag üvegezésekkel szemben. Ez ugyan a homlokzati ablakoknál két rétegben védi a lakás belső klímáját, ám hő- és hangszigetelési hatásfoka elmarad a mai korszerű üvegszerkezetektől. Cseréjük pedig csak töréskár esetén valósul meg, hiszen senki nem olyan dőre, hogy az ép üvegezést csupán ezért vastagabbra cserélje. Kétrétegű thermopan üvegre való cserélése pedig csak kivételes esetben és drágán valósítható meg, a keret szilárdságától függően.

Ami megoldható

Természetesen vannak kivételesnek mondható esetek, amikor kisebb javításokkal is jelentős eredményeket érhetünk el, már ami a jó zárást illeti. Az egymásra záródó peremek megtisztításával, a zárak nyelvére kenődött festék eltávolításával és a zárlemezek helyének pontosításával javíthatunk a keretek zárásán, de ennek feltétele, hogy a szárnyak ne legyenek vetemedettek, és sarokillesztései is szilárdak legyenek. Az üvegezésnél pedig mindig következetesen pótolni kell a gittelést.
A hőveszteséget a tokok melletti külső-belső falhézagok speciálisan e célra készült rugalmas akril tömítőanyaggal történő résmentesítésével lehet csökkenteni. Ehhez esetenként a rések szélének kibővítése is szükséges, hogy a rések kellő mélységben kitölthetők legyenek. Az ablakszárnyak és tokok hornyait is meg kell tisztítani a vastag festékrétegektől, majd utólag kimart horonyba üthető, lágy EPDM résszigetelő idommal megteremthető a nyílászárók szinte légtömör szigetelése. Ez mázoláskor kivehető, majd újra visszahelyezhető a horonyba. A munkát azonban szakemberre kell bízni, hogy az eredmény garanciális és hatásos is legyen.
A nyílászárókat tehát ideális esetben némileg lehet korszerűsíteni, ám az időszakonként aktuális karbantartó mázolási feladatok továbbra is szükségesek. Szerencsés esetben így még több évig elodázhatjuk a nyílászárók cseréjét, bár tökéletesen soha nem fognak zárni.

Az új ablak kiválasztása

Ha viszont ezek a feltételek alig teljesíthetők, érdemes elgondolkodni a nyílászárók cseréjén. Ez azonban újabb kérdéseket vet fel. Először is műanyagból- vagy fából, esetleg alumíniumból készült nyílászárókat válasszunk? Mindegyiknek megvannak az előnyei. Mivel hosszú évekre szóló beruházásról van szó, karbantartás szempontjából csak a fa nyílászárók igényelnek évek múlva felület felújítást, viszont vetemedésre ezek sem hajlamosak. Az alumíniumból készültek nagyon időtállóak, viszont sokba kerülnek, így ideális és megfizethető megoldásnak mondhatók a műanyag nyílászárók, amelyek időtállóak, vetemedésmentesek, felületkezelést sem igényelnek, és akár többféle színben is megrendelhetők. Nem véletlen, hogy a cserék 70%-ánál műanyag ablakok kerülnek beépítésre.
A műanyag nyílászárók terén azonban újabb körülményekre ajánlatost figyelmi. Ezek ugyanis 3, vagy 5-6 kamrásak. A kamrák számával nő a hő- és hangszigetelési tulajdonságuk, és egyben a keret és a tok statikája is jelentősen javul. A háromkamrás szerkezetek hőveszteségi (K) értéke 1,5-2, az ötkamrásaké pedig 1,1-1,4 érték közötti. A beépítési mélységük a nyílászáró profiljának, pontosabban a légkamrák számának a függvénye, ezért a 3 légkamrásakhoz általában 60, az ötkamrásakhoz 70, a ritkán igényelt 6 kamrásakhoz pedig 80 mm beépítési mélység szükséges. Ezek a nyílászárók feleslegessé teszik pl. a dupla ablakokat. Újabb kérdés, hogy mi lesz a régi ablak tokjával.

A tok helyére, vagy ráépítve?

Nos, a régi tokot általában teljesen eltávolítják az ablaknyílásból, és akkor jelentős kőműves munkával kell számolni, de az új ablaknak a régi tokba építésére is van mód. A régi tok kiemelése érthetően sok piszokkal, utólagos kőművesmunkával jár. A tokba építéskor csak a régi szárnyakat emelik le, a kiálló szerelvényeket pedig eltávolítják. A régi tokot lefedik ún. renovációs tokkal, és abba szerelik be az új ablakszárnyakat. Így elkerülhetők a tokbontással járó munkák, viszont az üvegezett felület ennek megfelelően kisebb lesz néhány cm-rel.
A tokot takaró profilszerkezet növeli a beépítés költségeit. Bizonyos esetekben azonban célszerű vállalni a tokbontásos beépítést, mert így teljesen megszabadulhatunk az egész elavult faszerkezettől, amit ajánlatos a beépítést végző vállalkozóval elvitetni. Ez persze nem mindig ingyenes szolgáltatás!

Új tulajdonságok

Újabb kérdés, hogy milyen legyen a nyílászáró osztása. Társasházakban ugyanis kötelező a meglévő ablakhoz igazodni, hogy az épület összhatása ne változzon. Az sem mindegy, hogy milyen vasalatot választunk. Ez ugyanis meghatározza a szárnyak bukó-, nyíló- és negyedes rés szellőzést biztosító nyitását. Ez a szellőző funkció az ablakok tökéletes záródása és kézi állítása miatt nyílt égésterű gázkészülékekhez nem elégséges, csak az időleges légcserét biztosítja. Ilyen gázkészülékek esetén Higro szabályozású légbevezetővel szerelt ablakokra van szükség, ami 11-13 m3/h légcserét biztosít. El nem zárható és esetenként huzat érzetet kelthet, viszont a gázszolgáltatók megkövetelik a használatát. Beépítését már a megrendelésnél közölni kell.
Az üvegezés újabb lényeges szempont. A forgalmazott kültéri nyílászárók kivétel nélkül hőszigetelt thermo üvegezésűek, amelyeknek két 4 mm vastag üvegrétege között 16 mm-es légrés van. Ezeknek a hőveszteségi értéke általában 2,6-2,8 W/m2K, ami már jónak mondható. További hőszigetelés növelést a Low-e üvegek adnak, amelyek K értéke 1,4, ami lakóépületeknél már kielégítő lehet. Ha pedig az üvegszerkezet argon gázzal töltött, és hőhídmentes távtartóval szerelt, akkor már a K 1,1-es értékű, ami a klímás helyiségekbe ajánlott. Az üvegek léghanggátlása általában 32 dB, de igény esetén 45 dB-re is javítható az üvegvastagság növelésével, gáztöltéssel, ami persze jelentős felárat jelent.

A költségek

Hogy végül mibe kerül a nyílászáró cseréje, az attól függ, hogy milyen típusú profilt, milyen beépítést, üvegezést és egyéb tartozékot, pl. redőnyt rendelünk meg hozzá. Az esetleges kőművesmunka csak akkor tartozik az ablak árába, ha a kivitelező ezt vállalja, különben nem, mint ahogyan a kiegészítők és a renovációs tok is költségnövelő tétel. A szállítás, és a helyszíni felmérés csak megrendelés esetén ingyenes.
Kivitelező választása esetén elégséges, ha ingyenes előkalkulációt kérünk, és ezek alapján döntünk, kivel végeztetjük el a munkát. Ehhez elég a külső falszélesség és magasság, illetve az ablaknyílás méretének, továbbá a profil és az ablak kiosztásának és nyitási módjainak megadása. Ez az érték azonban mindenkor csak hozzávetőleges. Az, hogy végül is mennyit kell a cseréért fizetni, az csak a megrendelést követően derül ki.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: nyílászáró, ablak

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Panelházak résszigetelése

A harminc-negyven éves panelépületek némelyikénél már építése idején sem fordítottak nagy gondot a szakszerű résszigetelésre. Ahol mégis, ott az elmúlt évtizedek során keletkeztek rések a panel...


Íves ablakok műanyagból és fából

A régi épületeken számtalan esetben láthatók felül ívelt ablakok. Ezek a legtöbb esetben még eredetiek, ám állapotuk elég tragikus. Az épület-felújítások alkalmával viszont már korszerű, ám az...