A gázkészülék kiválasztás szempontjai

Ugye Ön is találkozott már olyan esettel, amikor egy új gázkészülék felszerelése után rövid időn belül további problémák jöttek elő? A jelenség hatványozottan igaz a gyors készülékcseréket illetően. Alapvetően ki a döntéshozó egy készülék kiválasztásánál, és milyen szempontokat kell mérlegelni?
A végfelhasználó részéről kényelmes az, hogy a szerelő dönt helyette a kérdésben. Abba viszont már nem gondolnak bele, hogy a használat járulékos költségeit nem tudják majd megosztani a kivitelezővel. Miért kapcsolgat olyan sűrűn ki-be, miért fogyaszt annyit a készülék, miért nem tudja ezt vagy azt a szabályozási feladatot. Ekkor döbbennek rá, hogy "én nem ilyen lovat akartam".
A válasz abban rejlik, hogy általában csak a készülékre, annak márkájára és árszintjére fókuszálnak, a hozzá kapcsolódó rendszerre már nem, esetleg bizonyos szempontok mérlegelése nem megfelelő mértékben lett súlyozva.
Kevés az átlagnál lelkiismeretesebb vállalkozó, aki bizonyos műszaki tartalom alatt nem vállal munkát, mert fel tudja mérni, hogy a pillanatnyi lépéselőny később mennyi plusz ráfordításába kerül majd. Harc van a munkáért, és az alacsonyabb ár közlése könnyebb, mint megmagyarázni egy magasabb árfekvésű készülék előnyös tulajdonságait.
Azért a fogyasztóknak egy része is beleedződik lassan a nagy kínálat nyújtotta nehéz választásba. Ma már a középkategóriás készülékek leendő tulajdonosai is egyre inkább megnézik, hogy mire voksolnak, igyekeznek a legapróbb részletekig megismerni a készülék rejtelmeit és felvállalják a döntést a kivitelező helyett.
Nem mindegy azonban, hogy honnan szerzik be az információt. Ugyanis a kereskedők jó része (tisztelet a kivételnek!) financiális érdeke mást diktál egy-egy jobb műszaki megoldás helyett. Abban érdekelt, hogy azt adja el, ami raktáron van, amit gyorsabban be tud szerezni, amin nagyobb hasznot realizálhat. A hosszú távra berendezkedő cégek folytatnak valódi szaktanácsadást, és egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak a vevőknek.

Spórolhatunk-e, ha nem készítünk tervet?

Az is egy rossz beidegződés eredménye, hogy olcsóbb a teljes kivitelezés, ha nem kell fűtéstervvel is foglalkozni. Rábízzák a kiválasztást, méretezést a szakira, hangsúlyozva, hogy "nem szeretünk fázni". Ennek megfelelően kerül beépítésre kb. 8-12 kW össz. hőteljesítményű radiátor és egy ezeket ellátó 24 kW-os készülék.
Az egyszerű fűtési rendszerek esetében is igaz az, hogy megérné legalább egy hőszükséglet számítást elvégezni. Az egyszeri beruházási költség - mint a tervezési díj - mindig versenyképesebb, mint egy csőben, radiátorban, nagyobb készülékben túlméretezett fűtési rendszer. Arról már nem is beszélve, hogy a működési költségek különbségét nem a kivitelező viszi el, az ott marad a fogyasztónál.
Összetett fűtési és szabályozási feladatot pedig egyszerűen felelőtlenség terv nélkül végeztetni. Itt talán a vállalkozónak van a legnagyobb felelőssége, mivel sokszor egymástól eltérő területek igényeit kell megfelelően koordinálni. Egyeztetni a megrendelői igényeket a beszállítói cég műszaki paramétereivel, szabályozástechnikát választani, elektromossal, építésszel egyeztetni. Egy központi probléma van: ma Magyarországon általánosan nem kötelező a fűtési tervek készítése, ezért a legtöbbször a beüzemelőre marad azon problémák orvosolása is, amit a fűtésszerelőnek, vagy a potenciális tervezőnek kellett volna megálmodni.
Az általánosan jelzett "készülékproblémák" kb. 70%-a arra vezethető vissza, hogy nincs összehangolva a készülék a fűtési rendszerrel. A reklamáció azonban folyamatosan a készülékgyártónál jelentkezik.

Mit várjunk el a gázkészülékünktől?

A válasz röviden megadható. Olcsón, gyorsan és jól működjön. A három paraméterből azonban egyszerre csak kettő választható. Ez az ismert poén zárszava, de valamennyi igazság van benne: két pozitív tulajdonság együttes erősítése a harmadik rovására valósítható meg.
A választás előtt sokszor nem is tudják egyértelműen meghatározni a vásárlók, hogy mit is szeretnének igazán. Sok olyan igény csak később körvonalazódik bennük, ami alapvetően behatárolja bizonyos készülékek alkalmazhatóságát.
A legtöbb készülékgyártó saját márkáján belül is több szegmensben kínál készüléket annak érdekében, hogy mindenki a saját igényéhez és pénztárcájához tudjon választani. Leegyszerűsítve ma már mindent, mindennel össze lehet építeni. Ezen azt értem, hogy választhatunk készülékteljesítményt, melegvíz-termelőt és az igényeknek megfelelő szabályozástechnikát.
Hogyan lehet kiértékelni a szempontokat? A melegvíz készítés elképzelhető átfolyó rendszerű kombi készülékkel, de ezek komfortfokozata viszonylag egyszerűnek mondható, nem ideális ott, ahol nagyobb csapoló távolságok és egyidejűség jelentkezik. A jellemző építési alapterülethez képest viszont lényegesen túlméretezett a fűtési teljesítmény, így üzemeltetésük kevésbé gazdaságos. Tároló rendszernél alapvető a kapacitás kiválasztása, és a csatlakoztatott teljesítmény a felfűtés gyorsaságában jelentkezik. A két megoldást igyekeznek ötvözni a beépített tárolós készülékek. Itt általában a kisebb tároló méretet a megfelelő melegvíz komfort miatt növelt teljesítménnyel kompenzálják. A választott fűtési teljesítményt soha nem érdemes túlméretezni, fölösleges tartalékokat beépíteni.
Fontos szempont a megfelelő szabályozástechnika kiválasztása is. Ma már nincs akkora árkülönbség egy programozható termosztát és egy korszerű, takarékos külső hőmérsékletfüggő szabályozás között. Lehet radiátor, fal/padlófűtés, úszómedence, fan-coil, légtechnikai kalorifer, napenergia hasznosítás, mindenre van megoldás. A szabályozástechnika önálló épületgépészeti területként is felfogható, de különálló márkaként általában csak extra feladatra, vagy komplex esetben alkalmazzák, többnyire a kazángyártó kínálta lehetőségek közül a legalkalmasabb kerül beépítésre a szabályozó kínálatból.

Rendszerben történő gondolkodás

Az előzőekből jól látható, hogy egyértelműen csak az árral kívülről nem lehet jellemezni a készülék és készülék közötti különbségeket. Ezek után talán még fokozottabban odafigyelnek a különböző "fehér dobozok" tulajdonságaira a választásnál. Az ár pedig önmagában nem minden. Az is számít, hogy milyen tárolók, szabályozók, füstgáz elemek, hidraulikus kiegészítők állnak még a márka teljes kínálatában, lehet-e például napenergia hasznosítást integrálni, mire terjedhet ki az adott rendszergarancia, illetve szerviz szolgáltatás.
Mindezeken túl, az egyszerű és gyors döntések ritkán számítanak hosszútávon is gazdaságosnak. De ekkor már a karbantartásért, plusz kivitelezésért is újra zsebbe kell nyúlni. Gazdaságosan is racionális döntés csak körültekintő előkészítéssel, az igények pontos megfogalmazásával hozható meg, ahol döntő szerepet kap a tervező.

Ceglédi Zoltán
oktatási mérnök