Faanyag védelem

E "tereptárgyak" ugyanis folyamatosan ki vannak téve az időjárás erősen erodáló hatásának. Ha újkorukban kaptak is megfelelő védőbevonatot, az folyamatosan gyengül, és ha nem részesülnek rendszeres frissítő utókezelésben, az anyaguk gyorsan tönkremehet. Erre a különféle felületi hibák figyelmeztetnek. A bevonat megfakult színe, a réteg repedezettsége mind erre utaló jel, amit ajánlatos észrevenni. A fatárgyak sérült bevonatainak korrigálását, a felületek átvonását pedig ilyenkor érdemes elvégezni, amikor még nem túl jelentős a nappali felmelegedés, kellemes a munka, és a bevonó szerek beszívódását, száradását sem befolyásolja hátrányosan a nagy meleg.
Az ilyen jellegű munkáknál nagyon fontos, hogy tudjuk, milyen szerrel volt előzőleg a faanyag felületkezelve, hogy a felfrissítését is ezzel, vagy ennek egy korszerűbb változatával tudjuk megejteni. Az a fontos, hogy a rákent réteg megfelelően tapadjon a felfrissítendő bevonatra. Ha oldószeres anyaggal kezeltük a felületet, akkor újként is ilyen kerüljön rá, ha pedig vizes bázisú az alapbevonat, akkor megint ilyennel kenjük át.
A felületek előzetes tisztítását is érdemes elvégezni, mert a porréteg gátolhatja a tapadást. Érdemes a nagyobb fafelületeket előbb vízzel lemosni, vagy finoman átcsiszolni, és utána lekefélni. Ez különösen lazúrozásnál előnyös, mert a por például a lazúrral felújított felület színtónusát hátrányosan befolyásolja.
A faházaknál - azok lambériázott külső falfelületeinél - a régebbi és esetleg felváló részeket előbb célszerű átcsiszolni, majd a nyers részeket "kifoltozva" lefedni. Utána következhet a felületek teljes átkenése. Ajánlatos egy árnyalattal sötétebb lazúrt használni, ami hatásosan kiegyenlíti a foltos részeket. Ez vonatkozik az elhanyagolt, gombásodás ellen nem kellően kezel fatárgyakra, kerti kapura, bútorokra. A szürkés kék gombás foltok ugyan szerkezeti szilárdság szempontjából nem, csak esztétikailag változtatják meg a faanyagokat, és ezen egy sötétebb tónusú lazúrozással vagy esetleg fedőfestéssel könnyű változtatni. Fontos azonban, hogy csak kültérre alkalmas, jó vízlepergető és UV szűrő hatású szert válasszunk az ilyen korrekciós jellegű átvonásokhoz. Ezzel szinte teljesen újszerűvé varázsolhatjuk még a teljesen beszürkült felületű faanyagokat is.
A gyakran használt tárgyaknál - pl. a kerti bútorok élein - a védőbevonat hamar szinte teljesen lekopik, és ez esetenként erősen látható is. Az ilyen kopott felületeket előbb egy alapos csiszolással tisztítsuk le, majd kenjük le alapozóval, és csak száradás után kenjük ezekre a helyekre vékony vagy még inkább vastag lazúrt. Így tompíthatjuk a lekopott részek tónus különbségeit, majd az egész tárgyat újból kenjük be lazúrral. Ha viszont új és nyers felületű bútorra cseréljük, akkor ezekre már célszerűbb speciálisan e célra készült természetes növényi olajokat, természetes gyantákat és ásványi sókat tartalmazó impregnáló szerek valamelyikét használni. Ezek vízállóak, tartósak, könnyen felújíthatók, és e mellett kellemes tapintást is biztosítanak a tömörfa kerti bútoroknak. Az így kezelt felületeket azonban évente rendszeresen fel kell újítani.
A fakerítéseknél, kertkapuknál, pergoláknál és kerti pavilonoknál többnyire a faanyag nem megfelelő alapozása okozhatja a rákent védőbevonat károsodását, leválását. Ezt különösen a lecsurgó csapadékvíz okozta a sérült részeken érdemes pótolni, és csak ezt követően érdemes a teljes felületi átvonást megejteni. A talajhoz közeli részeken és az ereszek alatt pedig érdemes egy-két arasznyi távolságban két réteg bevonószert felhordani, hogy erősítsük e felületek nedvességgel szembeni védelmét.
Minden kültéri tárgyra természetesen csak kiváló vízlepergető hatású, és jó UV-szűrő tulajdonságú anyagot ajánlatos használni. A lazúrok esetében a sötétebb tónusú és testesebb bevonatott biztosító vastag lazúrok a hatásosabbak, míg a fedőfestékek esetében a vizes bázisúak az előnyösebbek. A védelem szempontjából főként arra kell ügyelni, hogy a bevonat egyenletes vastagságú legyen, és jól tapadjon az alatta levőhöz, különben később a napsütés hatására foltokban felválhat, és a javítgatást lehet előröl kezdeni. A fafelületek ápoló karbantartásánál tehát nem csak az esztétikára, de a hatásosságra is ajánlatos nagyobb gondot fordítani.