Kültéri párahűtés

Szinte hihetetlenül hangzik, hogy a nyári hőségben egy étterem nyitott teraszán úgy érezzünk magunkat, mintha klimatizált, hűs szobában lennénk. Pedig nem elképzelhetetlen. Az utóbbi hónapokban egyre több fővárosi teraszon találkozni olyan úgynevezett szabadtéri párahűtő berendezésekkel, amelyek közvetlen környezetében a hőmérséklet akár 7-12°C fokkal hűvösebb lehet a tűző nap melegéhez képest. Az ilyen szabadtéri párásítók csupán az utóbbi években jelentek meg a hazai piacon, pedig szerte Nyugat-Európában már régebben elterjedtek. A kültéri hűtéstechnika sok újdonságot kínál, amely azonban a klímatechnikának nem alternatívát, hanem kiegészítést ajánl.

Hogyan működik?

Az ősi egyiptomiak, görögök és rómaiak nedves szőnyegeket használtak a belső légtér hűtésére. A textíliákat sátraik és lakhelyeik ajtói elé akasztották. Ahogy a szél átfújt a fellógatott szőnyegen, az elpárolgott víz lehűtötte a belső levegőt. Az indiaiak ugyanezt az eljárást alkalmazták a királyi paloták hűtésére. Az 1500-as években jelent meg az első mechanikus legyező, mely a szellőzést szolgálta. Az 1800-as években a New England-i textilgyártók kezdték alkalmazni a vizes alapú párologtatási módszert a gyártóüzemeik kondicionálására. Nagyméretű törülközőket akasztottak a ventilátorokra, amelyek a hideg levegőt az épület belsejébe keringették.
A párásítóknál ismert hideg párásítás elv nem újszerű, a kültérbe tervezett felhasználása azonban annál inkább. Többféle mód közül választhatunk annak függvényében, hogy milyen területet szeretnénk hűteni. A legegyszerűbb kültéri hűtő a csöves rendszer. Ennél egy csővezetékben meghatározott távolságokra egymástól építik be a szórófejeket, amely a vízpárát permetezi. A rendszer csővezetékében a klasszikus párásító berendezéseknél ismert precíziós fúvókákat helyeznek el, melyeken keresztül a 4-5 mikron méretű vízcseppek 70-100 bar nyomással kerülnek a levegőbe, ezáltal azonnal elpárolognak. A napfény és a meleg száraz levegő hatására elpárolgó vízpermet hőt von el a környezettől. A pára ezt követően felfelé, a hőelvonás következtében keletkezett hűvös levegő pedig lefelé száll, és így hűti le a közvetlen környezete levegőjét.

Azon túl, hogy hűvösebb levegőt érünk el, a pára távol tartja a szúnyogokat, bogarakat és elnyomja a cigarettafüstöt, valamint a levegő pollentartalmát és a port. A szórófejeket egy vendéglátó egységnél általában 80 cm-re egymástól helyezik el, amely így egyenletes páraködöt tud képezni. A rendszer legnagyobb előnye, hogy nem feltűnő, akár a terasz napernyőjébe is be lehet építeni, hogy a csővezeték ne törje meg az elegáns megjelenést. Hátránya azonban, hogy hatótávolsága fél méter, így szélcsendes helyen csak a közvetlen közelébe jut el a hűvös levegő.
Nagyobb területekre a ventilátoros változat ajánlott. A különböző méretű és teljesítményű ventilátorokat 2, 4, 6 vagy akár 8 darab fúvókával látják el. A fúvóka vízpermetét a ventilátor kilencven fokos szögben 35 négyzetméteres területre juttatja el. Egy 50 négyzetméteres vendéglátó teraszt akár két ventilátoros berendezéssel is le tudunk hűteni.

Hova ajánlott?

A kültéri párahűtő a 25 oC feletti hőségben még közkedveltebbé és látogatottabbá teszi a vendéglátóhelyek teraszát, ezáltal fogyasztásösztönző hatása keletkezik az üzemeltető számára, mivel a vendégek a nagy meleg helyett, egy hűtött teraszon tudják élvezni a vendéglátó egység által nyújtott pluszszolgáltatásokat. Az éttermek, kávézók, cukrászdák munkatársai és a vendégek számára egyaránt stressz-mentes környezetet biztosít, gazdaságos üzemeltetése és rovartaszító hatása is még vonzóbbá teszi.
Azokon a helyeken ahol a légkondicionáló használata megoldhatatlan vagy gazdaságtalan, (pl. gyárak, magas belterületű csarnokok, piaci csarnokok, autószervizek) is ajánlott. Bármilyen szabadtéri, illetve aulás vagy sátras rendezvényen használható négyzetméter korlátozás nélkül.
A növénytermesztésben a permetezést válthatja ki, ugyanis a rendszer vizéhez bármilyen permetlét, fertőtlenítő szert lehet adagolni, amely a páraköddel elvegyülve éri el a növényeket. A párásító berendezéseknek köszönhetően megőrizhetjük a friss zöldségek és gyümölcsök természetes nedvességtartalmát. Végül de nem utolsósorban megkönnyíti a szarvasmarhák, sertések és egyéb állatok számára elviselni a tikkasztó hőséget. Bizonyos fajoknál bizonyítottan növeli a tejtermelést, szárnyasoknál pedig fokozza a tojáshozamot. Állattenyésztési telepeken rovar és légytaszító hatása kiemelkedő fontosságú, ezen felül pedig sterilizálásra is alkalmas.

Mennyibe kerül?

A hűtőrendszerek ára nagyon változó. Otthoni használatra, saját erkélyünkre néhány tízezer forintért kaphatunk asztali berendezést. A vendéglátásban használt gépek közül a legolcsóbbat 200 ezer forintért vehetjük meg, de egy 50 négyzetméteres szabad területet minimum fél millió forint lehűteni. A nagyobb terek hűtéstechnikájának ára arányosan növekszik a négyzetméterrel. Így a több száz négyzetméteres ipari vagy mezőgazdasági csarnokokban több milliós beruházásról beszélhetünk.
A rendszer telepítését követően az éves karbantartáson túl csak a havi költséget kell megfizetni, ami nem nagy tétel. A párahűtő-rendszerhez átlagosan 1,3 kW energiaigényű szivattyú tartozik, amely egy porszívó fogyasztásával vetekszik. A rendszer az alapterülettől függően állhat akár egy 4 szórófejes ventilátorból, például kisebb terasz hűtéséhez, vagy akár több száz fúvókás csővezetéket is kialakíthatnak egy ipari csarnok számára.