Zöld falak és tetők

2010-04-16 18:53:59 | Módosítva: 2010-04-21 14:35:29

Az épületek hővédelme nagyon jelentős energia-megtakarítási szempontból. Télen fűtünk, ám a rosszul szigetelt homlokzatokon, tetőkön keresztül a hő egy része távozik. Nyáron sokan légkondicionálóval hűtenék a lakást, ám ha rossz a hőszigetelés, akkor meg a meleg levegőt nehéz kinn tartani. A zöld tetők és falak ebben is segítségünkre lehetnek.

Előnyös tulajdonságok

Egy jól kivitelezett tetőkert - azon túl, hogy esztétikus és barátságossá varázsolja az amúgy rideg lapos tetőt - számos más haszonnal is jár. Jó hőszigetelést biztosít az épületnek, és hőt tárol, valamint tompítja a benti és kinti hőmérséklet közti különbséget: ezáltal jótékonyan hat az épület hőháztartására.
Nyáron csökkenti az épület felmelegedését, télen pedig annak lehűlését akadályozza. Ipari területek közelében, szennyezett városokban, tisztítja a levegőt, oxigént termel, és kedvező mikrokörnyezetet teremt olyan élőlényeknek, amelyek a városi környezetben e zöld szigetek híján nem találnának élőhelyet. Csökkenti a házba jutó zaj mértékét. Esőzések alkalmával kevésbé terheli egy zöldtetős ház a csatornahálózatot, hiszen a tetőre jutó csapadék egy részét a növények hasznosítják. Egy jól megépített tetőkert az alatta levő tető élettartamát akár meg is duplázhatja, hiszen számos környezeti tényezővel szemben védi azt.

A városok levegőminőségét a gépjárművek károsanyag-kibocsátása mellett a hőmérséklet emelkedése is rontja. Tíz °C-os hőmérséklet emelkedés hatására megkétszereződik a felszín közeli ózon mennyisége, ami mérgező. A növényzet, így a tetőkertek is hozzájárulnak a hőmérséklet csökkentéséhez, hiszen a növények a felvett napenergia 70 százalékát párologtatásra használják föl, azaz hűtik a levegőt.
A természetes (talaj) és mesterséges (beton, aszfalt) felszínek aránya is befolyásolja egy városi környezet hőmérsékletét. Gondoljunk csak arra, hogy nyári forróságban egy gyepen minden gond nélkül át tudunk sétálni mezítláb, ám egy aszfaltos úton ez már fájdalmas lenne. A bitumenes lemezzel fedett lapostetők hőmérséklete nyáron 60-70 °C-ig is felemelkedhet, ám egy tetőkert alatti szigetelés hőmérséklete nem emelkedik a nyár legforróbb napjain sem 25-30 °C fölé.

Kevés gondozással is megoldható

A tetőkert azonban nem annyiból áll, hogy földet hordunk fel, és beültetjük növényekkel. A jól szigetelt tető alapfeltétel, erre jön rá a szigetelésvédő réteg, amely felett található a szivárgó réteg - anyaga lehet perforált polietilén vagy polipropilén drénlemez, nyíltpórusú ásványi, vagy újrahasznosított szubsztrát - ami a felesleges csapadék víz elvezetéséről hivatott gondoskodni. A szivárgó réteget mechanikusan szőtt geotextilia szűrő réteg választja el az ültetőközegtől.
Az ültető közeg vastagsága extenzív zöldtetők esetén 6-15 cm, félintenzív zöldtetőknél 15-30 cm, intenzív zöldtetőknél pedig 30 cm rétegvastagság felett kell számolni. A félintenzív zöldtetők füvesítésre, alacsony évelő növények beültetésére alkalmasak. Az intenzív zöldtetőkön már kisebb fák, örökzöldek, cserjék is megélnek.

A tetőkert típusától, a vegetációs réteg vastagságától függően - drén, talaj, növényzet stb. - a felületi terhelés 45 kg/m2-től (a szélszívás elleni minimálisan kötelező terhelés) akár az 1000 kg/m2-t is elérheti, vagy meghaladhatja. Ezért tetőkert építése előtt mindenképp ismerni kell a ház födémének teherbírását, tehát egy statikai vizsgálat alapkövetelmény. A tetőkert építése tehát csapatmunka, hiszen a jó minőség érdekében építészre, statikusra, szigetelési- és kertész szakemberre is szükség van.
A tetőkert lehet extenzív és intenzív. Előbbi alig igényel gondoskodást, ide szárazságtűrő növényeket, úgynevezett szukkulenseket (varjúhájféléket, kövirózsákat) ültethetünk. Fontos megjegyezni, hogy a hazai klímán csak ezek az évelők bírják ki öntözés nélkül. Amennyiben egyéb fűfélékkel és évelőkkel kívánjuk gazdagítani extenzív zöldtetőnket, úgy feltétlen számolni kell az időszakos öntözéssel.

Az extenzív zöldtetők speciális szubsztrátja már 6 cm vastagságtól életteret biztosít - megfelelő szivárgó réteg esetén -, és sekély felületi terhelést jelent a födémre, bár víztelített állapotban így is eléri a 65-70 kg/m2-t. Az intenzív tetőkert az előbbivel ellentétben már egy teljes értékű kert, fákkal, bokrokkal, ami már öntözést és rendszeres gondozást igényel. Maga az elnevezés is - intenzív - az ápolási igényre utal, hiszen a természeteshez képest extrém körülmények között kell a termett talajon létesített kertekéhez hasonló vegetációt fenntartani.
A tetőkert nem luxus, bár az első ilyen építmények megjelenésekor, még ezt sugallhatta ritkaságuk. Egy tetőkert megépítése nem jár jelentős többletköltséggel, és ha hozzávesszük az energia megtakarítást, a tető-héjazat élettartamának növelését, valamint hogy ott is lehet kert, ahol amúgy erre nincs elegendő terület, ez néhány éven belül megtérül. Egy zöldtető esetén a csapadékvíz 50-60 százaléka is megköthető, így azt a növények használják fel.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: zöld, tetőkert, homlokzat

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Meglévő hőszigetelő rendszerre: homlokzati hőszigetelés

Az első homlokzati hőszigetelések már két évtizedesek, és az akkori szokásoknak megfelelően 4-6 cm vastagságú hőszigetelő lemezzel készültek. A mai előírásoknak és elvárásoknak ez már nem felel...


Homlokzati hőszigetelő rendszerek

A fűtési idényben állandóan visszatérő téma az energiahatékonyság, energiatakarékosság. A falak külső hőszigetelése elengedhetetlen feltétele az energiaszámlák csökkentésének. A homlokzatok...