Egy ilyen megvalósult fűtési rendszer kialakítását szeretnénk Olvasóinkkal ismertetni. A t fűtési rendszert egy egyszintes ~100 m2 alapterületű, nemrég épült téglafalazatú épületbe tervezeték beépíteni, a gázkonvektorok kiváltására. Mivel az épület nincs alápincézve, ezért a fűtőberendezést a lakótérben kellett elhelyezni.
A rusztikus kialakítású épületbelsőhöz illeszkedően az üvegajtón át látható fatüzelésű tűztér alapkövetelmény volt. Ezzel a kandalló; kandallókályha alkalmazása került előtérbe. Az épület egyéb helységeiben radiátorokkal kellett a fűtést biztosítani, ezért a vízteres kandalló, kandallókályha körre szűkült a választás. A beépíthető kandalló lényegesen nagyobb költsége és a beépítéssel járó nagy felfordulás, a vízteres kandallókálya alkalmazását eredményezte.
A jelenlegi kínálatból a Radeco-Victoria Grande Lux AB 22 kW (~300 m3-es légtér kifűtésére alkalmas) teljesítményű kandallókályha került kiválasztásra. A kandallókályha acéllemez anyagú, samottozott nagyméretű égéstérrel kifejlesztett készülék. A tűztér üvegezett, két oldalra nyíló ajtókiképzéssel. A víztér acéllemezből készült. A kiválasztott típusnál (AB változat) a nyitott tágulási tartályos fűtésrendszert lehet csak alkalmazni. Viszont lényegesen olcsóbb, és egyszerűbb kialakítású a nyomás alá helyezhető típusoknál.
A 70×70 cm alapterületű, 130 cm magas kandallókályha a nappaliba került. A 200 kg-os önsúly miatt 10 cm magas vasbeton anyagú, padlóburkoló lappal fedett alapra lett felállítva. A nagyméretű üvegezett tűztérajtón át a lobogó tűz fénye lényegében az egész helységet bevilágítja, és emellett ~8 kW-os légfűtő teljesítménnyel a helységet ki is fűti.
A kandallókályha füstelevezetése O 150 mm-es, 2 mm vastag fekete acéllemez anyagú füstcsöveken keresztül a meglévő 16×20-as téglakéménybe történik. A kéménybe kötést a füstcsövekhez rendelhető speciális, kettősfalú acél bekötőcsővel (stucni) oldották meg. A kémény 7, 5 m-es magassága biztosítja a kandallókályha megfelelő huzatát. A kandallókályha elhelyezésénél lényeges szempont, hogy a füstcsöveket minimum 2 db 90o-os iránytöréssel, és pillangószelepes huzat szabályozós szakasz közbeiktatásával szereljük be!
A kandallókályha további, ~16 kW vízoldali hőteljesítménye kerül felhasználásra, a többi helység fűtésére, lemezradiátorokon keresztül. A víztérben termelt hőt egyszintes fűtés esetén gravitációsan ún. etázsfűtéssel is el lehetne juttatni a fűtőtestekhez. Ezt a fűtővíz hőmérséklet és egyben fajsúlykülönbségén alapuló áramlást azonban csak nagyátmérőjű csövekkel, és a radiátoroknál alacsonyabban vezetett visszatérő csővezetékkel lehet f kialakítani. Ezért ehelyett az elektromos keringtető szivattyúval, kisátmérőjű rézcső anyagú csőhálózatot felhasználva alakították ki az alkalmazott nyitott szivattyús vízfűtésrendszert:
A nyitott vízfűtések csak max. 90 Co-os vízhőfokúak lehetnek! Ezeknél a fűtővíz nyílt kapcsolatban van a külső légtérrel, amelyeknél a berendezés legmagasabb pontja (a tágulási tartály) által meghatározott statikus nyomáson és a szivattyúnyomáson kívül másféle túlnyomás nem léphet fel!
A rendszer túlfűtéséből adódó esetleges túlnyomást biztonsági előremenő tágulási vezeték, nyitott! tágulási tartály, biztonsági visszatérő tágulási vezeték, és termosztatikus leeresztő szelep beépítésével küszöbölik ki. Ezeket a biztonsági berendezéseket a szigorú előírások alapján minden a szilárd fűtőanyagú, automatikusan nem szabályozott hasonló nyitott fűtésrendszerbe be kell tervezni!
Ezekhez a fűtésrendszerekhez minden esetben nyitott tágulási tartályt kell alkalmazni. A tartály lehetőleg olyan kialakítású legyen, hogy a biztonsági előremenő tágulási vezeték szűkület és elzáró szerelvény nélkül haladjon a tartály felső részén lévő bekötéséig. A biztonsági visszatérő tágulási vezeték alsó bekötése a tartály aljától 2-4 cm-re legyen, hogy az esetleges szennyeződések, üledékek ne juthassanak be a rendszerbe. Ügyelni kell a tartály felső részén elhelyezett túlfolyó kivezető cső megfelelő, a biztonsági vezetékekkel megegyező átmérőjű, szűkületmentes, folyamatos lejtésű kivezetésére.
A kazán túlfűtéséből eredő túlhevüléskor keletkező forró víz/gőz elvezetéséről minden esetben gondoskodni kell. Alkalmazhatunk segédenergia nélkül működő biztonsági termikus elfolyó TS szelepet, mely már 95°C-os hőmérsékleten automatikusan nyit, nem "várja" meg a káros gőzképződést. A termikus elfolyó kivezetését szintén beköthetjük a tágulási tartályba megfelelő hőmérsékletbírású csővezetékkel. Ezzel létrehozunk egy cirkulációt, melynél a forró víz/gőz a tágulási tartály felső része felé távozik a TS szelepen keresztül, a tartály alsó részéből pedig alacsony hőmérsékletű vízzel visszapótlódik a fűtési rendszerből eltávolított mennyiségű fűtőközeg. A tartályból visszatérő biztonsági tágulási vezetéket úgy célszerű bekötni, hogy a rendszer előremenő vezetékéhez alulról csatlakozzon. Ezzel normál üzemviszonyok mellett elkerülhető a gravitációs áramlás kialakulása a tartály irányába és a kazánt károsító "hideg sokk" is.
A tágulási tartály térfogatát példánkban: V=1,2×22 kW =26, 4? 30 liter
A nyitott tartályhoz vezető és visszatérő biztonsági tágulási vezetékeket minimálisan 25 mm belső átmérőjű csőszakaszokból kell kialakítani! A tágulási tartályt a szivattyú emelőmagasságát figyelembe véve 4, 5 m-rel a legmagasabb fűtőtest fölé érően szerelték be.
A Watts STS20 termosztatikus leeresztő szelep egy a DIN 4751 előírásai alapján tervezett segédenergia nélküli biztonsági szelep, amelyet a kazánvíz túlhevülése hoz működésbe. A szelepet a kandalló vízterének felső részébe belógóan szerelt bimetálos érzékelő nyitja, majd a túlhevült fűtővizet elfolyatja, ha a kazánvíz eléri a 95 Co-ot, így akadályozva meg a kazán túlhevülését.
A szakaszosan üzemelő kandallókályha gyors felfűtéshez, a lehető legkisebb fűtővíz térfogattal számoltak. Ezt a korszerű lemezradiátorok kis víztérfogata mellett a kandalló víztér relatív kis térfogata is elősegítette. Esetünkben, a kandallókályha vízterében 35 l, a csőhálózatban 40 l, a betervezett radiátorokban 26 l, összesen csak kb.100 liter ioncserélt fűtővíz található. Ehhez a relatív kis vízmennyiséghez gondos méretezéssel kell a keringtető szivattyút kiválasztani.
A szivattyú kiválasztásához először meg kell határozni a szivattyú Q szállítandó fűtővíz mennyiségét. Ez főleg a kandallókályha P=22 kW-os teljesítményétől, és az előremenő 90 Co és visszatérő 70 Co fűtővíz hőmérséklete közötti ?t = 20 különbségétől függ. Számítása az alábbi egyszerű képlet alapján történik: Q=P×3,6/c×?t, (ahol P=22.000 W; ?t = 20, c a víz fajlagos hőkapacitása = 4,2). Esetünkben: Q = 22.000×3,6/4,2×20 = 942 l/h, azaz óránként maximum 942 liter vizet kell a rendszerben keringtetni. Ennek a teljesítménynek megfelelő szivattyút a gyártmány katalógusban megadott szivattyú jelleggörbe alapján lehet kiválasztani. A bemutatott fűtéshez a PEDROLLO cég DHL 25/65 keringtető szivattyúját választották.
A konkrét fűtésrendszerhez tartoznak a hőleadó berendezések, fűtőtestek, radiátorok is. A példánkban Star acéllemez radiátorok kerültek felszerelésre az épület többi helységében a 16 kW hőteljesítmény alapján méretezve. A Star radiátorok olyan tartószerkezettel kerülnek forgalomba, amivel jobban besimulnak a mögöttük lévő síkba. Lekerekített élei és sűrűbb rácsozata lévén csökkennek a kisgyermekek baleset veszélyei. Mivel a kandallókályha fűtésteljesítményét központi termosztáttal nem kívánták szabályozni - a szakaszos fűtés miatt -, ezért a fűtőtestek egyedi szabályozásával thermofejes radiátorszelepekkel -biztosították a kívánt hőleadást.
A fűtésrendszer összeállítása a kandallókályha beállításával kezdődött. Ezután a vízteres rész 5/4"-os csatlakozójától elindulva 28×1,5 mm-es SANCO félkemény rézcsőből, réz forrasz idomok segítségével kiépítették az előremenő biztonsági tágulási vezetéket. A visszatérő ághoz csatlakozó biztonsági visszatérő tágulási vezeték a szivattyú és a kandallókályha közé került beépítésre. Így a fűtéshálózat nulla pontjába került a szivattyú, nyomott csőszakasz ezért csak a szivattyú és a biztonsági visszatérő csatlakozása között van. A fűtésrendszer többi részén ún. szívott szakasz alakul ki. Ennél a szivattyúbekötési módnál a kis teljesítmény miatt lehetőség nyílik az előremenő biztonsági tágulási vezetéket a fűtési előremenő vezeték részeként felhasználni.
Jelmagyarázat a működési vázlathoz: 1. Radeco-Victoria Grande Lux AB kandallókályha |
|
4. PEDROLLO DHL 25/65 keringtető szivattyú |
10. Előremenő tágulási vezeték |
A biztonsági vezeték a nyitott tágulási tartályig halad 28×1,5 mm-es rézcsőből kialakítva. Az előremenő fűtési vezeték az elágazástól a hidraulikailag indokolt 22×1 mm-es rézcső átmérővel került kiépítésre. Az egyes fűtőtestek leágazásainál 18×1 mm-es rézcső szakaszok kerültek felhasználásra. A tágulási tartály túlfolyó vezetéke az épület lefolyócső hálózatába került bekötésre, a bűzelzárás miatt ún. mosógépszifon segítségével. A nyitott tágulási tartályból a biztonsági visszatérő tágulási vezeték 28×1,5 mm-es rézcsővel halad a kandallókályha 5/4"-os visszatérő vezeték csatlakozójáig.
A kandallókályha vízterének felső részébe belógóan szerelt bimetálos érzékelővel ellátott Watts STS20 termosztatikus leeresztő szelep a túlhevült fűtővizet elfolyatja, ha a kazánvíz eléri a 95 Co-ot. A túlfolyó szelep a konyhai mosogatóba vezeti a túlhevült fűtővizet.
Fontos kiegészítő szerelvény a fűtőtestek elé szerelt FLAMCO Flexvent 1/2"-os csatlakozású automata úszós légtelenítőautomata úszós légtelenítő. Ha a rendszerben vákuum keletkezik, pl. leürítésnél, akkor a Flexvent úszós légtelenítő szellőztetőként is működik.
Az ismertetett vízteres kandalló kályhás fűtésrendszer összeállításánál a legegyszerűbb központi fűtés rendszer kialakítása volt a cél. Azonban a szükséges műszaki előírásokat szabályokat igyekezetek teljes mértékben betartani. Ehhez a beszerezhető legmodernebb technológiai berendezéseket használták fel, nem törekedtek azonban a teljesen automatizált fűtésrendszerek másolására. A tűzifa előkészítés, a kandallókályha fűtése, hamuzása, az egyszerű fa tüzelést idézi, de a vizes fűtés az épületbe a komfortot is behozza. Így a fűtésrendszer egyszerre hangulatos, rusztikus és kényelmes lett.